Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-10 / 34. szám
“NEM ÉRDEKEL A POLITIKA’’ Egyik kedves olvasónk azt irta hozzánk intézett levelében hogy szereti lapunkat, főleg a közhasznú cikkeket, vásárlási, orvosi tanácsokat. A politikai cikkek viszont nem érdeklik. O ugyanis nem politizál. Ez a kedves olvasónk azonban tévéd. 0 ugyanis politizál, mert az is politizál manapsag, aki nem politizál. Emlékeztetjük ezt a kedves olvasót arra a kétségbevonhatatlan tenyre, hogy a 30-as években is sok millió olyan amerikai volt, áld nem politizált, aki nem vett reszt a munkanélküli biztosításért es a társadalmibiztositásert folytatott küzdelmekben. Ha mindenki más hasonló magatartást tanúsított volna, akkor ma nem volna sem munkanélküli, sem társadalmibiztositasunk. Ha a 60- as években nem lettek volna milliók,akik, igenis, politizálták a vietnámi háború ellen, akkor talán még ma is folyamatban volna az. Es tálán millióval több amerikai otthonában gyászolnának anyák,felesegek és árvák. Amikor 50.000 hidrogenbomba függ az emberiség feje fölött, amikor az amerikai nagy üzlet ügynökei gyökerében támadják az amerikai nép hosszú, keserves küzdelmek árán kivívott társadalmi és gazdasági jogait, akkor nem lehet, nem szabad “nem politizálni.” A MAGYARSÁGTUDAT ŐRSZIGETEI Dr. Nagy Károly előadása az Anyanyelvi Konferencián 1. Szórványosodás i j A Magyarországon kívül élő magyarok etnikai tömbjeinek legtöbbje töredezik. Dávid Zoltán “A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene” cimü, a Valóság 1980. augusztusi számában megjelent tanulmányában rámutat arra, hogy Csehszlovákiában a magyarságnak már igen nagy száma kétnyelvű helységekben lakik. Gál Zsuzsa 1979-ben megjelent tanulmányában (Language Shift: Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria, Academic Press, N.Y. 1979.) azt irja, hogy 1920-ban a burgenlandi Felsőőrnek még háromnegyed része magyarajku volt, de 1971- re mar csak egy negyede beszelt magyarul. Semlyén István Hetmilliárd lélek cimü, a Kri- terion kiadónál 1980-ban megjelent könyvében ezt irja Romania magyarságáról: “A magyar etnosz mintegy negyed része (kb. 400.000 lélek) köztudottan olyan diaszpórában él, melynek mindössze 5-15 százalékát képviseli.” A nyugati országokban is tapasztalható az eddig kisebb-nagyobb tömbökben élő magyarok szét- telepűlese: Torontóban, Clevelandben, New Brunswickon es másutt is megszűnőben vannak, vagy már el is tűntek a “magyar utcák”, magyar negyedek, magyar városrészek. Mi az oka ennek a szétszóródásnak? Nyugaton rendszerint az a folyamat okozza, amit a szociológia “szuburbanizálodásnak”, szabad fordításban “kertvárosiasodásnak” hiv. Mihelyt a nyugati varoslakó megteheti: kiköltözik a zöldövezetbe és onnan jár be munkahe(folytatás a 3. oldalon) Légi-irányitók a parádé élén. de a közönség következetes és hangos hurrogása kíséretében. E sorok írásakor nehez felmérni a demonstráció teljes jelentőségét. Kétségkívül több volt ez egy Labor Day-i felvonulásnál, habár sok tekintetben kamival jellege volt. A szervezett munkásság, amely szeptember elejéig szinte nem akart hinni szemeinek, nem akarta felfogni azt, amit Washingtonból hallott, végre tudomásul vette, hogy száz éven át kivívott jogaira törnek Washingtonban. Hatalmas megmozdulásával jelt adott az illetékeseknek Washingtonban és másutt éppen úgy, mint minden munkásnak az országban, hogy harcolni fog jogai további megsértése ellen. Jó előjel volt ez a nap a szeptember 19-én esedékes washingtoni országos megmozdidas sikeréhez. AMARILLO. Tex. Leroy T. Matthiesen, római katolikus püspök kampányt indított a neutronbomba