Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-18 / 11. szám
KÉPES KRÓNIKA Nem valami nagy megelegedest fejez ki Haig, amerikai es Cheysson, francia külügyminiszter arca a legutóbbi tárgyalásuk után,melyben Salvadorról volt szó. Belgium súlyos gazdasági válsággal küzd. 18 %-os a munkanélküliség az acéliparban. A kormány gyakran használja a lovasrend őrseget a tiltakozó munkások megfélemlitesére. 20.00 hivó jelenlétében tartott - beszédében' Glemp kardinális Walesa szabadónbocsátását sürgette a lengyel hatóságoktól. “Nem fog ó fenyegetni senkit,”- mondta a kardinális. Hetven eve nem voltak olyan áradások a Közép-Nyugaton, mint jelenleg, Fort Wayne, Ind.- ban a Maumee folyó 9 lábbal emelkedett rendes szintje fölé. Roger Walker visszatért elárasztott házaba, amikor rájött arra, hogy kedvenc kutyája, Sadie a házban maradt. AMERIKAI AnlSMM VoL XXXVI. No. 11. Thursday, March 1 8. 1982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y; 10003. Tel: 254-0397 “NEM KELL TÖBB NUKLEÁRIS FEGYVER” Attól a perctől kezdve, hogy a Reagan-kormány szószólói hangoztatták “egy korlátolt atomháború” lehetőséget, futótűzként terjedt el világszerte a nukleáris fegyverkezes azonnali “befagyasztására” és azon túl az atomfegyverek megsemmisítésére irányuló mozgalom. Terjedt ez a mozgalom azért, mert nyilvánvaló volt, hogy egy “korlátolt” atomháború,elkerülhetetlenül, teljes, mindent elpusztító világégéshez vezethet. Először a nyugat- európai országok lakosainak milliói vonultak a nagyvárosok utcáira. Az atomfegyverkezés elleni nepmozgalom azonban hamaro- san átcsapott az oceanon túlra es itt, az Egyesült Államokban is lélekemelő jelenetek tárulnak szemeink ele. 150 törvényhozó, demokraták es republikánusok, képviselők es szenátorok, határozati javaslatot nyújtottak be a kongresszus elé, melyben követelik az atomfegyverkezés azonnali rögzitését. A törvényhozók e lépését csupán akkor értékelhetjük kellőképpen, ha tudjuk, hogy e lépés nem mas, mint az amerikai nép széles rétegeiben végbemenő mely aggodalom visszatükröződése. Országszerte 80 szervezet, egyházi, városi megyei, állami szervek, határozati javaslatot fogadtak el, melyben támogatják az atomfegyverkezés rögzítését. Vermont állam 180 varosában 159 gyűlésen azonos állaspontra helyezkedtek: követelik az atom- fegyvkerkezes beszüntetését. New Hampshireben 45. nepgyules közül 28-on hasonló értelemben szavaztak. Massachusettsben ot, Maine-ben 7, Connecticutban 3 tomeggyulés zajlott le, ahol a jelenlévők csatlakoztak az atomfegyverkezés megszüntetését követelőkhöz. Kaliforniában több, mint 500.000-en tiltakozó kérvényt Írtak alá. Az egyre emelkedő hadikiadások ellen olyan nagyarányú a felháborodás, hogv a hadikiadások csökkentését követelők között ott találjuk a Round Table-t, az Országos Kereskedelmi Kamarát, az Országos Ipari Szövetséget és az ország egyik legreak- ciósabb szenátorát, az arizonai Barry Goldwatert, aki sajtónyilatkozatban mondta többek között: “ Valljuk be, hogy bajban vagyunk. Mi sok olyasmit vásárolunk, amire semmi szükség nincs. Itt az ideje, hogy leüljünk es tárgyaljunk a Szovjetunióval a fegyverkezés csökkentéséről.” Seattle, Washingtonban Ravmond G. Hunthouse, katolikus érsek kijelentette: “Visszatartom a szövetség1 adó ötven százalékát és ezzel tiltakozom a fegyverkezésre elpocsékolt milliók ellen.” Az ország húsz különböző' egyházának feje csatlakozott az atomfegyverek korlátozását célzó mozgalomhoz. Közép-Ameri ka államainak népei mar egy évszázad, de különösen századunk eleje óta, hol itt, hol ott fellángoló forradalmakkal, szabadságharcokkal igyekeznek félgyarmati, kizsákmányolt helyzetüket enyhíteni és ahol lehet, felszámolni. A küzdelem mindenütt egy bennszülött, maroknyi oligarchia és a velük pénzügyileg, gazdaságilag és politikailag egyuttmukódö külföldi monopólcégek, elsősorban amerikaiak ellen irányult. Mexikóban a század második évtizedében zajlott le polgári forradalom, amely, ha többet nem, de annyit élért, hogv államosítottak az olajtermelést, az azelőttiről valamennyivel nagyobb hányadot juttatva ezáltal mexikóiaknak az ország nemzeti jövedelméből. Guatemalaban, Nicaraguában egy félévszázad óta küzd a végtelenségig sanyargatott, az amerikai birtokban lévő ültetvényeken éhbérért dolgozó parasztság es a kifejlődőben lévő ipari munkásság sorsa javitásáért. A belföldi oligarchák, akik a legtöbb államban a fold 80-85 %-át birtokolják, mig számuk alig teszi ki a lakosság 2-3 százalékát, irtó háborúval válaszolnak állig felfegyverzett zsoldos hadseregeik felhasználásával Amikor valahol, mint pld. Guatemalában, a népi harc sikerrel végződött (1954-ben), akcióba lépett érdekükben és az amerikai monopólcégek érdekeben a CIA. A nép tízezreinek lemészárlásával újra megszilárdították az elnyomók uralmat. Nicaraguában 50 év óta egy Somoza nevű zsarnok nyomta a népét. Sandino vezérlete alatt évtizedekig küzdöttek a nicaraguai hazafiak, amig végül két évvel ezelőtt sikerült kiverni Somozáékat. Hogyan lehet ilyen körülmények között egy magát demokratikusnak tartó állafnnak, mint az USA- nak a nép elnyomói oldalán sikra szállni, érdekűkben katonailag is beavatkozni. Azt nem mondhatják nyíltan, hogy a zsarnokokat akarjak visszahozni, így hát azt állítják, hogv a harcot nem a nép, hanem annak csak egy kis hányada vívta szovjet és kubai ügynökök vezérlete alatt. Ezt az elmeletet igyekeztek Reaganek az elmúlt hetekben, hónapokban “tényekkel” alátámasztani. “Feherkönyveket” adtak ki, amelynek szavahihetősége napok alatt szétfoszlik. Fényképeket lobogtatnak a sandinisták kegyetlenségéről az illetékes kongresszusi bizottság előtt, amelyekről kiderül, hogy evekkel ezelőtt készítitek, a zsarnokok idejen, A múlt héten Haigek egy fiatal nicaraguait hoztak fel Washingtonba, aki állítólag a Salvadorban harcoló nicaraguaiak vezére volt. Haigék legnagvobb meg(folytatás az 5. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. SALVADOR ÉS NICARAGUA
