Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-18 / 11. szám

Thursday, March 18. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. HAVANNA Lusztig Imre riportia A Habana Libre, a Riviera, a Capri, a National, a Triton, a Seville és más szállodák elsőrangú szobát és élelmet nyújtanak a Kubaba iövö látogatóknak. A kanadai Quebec tartományból pld. evente 90.000 turista látogat Kubaba és szamuk evr'ól evre emel­kedik. A lakáshiány eppen olyan égető probléma Ha­vannában, mint a világ minden nagyvárosában. Ez érthető is, ha tudjuk, hogv a város lakóinak nagy ré­szé a régi rendszerben “egyszobás” viskókban la­kott, folyóvíz, villanyvilágítás nélkül. Semmi nem ad tisztább képet az uj rendszer la­kásépítési programjáról, mint az “Almar”-i építke­zés, a tenger partján. Ez a város egyik uj térsége, ahol 150.000 család részere építenek uj három-negy emeletes, s néhány tiz emeletes házat. Már eddig 48.000-en beköltöztek az uj lakásokba, melyek két hálószobából, kis konyhából, fürdőszobából és et- kezőhelvból állnak. Az uj lakótelepen természete­sen építenek iskolákat, mozikat vasarcsarnokokat, játszótereket, uszodákat is. AZ EMBEREK VÁROSA Emberek alatt természetesen férfiakat, nőket és gyermekeket kell erteni. A nép egyszerűen öltözkö­dik. A nyakkendő ismeretlen fogalom. A nők 90 %-a nadrágot es blúzt visel. A férfiak pedig a nadrághoz kubai inget. A gyermekek kék, vagy vörös, vagy bar­na nadrágot és feher, vagy szines inget, az elkerül­hetetlen kék nyaksállal. Kora reggel, mindennapi sétám alkalmával, láttam, hogyan viszik az anyák gyermekeiket az ovodaba, ahol képzett nevelők el­sőrangú ellátásban részesítik okét. A munkasokat a francia, nemet, japan es magyar (Ikarusz) autóbuszok viszik munkába. Annak elle­nere, hogy az autóbuszok gyakran közlekednek, mindig túlzsúfoltak és még többre van szükség. Fel­állították egy Ikarusz-gyarat, ahol uj autóbuszokat gyártanak és remélhető, hogy pár éven belül meg­oldjak a csúcsforgalom problémáját. A kubai nép vendégszeretete határtalan. Kedve­sek, közvetlenek és kooperálnak. Minden munkás tagja a szakszervezeteknek, melyek többek kozott alkalmat adnak a szórakozásra is. Ottlétünk alatt elmentünk egy szakszervezeti központba. A tenger­part menti hatalmas térségen két tiz-tiz tagú zenekar fülsiketítő tánczenét játszott a fiatalok és nem fiata­lok nagy örömére. Itták a sört, nyalták a fagylaltot, ették a szendvi­cseket, táncoltak a kora reggeli órákig. Ez egyik leg­kedveltebb szórakozása a dolgozóknak. A kubai nép élvezi az uj rendszer adta kedvezmé­nyeket, elteti az uj rendszer adta lehetőségeket. A kubai nép kész ezt a rendszert megvédeni bármilyen áldozatok árán is. A kubai nép a “Dolgozz, Tanulj es Vedd a Hazat” jelszót átülteti az életbe nap, mint nap, szorgalmas munkával, tanulással és állandó ké­szenléttel. MOSZKVA. Leonid Brezsnyev, szovjet elnök ki­/ /< 1 f nyilvánítottá, hogy önkéntesen csökkentik az euró­pai térségben elhelyezett S—20 lövedékeiket Kfie- lenteset a Moszkvában tartott szakszervezeti kon­ferencián tette. E lepessel is bizonyítani óhajtja a Szovjetunió béketorekvését és hajlandóságát a fegy­verkezési verseny felszámolására. KATASZTRÓFA AUSZTRIÁBAM A mentőosztagok hiába követtek el mindent, a gyermekek hiába viseltek mini rádio-keszüleket — a termeszét könyörtelen ite-< letet mondott a könnyel­műek felett. Az ausztriai ellmaul lejtőn 13 fiatal holt testét emeltek ki a ho alól február elsejen. Hiaba ér­keztek meg a szülők még a tragédia estéjen az NSZK* ból — mar csak az azono­sításban tudtak segédkez­ni. “Teljességgel érthetet­len es megdöbbentő, ho­gyan indíthatták útra eze­ket a fiatalokat ilyen idő­ben. A hét végén hegyeinkben olyan lavinaveszély volt, hogy a legrövidebb túra is hihetetlenül nagy veszélyeket hordozott. A rádió, a televízió és az új­ságok erre többször is felhívták a figyelmet” — mondta a salzburgi hegyi mentőszolgálat vezetője. Az “Európai Neveles Nemet Társasaga1’ rendezte azt a tanfolyamot, amelyre Werfenwengbe