Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-07-23 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 23. 1981. 9. Magyar stratégia A magyar külkereskedők mindig tudták, hogy a közel-keleti olajországok piaca számunkra “kemény diót” jelent. Mar régen nem igaz, hogy a sejkek min - dent megvesznek, a dollárokért keményen meg kell dolgozni, s nem szabad elfeledkezni az alapos mar­keting munkáról sem. Az elmúlt években külkereskedőink evente mint­egy 100 millió dollárt hoztak haza az Arab-öbölbol. A most kezdődött évtizedben azonban szigorodni fognak a feltételek az Öbölben is. Csupán piaci részarányunk megtartásához kivitelünk jelentős és folyamatos növelésére lesz szükség — es ez sem könnyű dolog. A magyar külkereskedelemnek gondolnia kell ar­ra, hogy az Öböl-menti országok felkészülnek az olaj utáni korszakra es — az iráni tapasztalatokon okulva — megpróbálják kielégíteni a lakosság növek­vő szükségleteit. Az Öböl-menti országok beruházá­si tevékenysége azonban várhatóan lassul, s megfon­toltabb lesz, mint az elmúlt tiz évben. Nehézipari nagyberuházásaikba tartósan bekapcsolódni csak o- lyan nemzetközi társasagok tudnak, amelyek nem­csak a szükséges korszerű technológiával, annak helyi alkalmazására es irányítására való kepesseggel rendelkeznek, hanem olyan nemzetközi marketing­hálózattal is, amely képes az uj létesítmények ter­mekéinek világméretű elhelyezésére, értékesítésére. Egyelőre nagyon kedvezőnek tűnik, hogy ezekkel az országokkal folytatott külkereskedelem mérlege magyar aktívumot mutat. De egyes feltételezések szerint, ha az olajpiacon a mainál is jóval nagyobb túlkínálat keletkezik, az Öböl-menti országok előny­ben részesíthetik azokat, akik exporttermekeikert cserebe olajat is vesznek tőlük. Miközben az Öbölben mindenütt szigorúbbak lesznek a minőségi kovetelmények,Magyarorszag el­sősorban a közellátás javításában működhet közre Szaud-Arábiában es a sejkségekben Az infrastruktú­ra területen magyar vállalatok fővállalkozókként is bekapcsolódhatnak a villamosítás, oktatási létesít­mények, vízgazdálkodási rendszerek és távközlési berendezések építésébe, feltéve, hogy a folyamatos javitószolgáltatást, ellenőrzést és a munkaerő helyi . kiképzését az eddigieknél jobban tudják majd biz­tosítani. A magyar exportnak ma vannak közel-keleti slá­gerei. Ilyen például az élelmiszer vagy az Ikarus au­tóbusz. De meg ezeken a biztosnak látszó területe­ken is előbb-utóbb számolni kell a jelenlegi vevők — például Szaud-Arábia, Kuvait — önellátási törek­véseivel. Várható, hogy néhány even belül fontos lesz a mezőgazdasági fejlesztést célzó növénytermesz- tési-állattenyesztési rendszerek, öntözési technoló­giák és a mezőgazdasági szakértelem exportja. Az egyedi gépszállitások helyett pedig előbb-utóbb a helyi Összeszereles és alkatrészgyártás előmozdítá­sára kell összpontosítani. MAGYAR mÉsZMÜ ALGÉRIÁBAN Az algériai Saida városától mintegy 25 kilomé­terre felavattak a magyar Industrialexport fovál- lalkozasában készült mészmílvet. Az évi 100 ezer tonna kapacitású gyár kulcsrakész szállításáról 1975- ben született megállapodás. Megrendelője az algé­riai ipari és energetikai minisztérium felügyelete alá tartozó épitöanvagipari vállalat, az SNMC volt. A létesítmény, amely közel 20 millió dollár és 10 millió algériai dinár (egy dollár mintegy négy algéri­ai dinár) bevételéhez juttatta a magyar vállalatokat, az eddigi legjelentősebb kulcsrakész exportunk egy fejlődő országba. A DUNAKANYARBAN VISEQRÁDOH Gőcze Tibor riportja A Duna folyásának irányát véve alapul, a Duna jobbpartján fekszik Visegrád. Budapestről hajóval, vagy a Duna balpartján lévő Nagymaros felöl köze- lithetjük meg, vonattal, illetve komppal. Tavasztól Őszig kellemes a 47 km-es hajoutat vá­lasztani. En is Budapesten, a Vigadó-téren szálltam hajóra, gvönyörü nyári napsütésben. Reggel 7 óra 30 perckor a “VERŐCE” nevű hajó kapitánya kö­szöntötte az utasokat, és elrugaszkodva a parttól a hajó megindult velünk a Ouna-kanyar irányába, Esztergom fele. A Duna szentendrei ágán áthajozva, a festői városképet mutató Szentendre templomai már messziről elénk tárultak. Szentendre 20 km-re van Budapesttől, aki még nem látta, annak érde­mes itt kiszállni. De en majd legközelebb fogom olvasóimmal együtt végigjárni ezt a Hild-érmes hires várost, csak a hajóról csodálom az elem táruló ké­pet. Ezután Leányfalu villatelepülés mellett haióka- zunk, es Id is kötünk. Móricz Zsigmond évtizedeken keresztül itt élt Leányfaluban es irta regényeit. Tahi es Dunabogdany után, mintegy három és fél­órás hajókázás után megérkeztünk Visegradra. Még a kikötés előtt megcsodáltam a Dunára nézó 328 méter magas Varhegy csúcsán látható várat, amely az utóbbi 10 évben restaurálás alatt vanjez a Felleg­vár. Visegrád 2200 lakosú község, mar a történelmi őskorban is lakott település volt. A Fellegvárnál vaskori telepeket találtak. Szent István király idejé­ben királyi várbirtok és megyeszékhely volt. A ta­tárjárás után, 1258-ban, IV. Béla felesége, Mária királynő építette a visegrádi várat. Károly Robert az 1320-as években a vár alatt királyi palotát kez­dett építeni, amelynek következtében Visegrád lett az udvartartás székhelye. A királyi udvartartás ide vonzotta a föurakat, főnemeseket és főpapokat, igy gyors ütemben épült ki Visegrád. Itt őrizték a ko­ronázási ünnepségek után a lengyel koronát is. 1440-ben Albert özvegye udvarhölgyevel innét lo- patta Becsbe a magyar koronát. Visegrád egyik fénykorát Mátyás király idejében elte. Buda eleste után, 1543-ban Visegrád és a Fel­legvár is a törökök kezére került. A császár paran­csára — csak úgy, mint a legtöbb magyar vár — Vi­segrád Fellegvárára is a pusztulás várt; a 18. század elejen felrobbantották. Majd az uj Visegrádot a ki­rályi palota köveiből építették fel. Az 1934 utáni Visegrád Alsó vár Salamontorony (Gocze Tibor felvétele) években kezdték a visegrádi romokat feltárni. A ki­rályi palota középső részét azóta kibontották a ro­mok alól. A lépcsőzetesen 5 szinten elhelyezett pa­lota három nagyobb egységre oszlik: a Mátyás-palo­tára, a kápolnára és a Beatrix-palotára. A Mátyás palota egyik legfőbb látványossága a díszudvar. A Beatrix-palota legnagyobb része még feltáras alatt áll. Érdemes megnézni a Mátyás király Múzeumot, a Duna partján lévő Maria-kápolnát. Valamint az Al­sóvárat, a hajókikötőtől nem messze fekvő úgyneve­zett Salamon-tornyot, a Vár Szálló és Étterem mel­lett a Mátyás-szobrot és nem utolsó sorban a Felleg­várat. A Kálvárián felfelé menve,az 1853-ban épült Kálvária kápolnát elhagyva, meredek, de romantikus utón elérjük a Fellegvárat. A Fellegvár mellett Tu­rista házat találunk, ahol magyaros ételekkel, jeges italokkal várják a látogatókat. Egy rövid kis sétával könnyen elérhető innét a Nagyvillámi turistaház is, amelynek közelében 378 méter magas kilátótorony­ból gyönyörködhetünk a panoramas Dunakanyar­ban. Szép időben még a Mátra hegycsúcsát is lat­hatjuk. Visegrádról a közel 40 percenként közeledő komppal átmehetünk Nagymarosra, autóval is. így eleijük a szép Börzsöny hegység déli részét. Malév-iroda nyílt meg Bukarestben Bukarest belvárosában a napokban megnyitották a Malév uj külképviseleti irodáját. A bukaresti városi iroda az utazóközönség tájé­koztatását, az utazások könnyitését, gyorsítását szolgaija. Sorrendben ez a 36. Malév-iroda, amelyet külföldön nyitottak. Megnyitották a pécsi vásárt Ünnepélyesen megnyitották a VIII. pécsi ipari vásárt. A hagyományos eseményen 154 magyar és 55 jugoszláv kiállító vesz részt. A most megnyílt vásár egyebek között jo lehető­séget nyújt az idén Önállósult vállalatok bemutatásá­ra is. A rendezők több olyan bemutatót szerveznek, amelyek közvetlenül szolgálják a lakossági igények kielégítését. Több kereskedelmi vállalat árusítással egybekötve népszerűsíti cikkeit. Az idén először száz kisiparos, nép- és iparművész érkezett az ország különböző vidékeiről. A közönséget mindezeken kí­vül gazdag kulturális program is várja. . r”•—*—*—”i | Csoóri Sándor: Nomidnapló $ 4.60 j Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— á; ' - II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, | emlékiratok ®*— I á Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 1 NyirÖ József: Székelyek " 8.— i Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— f Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— * ) Halhatatlan élet - . 12.— | | Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— j Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— i ’-Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— * A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.— | Édesanyánk Ö $10.— { j Kapható: | ] PÜSKI - CORVIN I Hungarian Books & Records. 1596 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028 - ' * ‘ | Telefon: 212-879-8803 I \______________Í

Next

/
Thumbnails
Contents