Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-07-02 / 27. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9. 1981. 10Móricz Zsigmond

A ialdaa emiek

XXVIII.

Nevetett:-Jó.

Erre osztán rögtön újra felkaptam, felemeltem magamhoz, a számig és megcsókoltam, hogy majd megfúlt.

— Jaj — azt mondja —, milyen hamis maga. Magát kéne eladni a vásáron.

— Engem? Ki venne meg engem?

Csiklott, úgy nevetett.

— Maga megvenne? — kérdem.

— Nekem nincs kilencvenöt forintom — azt mondja.

— Pég nem is annyi az ára, hanem száz. Egy tehén kilencvenöt. A bika drágább.

Ügy nevetett az, hogy még a porcikája is mind táncolt. Csak annyit tudott mondani, hogy:

— Bika ...

— Ne huncutkodj velem — mondom neki —, mert megdöflek.

Erre elszaladt. Ott kergetőztünk osztán egy kis ideig, nemigen sokáig, mert féltem, hogy odabe meg- sajdítják, mi van ideki, osztán még rosszat gondolnak. Ügy vélem, elveszem ezt a kisjányt. Ez olyan, akit kedvem lesz nekem elvenni egypár esztendő múlva, hát kímélni kell.

Mikor megfogtam, erőtette, hogy nem hagyja magát, de egypár csókkal megszelídítettem. így mentünk osztán be, elébb én mentem, egy kis idő múlva Annuska is bejött.

De a vót a bökkenő, hogy eccer csak elfelejtkeztem arrul, hogy először vagyok itt, azt mondom Annus- kának:

— Ne dógozz mán annyit, mer lekopik az a szép kis ujjad.

Egy kis csend lett. Eszter néném is rám néz. Hun tévedtünk mi meg?

Én is veres lettem, odanyúltam, ahun még semmi se vót, osztán, úgy csináltam, mintha semmi se történt vóna.

Kis idő múlva újra megszólítom a kisjányt, de most már erősebben.

— Annuska, adjál nekem egy pohár vizet!

Azt mondta rá nevetve:

— Szomjas vagy a borra?

Ejha, ez már aztán valami, hogy még a jány is tegez.

Az apja nevetett, az'anyja takarta. Még nem tanították meg rá, hogy a jánynak nem illő a legényt tegezni, még az asszonynak se, de a kis Annuska csak úgy mondta, ahogy a szívibül jött.

A fiúval is nagyon összebarátkoztam ott akkor este, nem vót idő sok beszédre, de láttam, hogy ő is jó hozzám, meg én is a vótam ühozzá.

Mikor másnap virradáskor hazafelé mentem, befogta a két lovát, és szekeren vitt el egészen Kispaládon túl, a határig.

Onnan osztán gyalog billegtem haza.

De jó kedvem vót. Mán rendben vót a dógom. Most van csak egy olyan szeretőm, amilyet még álmomban se vártam.

Mondom édesanyámnak:

— No édesanyám, eladtam a tehenet.

— Jól van fiam, jól adtad el?

— Jól. Kilencvenöt forintér ... De még egy kis üsző- bornyúra is alkuszok ...

— Én meg egy új gatyát varrtam neked, fiam, ahelyett, amit a tehén lenyúzott rullad.

Akkor mán jó nekem, ilyen szép napom se vót még az életbe.

TIZENHATODIK BESZÉLGETÉS arról, hogy semmi se tart örökké, még a lányhűség se

Egyszerre nagy legény lettem én, hogy nekem mán titkos menyasszonyom van. Még a fejemet is másképp hánytam én, még a csizmába is másképp billentem én. Tizennyóc esztendős vótam, még ugyan csak elkezdtem, de mán úgy számítottam, mintha meg is vónék. Mán tizennyóc esztendős legénynek bálba lehet járni. Ha engedély van a katonaságtul, akár meg is lehet házasodni. Azt éppen nem kaphattam, mert nem vót mire. Mert azt csak olyannak adják meg, teszem, akinek

van harminc hold földje, apja meg nincs, fenn kell tartani a gazdaságot, anyja beteg, meg kell házasodni. Én ilyenre nem számíthattam, nem is számítottam, nem is akartam megházasodni hamar még, még nem is éltem világomat.

De boldognak boldog voltam.

Megyek az utcán nagy fittyel, még azt se tudtam mán, hogy a lábomat fődre tegyem-é, vagy a levegőégbe járjak, jön szembe rám Grünfeld tiszttartó a nagy Krósznál. Azt mondja, hogy:

— Tud-e kaszálni, György?

— Én ne tudnék?

— Jöjjön fel hozzám, vegyen maga mellé két társat, és vállalják fel a Garázdát.

Hm, a Garázdát. Ott van csak nagy fű. Éppen láttam valamék nap, abba jó vóna kaszálni.

— Mikor lelem tiszttartó urat?

— Akármék este, csak hamar. Például ma este.

— Jó, na, ott leszek.

Felmegyek este, hát ott vannak mán harmincnégyen. Hű a fáját, e mind velem akar kaszálni? Megértettem osztán, bogy negyven emberre van szüksége a tiszttartónak. Harmadába adta a kaszálást. így énnekem egy kicsit leesett, nem én vótam a vállalkozó, csak bevettek kéméletből a bandába, mert az igazat megvallva, még nem vótam jó kaszás, mint azok a nagy kaszások, akik mán tíz esztendeje meg húsz esztendeje kaszáltak.

Megnyugodtam benne, hogy hát én még csak otthon vagyok legény. De kívül még csak kislegény vónék. De még féltem is, hogy mi lesz.

Ha a kasza hegye beleakad a fődbe, kinevetnek, de még ki is vetnek maguk közül ezek a híres kaszások.

Kimegyünk kaszálni a Garázdára. A bion nem egy- két-három embernek való hely. Elfértünk ott harminc- nyócan is, annyian verődtünk össze. Csak épp a legnagyobb gazdák nem jöttek, de még Sarkadi Imre is ott vót, meg Ábrahám Jósep bátyámnak az öccse is.

Úgy vót kiosztva, nyilasba, hogy öten-hatan vótunk egy rótába. Az én bandámban első kaszás vót Gulácsi Jóska bácsi, én meg második kaszás lettem.

Beállunk. Indult. Nem lett semmi baj.

Mán én akkor nagyon jól tudtam kaszát kiverni. Arra még szegény Mojzes Pál bátyám tanított meg. Ha nem jól vertem ki, hé szidott. Szegény Pali bátyám, a vót az én tanétómesterem, de sok jóra tanétott.

— Ha valakinek szántol meg vetel meg kaszálsz, sose kérdik meddig csináltad, hanem azt, hogy ki csinálta. Ha rossz a munka: fi, így is lehet?

Meg-megnézte a kaszámat, azt mondta:

— Hogy tudsz evvel kaszálni? Nézd meg az enyémet. Mikor belevágok, körülfordulok rajta.

így tanított engemet:

— öcsém, ahogy kalapálsz, úgy kaszálsz.

Azt mondta:

— Csak arra vigyázz, egy helyre üss, mikor kalapálsz.

Nézte, mikor az első kaszát meghabosítottam:

— Éppen úgy kell kaszát verni tudni, mint írni meg olvasni.

De tudok én ma is kaszát verni. Ha otthon vagyok, én verem ki a sógoromnak. Ha ű veri, nem tud vele kaszálni. Mer annak sok fortélya van.

Folytatjuk

INTERNATIONAL

is the official magazine of FINA

The colour magazine, distributecr to all RNA member countries, is quarterly published, in English, Spanish and German, sponsored by TUNGSRAM

Order through our Italian Affiliate:

Promextour S.r. 1, 20123 MILAN, Via T. Panzeri 4, ITALV Bank Account:

C./C. 311. Banco di Roma. Filiale di Milano.

Piazza Tommaso Edison 1, Milan, ITALY

•

• Please send me International Swimming and Water Polo

• 1 year. 4 issues d by ordinary mail S 12

□ by air mail S 16

• 2 years, 8 issues d by ordinary mail S23

• □ by air mail $31

• 3 years, 12 issues □ by ordinary mail $34

• D by air mail S46

•

, Mr'Mrs ................................................................................................

* Address................................................................................................

vV^ Country...............................................................................................

©Ag) (please use block letters)

»_______... . . ____