erkeztek a fiatalok. A társaság képviselője elmondta, hogy őket a legkisebb felelősség sem terheli ebben a “na- gyon-nagyon tragikus balesetben”. Márpedig a salz­burgi hegyimentök ezzel ellentétes véleményüknek adtak hangot. A tarsasag egyik képviselője meglehe­tősen cinikus volt, amikor kijelentette: “Minden biztonsági rendszabályra ügyelünk, de munkatár­sainknak szembe kell nézni bizonyos"“veszéllyel”. Ezt azzal is igazolta, hogy a csoport vezetője, az u- gyancsak szörnyethalt Hermann Thumm vizsgázott sioktató es hegyivezető volt, raadasul lavinaszakértő is. A tragédia után a mentócsapatok főhadiszállása a werfenwengi menedékház lett. Otto Krahbichler, a menedékház 49 eves vezetője igy számolt be a tör­téntekről: “Meg örülhetünk is annak, hogy a bete­metettek közül legalább néhányat élve ki tudtunk emelni. Ha nem lett volna Stefan Bleilinger, akkor bizonyára estig sem tudtuk volna, hogy egy egesz csoport a ho alatt fekszik”. A 16 eves fiú, Bleilinger menekülése valóságos csoda. Ot is elsodorta a lavina, sót fél órán keresz­tül ajultan feküdt a hó alatt Aztán önerőből ki tu­dott mászni a hó alól, s felment a menedékházhoz. Ismét Krahbichlert idézzük: “Hirtelen fölvágódott az ajtó. Egy srác állt előttem, sápadtan, mondhatni falfeheren, levegő után kapkodva, véresen. Ruhája több helyen elszakadt, a hó rátapadt testére. Ráor­ditottam: “Mi történt?” Először nem tudott sem­mit mondani.” Nyilván túlságosan nagy sokk erte a fiút. Kisvár­tatva aztán suttogni kezdett: “A lavina mindnyá­junkat elsodort. Senkit nem láttam körülöttem. Se­gítsen!” Ezt követően ajultan rogyott a férfi ölebe. Krahbichler egyetlen másodpercig sem habozott: telefonon riasztotta a csendőrséget, a tűzoltókat, a hegyimentőket és az önkénteseket. Mindenkire szük­ség volt, pedig a szakértők már sejtették “Ha valaki itt megmenekül, az csak csoda lehet”. Nos, Bleüin- geren kívül még négy fiatalnak volt szerencséje. Majdnem háromnegyed órán át voltak a ho alatt, a- mikor kiásták őket. A halottakat viszont csak btmé- teres mélységben találták meg,'vagy megfulladtak, vagy halálos ütést mert rajuk a hógörgeteg. Az önkéntes mentőkből csak este tört ki a fölhá- borodás, amikor az előzményekre emlékeztek: “Leg­alább százszor elmondtukji werfenwengieknek, hogy ilyen időben ne menjenek ki! Nagyon is jól ismerjük környékünkét — minden évben elszabadul egy-két lavina. Csak annyit válaszoltak, hogy fogjuk be a szánkat, ők nagyon is jól tudják, mit csinálnak”. Egy werfenwengi hozzátette: “Néha hajmeresztő dolgokat csinálták itt. Túlélési tréningnek neveztek — pedig egyszerűen csak öngyilkosságról, sőt mi több: gyilkosságról volt szó! Elvégre mit tehetnek a Sze­rencseden diákok, ha a felelőtlen nemet hegyiveze­tők a lavinaveszélyes lejtőkre zavarják őket?!” A környékbeliek egyöntetű velemenye: A fele­lősöket fel kell jelenteni! Emlékeztetőül csak annyit: Ausztria szomorú vi­lágcsúcsot tart. Az elmúlt két évtizedben körülbe­lül 800 ember vesztette eletet lavinaomlás következ­teben ebben az országban. —1—1»^——■—i————1—— ATHEN, Görög kormányküldöttség megv a Szovjet­unióba, Görögország vásárolni akar szovjet földgázt. Newyorki magyar hentes TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 ! FRISS HUS,HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ! HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak roeghosszabbitátórAl idejében gondoskodni ) Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanodéba és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ ...............................-........ Naptárra: $............................................... Név: ................................................. Cim: .................................................... * - «■ Város:............................'..Állam:...................... . Zip Code:....................... AMERIKAI MAGYAR SZŐ* 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003 MUNKÁBAN A MENTÖOSZTAG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents