Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-10 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 10. 1981. 3. Monstrumok a hátsó udvaron SZEPTEMBER 12. Toledo-i munkanélküliek megrohanják az é- lelmiszerüzleteket, miután beszüntettek részük- re a városi segélyt, 1932. 15. James Fennimore Cooper, amerikai regényíró születése, 1789. 17. Elfogadják az amerikai alkotmányt, 1787. Segíts magadon, a World Bank is megsegít, üzen te az amerikai kormány a harmadik világ szegény államainak, melyeknek képviselői Párizsban tanácskoznak. Változtassák meg közgazdasagukat, üzente nekik Reagan, akkor majd lehet egy kis segítségről szó. A francia kormány megduplázta 31 szegény országnak eddig nyújtott segélyét. Az orvosi költségek gyorsabban emelkedtek minden más szolgáltatásnál 1981 első hat hónapjában. Az üzleti sajtó a munkabéreket okolja az emelkedésért. Az orvosok természetesen szerények, ök soha nem számítanak fel sokat a betegeknek. • Megkezdődtek az előzetes tanácskozások az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői kozott a fegyverkezes ellenőrzéséről. ' *. PÁRIZS. Mitterand miniszterelnök Szaud Arábiába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat a kormány tagjaival. Bűnösnek vallotta magát a McDonnell-Douglas hadirepülogepgyarto cég és hajlandó egy millió 200.000 dollár pénzbüntetést fizetni, aminek ellenében a kormány visszavonta a vádat a vállalat négy vezető tisztviselője ellen. E cég több száz millió dolláros profitot könyvelt el az évek folyamán. Az egy millió dollárt, amit most visszaadnának, sokszorosan visszaszerzik a jövőbeli rendelésekből. • Tudja a bal kéz, mit csinál a jobb? A Pentagon most azt állitja, hogy a Szovjetuniónak nagyon kedvezőek a kilátásai energia terén a század végéig. Néhány hónappal ezelőtt a CIA pontosan ellentétes értelemben nyilatkozott. OSIO. E japán városkában tartott konferencián vezető politikusok, egyetemi tanárok és mások kritizálták az amerikai kormányt, mert — véleményűk szerint — különös előnyben részesíti Izráel kormányát es nem ismerik el a palesztinai nép jogos önállósági törekvését. Azért is kritizálták az USA kormányát, hogy “provokálja a Szovjetuniót.” MOSZKVA. Brezsnyev elnök a látogató Le Duan vietnami K.P. vezető tiszteletére rendezett banketten figyelmeztette a Reagan-kormányt, hogy a Szovjetunió kénytelen lesz hathatós lépéseket tenni, ha az USA kormánya nem változtatja meg a neutronbomba gyártására vonatkozó határozatát. “Ha reggelenként felébredünk majd, és kinézünk az ablakon, az emberi fantázia legszőmyubb agyremeit fedezzük fel. Mindazt, ami beteges az emberi lélekben és őrültség a gondolkodásban, megtaláljuk a saját hátsó udvarunkban.” Hihetetlenül nagy Cecil Garlant kis birtokának hátsó udvara, hiszen a 30 lélekszámú Callao község a Kígyók völgyében fekszik, több mint 160 kilométerre a következő kisvárostól. A völgy körülbelül 20 kilométer széles és 80 kilometer hosszú. A Callao oázis mesterségesen öntözött földjeivel a példás települespolitika egyik mintapéldánya. Hasonló településekkel tömegesen találkozunk Utah államban, ahol a mormonok — miután az üldöztetés évtizedei után ott hazára leltek — sok fáradsággal és nélkülözéssel megteremtették létalapjukat. De szőkébb hazájukat most pusztulás fenyegeti. A Pentagon tervei szerint Callao körül — a kis közösség szarvasmarha-tenyésztésből él — tömegével létesítenek bunkereket. A beteges emberi fantazia egyik agyreme az uj MX-rakéta. Ezek veszik majd körül Cecil Garlant falusi házát. MX-rakétákkal akarja sebezhetetlenné tenni szárazföldi támaszpontu elrettentő erejét. A Pentagon tervei szerint — a mormon egyház májusban hivatalos nyilatkozatban lépett fel ellenük — Utahban és Nevadában összesen 4600 bunkert építenek — az egyenként tiz robbanófejjel felszerelt összesen 200 MX-rakéta mindegyike számára, 23-at. A bunkereket egy mérföldenként helyeznék el, s földalatti utak kötnék össze őket, amelyeken a rakétamonstrum “pendlizhetne” (a rakéta hossza 24 méter, súlya 85 tonna ), A sivatagban több mint 12.000 négyzetkilométer területet kellene az óriási program keretében bunkerekkel teleépiteni. A katonai vezetők abszurd logikája szerint egy MX-rakéta biztos elpusztításához a szovjeteknek 23 sajat robbanófejet kellene bevetniük, ami szerintük túl nagy ráfordításnak tűnne a szovjetek számára. A 200 rakéta előirányzott állomásoztatásának költségéi háromszorosát tennék ki annak az összegnek, amelyet az alaszkai olajvezeték építésére fordítottak. 12.000 kilóméter uj utat kellene építeni, s kétszer annyi földet megmozgatni, mint annak idején a Panama-csatorna építésénél. Több éven át 25.000 epitomunkast kellene foglalkoztatni, s továbbitöbb tízezer munkaerőre lenne szükség a megfelelő infrastruktúra létesítéséhez. Az eddigi adatok szerint a lakosságnak több,mint 60 százaléka — a túlnyomó többség mormon — a leghatározottabban elutasítja a rakétákat. Ed Firmaga mormon püspök, Salt Lake City egyetemének jogi professzora kijelentette: “A most tervezett 4600 bunker és az azokban elhelyezett MX-rakéták szinte felhívást jelentenek a nukleáris tómeggyilkosságra. ” Az utahi hangulatra jellemző Delta városka, amelynek 2300 lakosa mezőgazdaságból és állattenyésztésből el. “Lakosságunk túlnyomó többsége — mondja Lee Roper polgármester — elutasítja az MX-raketa telepitest.” Delta polgárait az atomveszély növekedése mellett az is aggasztja, hogy a tervezett építkezések túlzott környezeti megterhelést jelentenének. Elsősorban a viz kevés. MAGYARSAGTUDAT 0RSZIGETEI ( Göcze Tibor felvétele ) sara az évtizedek folyamán (Poliphony, Multicultural History Society of Ontario, Vol.2, No.2-3, 1980.) Semiyen István könyvének becslései szerint Romániában a magyar anyanyelvű gyermekek mintegy 20-25 százalékának nincs rá módja, hogy saját nyelven tanuljon meg imi-olvasni. Szépfalusi István 1980-ban kiadott felmerése szerint — amely 1701 ausztriai, zömmel protestáns magyar adatait dolgozza fel — “Ahol mindkét szülő magyar anyanyelvű, vagy a nem magyar fél megtanult magyarul, ott gyermekeik átlag 85 %-a beszél magyarul”, de ahol csak az egyik szülő magyar ott csak a gyermekeik 18 %-a tud jól, vagy gyengén magyarul. (Szépfalusi István: Lássátok, halljátok egymást! — Mai magyarok AusztriaTjan^Európai Protestáns Magyar Szabad- egyetem, Bern, 1980.) (f0lytatjuk) aJíét lyére. KÖzepeuropaban a városiasodás, az iparosodás járul hozzá legnagyobb mértékben a magyar tömbök feldarabolódásához. Rlyés Gyula igy elemzi ezt a jelenséget abban az előszobán, amit Janics Kálmán A hontalanság évei — a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után, 1945—1948, (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bem, kiadása, 1979) cimü könyvéhez irt: Mintha a történelem legujabbkori menete is a nemzeti kisebbségek léte ellen irányulna. Az iparosítás központosít, varosokat duzzaszt, sőt kelt létre, a városok pedig az állam nyelvének — a hivatali nyelvnek — asszimiláló gócai. Nem is nagy tervszerűség kell ahhoz, hogy a népnyomoritó erők még az összefüggő kisebbségi területeket is szétdarabolják, a gyárak idevágó elhelyezésével, a lakosság at- telepűlésének célzatos irányitásával. Az előbb idézett Semlyén István statisztikái kimutatják ennek a folyamatnak a sebességét is: adatai szerint 1966 és 1977 között Kolozsvár magyar lakossága a város 41.41 %-áról 32.59 %-ára csökkent, Marosvásárhelyé 69.59 %-ról 53.60 %-ra, Aradé 24.60-ról 17.55-re, Nagyváradé 51.42-ről 41.66-ra és Nagybányáé 32.85-ról 21.42-re. A szétszóródás természetesen meggyorsíthatja az asszimiliálódást. “Az egyre gyorsuló városi fejlődés, a munkahelyeken és az oktatásban elkerülhetetlen kétnyelvűség, a vallási, társadalmi és nemzeti kötelékek lazulása következtében megnövekvő vegyes házasságok valamennyi országban ugyanazt a folyamatot indították el” — Írja Dávid Zoltán. Hegedűs István 1979-ben a kanadai magyarokról írva hivatalos statisztikákkal mutatja ki, hogy fokozatosan csökken igyekezetük a magyar nyelv megtartá-