gyártása ellen. Russel Shaw, az amerikai püspökök szervezetének szószólója mondja: “Az Egyesült Államok kormánya homlokegyenest ellentétbe került az egyre növekvő vallási mozgalommal nemzetvédelmi kerdesekben- ” • . NEW YORK, N.Y. Izrael miniszterelnöke az USA- baerkezett. Washingtonban tárgyalni fog Reagan elnökkel, akit meg akar győzni arról, hogy ne adjon AWAC kémrepűlögépékét Szaud Arábiának. KAIRO. Szadat elnök rendeletére az utolsó pár nap alatt 1.536 embert tartóztattak le, akiket kormány- ellenes cselekedetekkel vádolnak. A letartóztatottak között vannak muzulmán és kopt (keresztény) papok, újságírók, baloldali politikusok, ügyvédek, egyetemi tanárok és masok. A Szadat-kormány rohamosan elveszíti a nép bizalmat. I • NEW DELHI. Afganisztán külügyminisztere, Sha Mohammad Dost India fovarosaba erkezett, ahol tárgyalásokat folytat Indira Gandhi miniszterelnöknővel a két ország közős problémáiról. ; Ára 25 coat I•• > M Az iKAmerikai-Magyata Mi barátságért !Äj * Ent. w 2nd Clau Matur Dec. 31.1952 und« tht Act of March 2.1(79. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 34. Thursday, Sep. 10. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 NEW YORK VÁLASZOLT REAGANNAK 200 EZRES TÖMEG TÜNTETETT REAGAN ELLEN LABOR DAY ALKALMÁVAL — A Magyar Szó tudósítóitól — Tizenhárom év óta első ízben újította fel New York szervezett munkássága a hagyományos Labor Day parádét. A felvonulás, amelyet a New York Városi es Állami AFL—CIO szakszervezetek központi bizottsága szervezett, nagyjelentőségű Reagan és Koch polgármester elleni demonstrációvá fejlődött. Ugyanakkor szimbolikus, de sokatmondó szolidaritásvállalás volt a Reagan-kormány által gazdasági pusztulásra itelt 12.000 légiirányitó és azok szervezete, a PATCO (Professional Air Traffic Controllers) mellett. A hat oran át tartó felvonulás csúcspontján a több mérföld hosszú Fifth Avenue szervezett munkások tízezreitől feketéllett. A parádé élén a sztrájkoló legiiránvitók több ezer főnyi csoportja haladt, akiket a nagy sugárút mindkét oldalát betöltő nézőközönség szüntelen tapsviharral üdvözölt, de csaknem olyan lelkesedéssel köszöntötték a hosszú évek után Rip Van Winkle-ként felébredt szervezett munkások delegációit is. Vasmunkások, irodai alkalmazottak, teherautósofőrők, sz’órmemunkások, kőművesek, ácsok, festők, villany- és vizvezetékszerelők, élelmezési munkások, tanítók, autómunkások, lakatosok, városi, megyei és szövetségi kormányalkalmazottak, egészségügyi dolgozók minden árnyalata, szervezete képviselve volt. A nagy felvonulás egyik kiemelkedő jellegzetessége az volt, hogy bár Reagan elnök a városban tartózkodott, a szervezett munkások vezetosege nem hívta meg vendégül. Az USA történetében példátlan jelenseg ez, annak bizonyítéka, hogy két évszázad folyamán egyetlen elnök sem vált annyira ellenszenvessé a szervezett munkások előtt, mint ó. Pedig volt már sok olyan elnök is, aki katonaságot rendelt ki a munkásság ellen (Cleveland, Hoover, Coolidge, stb.). De az a könyörtelenség, amellyel az elnök egy tollvonással 12.000 embert megfosztott munkájától, családjukat a megélhetéstől, s szétzúzni igyekszik szakszervezetüket, példátlannak tűnt fel még az AFL—CIO különben elég konzervatív vezetősége előtt is. így Reagan, aki azt hitte, hogy egy 85 millió dolláros, két rclfnyi színpadi csekk lobogta- tásával vásárolhat egy meghivót a parádéra, a polgár- mester lakhelyen volt kénytelen ünnepelni Koch polgármesterrel, aki résztvetf ugyan a felvonuláson, Két vaskalapos és egy kirakat-csekk. Reagan elnök és Koch polgármestere 85 millió dolláros előleggel a Westway építésére.
