Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-25 / 12. szám

5. Thursday, March 25. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO fit«*£**»<•* i+f*­SZABAD VILÁG "JÖNNEK JOBB NAPOK­RÉSZLET DEÁK ZOLTÁN BESZÉDÉBŐL A MÁRCIUSI ÜNNEPÉLYEN A Föld — mint tudjuk — két részre oszlik: a szo­cialista országok blokkiára és a mintegy 140 na- gyobb-kisebb országra, amiket együtt szabad világ­nak hivunk. Minthogy most e világ szabadsagát — ellentétben a másik blokkal — egyre erősebben es büszkébben hangsúlyozzák, rövid táiékoztatást adok e világ egyes tagállamairól. Ma (márc. 4.) jelent meg az Egyesült Nemzetek keretében működő, az emberi iogokat védő bizott­ság ielentése 22 államról, amelyekben a közelmúlt években mindmáig rendőrség és más fegyveres erők embereket elfogtak es örökre eltüntettek, keveseb­bet, többet, több országban állítólag tízezreket. Ezek: Argentina, Bolivia, Brazília, Chile, Ciprus, Salvador, Ethiopia, Guatemala, Guinea, Honduras, Indonézia, Irán, Lesotho, Mexikó, Nicaragua, Fü- lop-szigetek, Sri Lanka, Uganda, Uruguay, Zaire, Dél-Afrika, Namibia. Megjegyzem, ma Ethiopia szovjet támogatást elvez, de az utóbbi evekben in­nen uj eltüntetéseket nem jeleztek; Nicaraguaban ezek még a Somoza diktatúra alatt történtek. A többi állam közt legtöbb a latinamerikai, tehat az USA érdekkörébe tartozik. Hogy Iran, ahol a forradalom kitörése óta állító­lag 4000 embert kivégeztek, hova tartozik, nehez megmondani, mindenesetre ellenséges a Szovjetunió­val szemben. Megjegyzendő, az eltüntetés a kulturáltabb módja a gyilkolásnak. A családtagoknak nem kell azt néz­niük és esetleg a statisztikusoknak sem kell ezeket számbavenniök, mert ugyan valoszinú, hogy az el­tűntek nem élnék, de ez pozitívan nem bizonyítha­tó. Mint ahogy hajótörésekről jelentik: ennyi és ennyi meghalt, ennyi és ennyi eltűnt, tehat fel lehet tenni, hogy az óceán viharában három napig úszkál­nak. Az is nehezen bizonyítható, hogy a hadsereg vagy a milicia, vagy a rendőrség, vagy a különítmények kezében hányat gyilkoltak meg. Mert — ahogy jelen­tik “szökés közben agyonlőtték”— ezt még nem szokás gyilkosságnak minősíteni, még ha ártatlan em­berről mondják is, és ha valaki — mint sokan — “a börtönben Öngyilkos lesz”, nem kérdezik, hogyan ölhette meg magát, ha nem lehetett nála fegyver, kés vagy cipőfűző és nadrágtartó! Még kevésbé szabad a törvényes, alkotmányos utón, jogerős bírói Ítélet alapján kivégzetteket meg­gyilkoltaknak mondani. Ha Dél-Afrikában a közel­múltban évente 140-200 embert (és az USA-ban korábbi évtizedekben évente többször tíz embert) végeztek igy ki, csaknem kizárólag feketéket, senki sem kérdezte: hát a fehérek nem bűnöztek? Bűnöz­tek ugyan, de bűnüket a bíróság enyhébben minősí­tette. Most egyébként 900 halálraítélt ül az USA börtöneiben, arra várva, hogy a Felső Birósag fel­függeszti-e a kivégzés tilalmát (eddig egy kivégzés volt ezóta, az elitéit sajat kívánságára). Mindezek nehéz esetek. Szerencsére a publicis­tának könnyebb a dolga ott, ahol az Amnesty Inter­national, vagy a Vörös Kereszt, vagy a püspöki kar, vagy kimenekült volt miniszterek, rendőrfőnökök állítják, hogy valamely országban az elmúlt hónap­ban vagy évben vagy évtizedben mennyit gyilkol­tak a katonák, rendőrök, paramilitáris szervezetek, halálbrigádok és ahol újságírók, filmesek fényképe­zik a hullahegyeket és a levágott fejeket Ámbár ez sem biztos mindig. így például Haig, külügyminisz­ter mutatta a mai nicaraguai — baloldali — kormány által meggyilkoltak fényképeit Sajnos ezt saiát mi­Ha elmélyülünk a magyar költők műveiben, ha­mar rájöhetünk arra, hogy üzeneteik gyakran túl­terjednek a magvar allam határain, hogy üzeneteik az egész emberiség szamara is szólnak, akarcsak Liszt, Bartók és Kodály üzenetei. “Az nem lehet, hogy esz,erő és oly szent akarat, hiába roskadozzanak egy átoksuly alatt” — hang­zanak Kölcsey, a Himnusz szerzőjének szavai. Köl­csey természetesen a feudalizmus átoksulyárol be­szelt 160 evvel ezelőtt. Napjainkban, az imperializmus korszakában, az emberiség jelentékeny részének ereje, reménysége, szent akarata egy idejétmulta kizsákmányoló rend­szer '‘átoksulya” alatt roskadozik, amely amellett, hogy nyomorra Ítéli az emberek százmillióit, atom­katasztrófával fenyegeti a világot. Annyira tűrhetet­len ez ma, mint amilyen a feudalizmus volt Kölcsey idejeben. Két evvel a szabadsagharc kitörése előtt a követ­kező sorokat vetette papírra Petőfi: “Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberi­ségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkül a Nemes lang, amely úgy hevit!” Petőfi, a nagy magvar hazafi e fohásza a mai vál­ságos időkben az amerikai hazafiak, az egesz embe­riség legjobb fiainak fohászává kellene, hogy váljon! Mindenkinek, aki aggódik a világ sorsa, gyermekei jövője felett, meg kellene ismételnie Petőfi kérését. ‘Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberisé­gért valamit!’ De napjainkban nem is kell e kérést feltennünk. A sors kopogtat lelkiismeretűnk ajtajan és kér es sürget, hogy cselekedjünk a béke fenntartá­sa érdekében, életünk, gyermekeink, unokáink éle­TÜNTETÉSEK SZÖUL, Dél-Korea. Tüntetők felgyújtották a Pu- san-i amerikai kormánykirendeltség hivatalát, az amerikai katonaság kivonását követelve Del-Koreá­ból. A rendőrség tüzet nyitott az amerika-ellenes tömegre. A hatóságok szerint egy diák meghalt, há­rom megsebesült, 4000 embert letartóztattak. NYUGAT—BERLIN Bomba robbant az amerikai kulturális központ épületében, amelynek következ­tében 37 ablak betört. Az utóbbi években gyakran fordultak elő tüntetések és merényletek amerikai hivatalok ellen tiltakozásként az amerikai raketak tervbevett elhelyezése miatt. nisztériuma cáfolta meg azzal hogy a képek még a Somoza diktatúra idejéből valók. Mindez adatok — és sok más hasonló a szabad országokból valók. De nem szabad ezeket túlbecsül­ni, mert az USA kóvetnöje szerint (az ENSZ-ben) az ilyen országok nem totalis zsarnokságok— ilyesmi csak szocialista országban lehetséges —, csupán te- kintelyi államok, tőlük, az ilyesmit nem kell rossz néven venni es az USA elnöke reméli, hogy a jövő­ben az ilyen gyilkosságok száma csökkenni fog, ne zavarjuk a folyamatot. Mara eleg a beszámolóból, hogyan irtják a de­struktívakat. Nemsokára a szabad világ védőinek másik csoportjáról pontosabb adatokkal fogok szol­gálni. te, az egész emberiség elete megmentése érdekében. Támogassunk minden mozgalmat a béke biztosítása, a fegvverkezes csökkentése, majd végleges meg­szüntetése céljából. És végül egy üzenet Ady Endrétől. Az első világ­háború legsötétebb időszakában, 1918-ban irta. Jobb jövőt igert a meggyötört magyar népnek. És bár szörnyű megpróbáltatások következtek még, jóslata idővel valóra vált. Az Ezsajas prófécia uj, csodalatos variációja e költemény. A költő Ítéletet mond a pusztító fegyverek fölött, de az Ítélet előtt megkérdezi azokat, hogy a megsemmisítés melyik módját választják. íme a költemény — es az üzenet JÖNNEK JOBB NAPOK Jönnek majd jobb napok is (bejó lesz, ki megéri). Torkig a fórtelemmel S emlékezve Megállítjuk A gonosz széditóket! A tegnapi időket! Es csöndesen megkérdjük Milyen halált akartok Buta és elnyűtt Regi, ostoba kardok. Egyszer, Tele emlékezettel Meg kérdezni is merünk Jönnek meg jobb napok is! Váljon e költemény a jobb jövő, a béke diadalá­nak himnuszává! Fenntartó Gárda Bemad Magda ferie emlekére $ 10.- Menes Cecilia naptár $ 4.- Somlyo F naptár $ 25.-,Jánossy Pe­ter $ 50.- Szögi G. naptar $ 4.- Markovits Feri nap­tarok $ 10.- H.D. $ 20. Dattler L. naptár $ 4.- Jac- kó A. naptar $ 4. Novák Wm, naptár $ 4.- Stark M. naptár $ 4.- Miklós György áltál: Valentine He­len Tatár Katie emlékére $ 10.- Dobos Anna naptár $ 4.- Mrs. Andy Barta naptár $ 4.- és Barta András emlékére $ 5.- Szőke Pál Tatár Katie emlékere $ 5.- - naptár $ 5.- józsa Stephen naptár $ 4.- Sziráky A. naptar $ 4.- Acs Roza naptár $ 4.- Vasváry Helen naptár $ 4.- Roth Ernő általiPráger Jenő emlékére Miami Kultur Klub $ 50.- Női Csoport $ 50.- Gere- gur Mary Lustig Milton emlékére koszorumegváltás $ 10.- Weinstock Jenő naptar $ 10.- jéhn Ferenc ál­tal: L.A. Munkás Otthon & Női Kor $ 100.- Bazár­ból $ 128.96- Weinstock Lajos $ 10.- Horváth íren naptár $ 4.- Práger Margit férie,Jenö emlékére $ 15.- Belmont Jolán félje, Steven emléké­re $ 25.- Polyoka Mary /Hamilton, Ont./ naptár $ 5.- Zima Joe naptar $ 4.- Kertész Steve /Harrow,Ont./ naptár $ 5.- Menes Piroska naptár $ 5.- Spimvák A- /Mississauga,Ont./ naptar $ 5.- felesege emlékére $ 10.- Mrs. C. Takács $ 2.-J.B. Tamásy naptár $ 4.- Parlow Piroska naptár $ 4.- Bodor Ottó naptár $ 4.- Altman John naptár $ 4.- Bokor Pál naptár $ 4.- Friedman Margaret Köves M. emlékére $ 5.- férie Dave emlékére $ 15 - Hirsch László naptár $ 4.- N. Y.-i bankettre utólag: Sallai István $ 25.- Budisch J.$ 50.- Cinke Joseph $ 6.- naptár $ 4.-Kosa Susan naptár $ 4.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents