Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-31 / 50. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 31. 1981. EGY SZENZÁCIÓS FILM MELYBEN A MI GELLERT HUGÓNK, HA NEM IS FO, DE FONTOS SZEREPET JÁTSZIK Fantasztikus film pereg az ország 400 legnagyobb filmszínházában. Cime: “REDS” — “Vörösök.” A 20. század második évtizedének, az 1913-tól 1920-ig terjedő történelmi időszaknak a “vöröseiről”, úgy az amerikai, mint az oroszországi vörösökről szól a film. Úgyszólván minden nagy világlap, minden nagy hetilap filmkritikusa egyhangúlag a legnagyobb elragadtatással ir róla Talán azért dicsérik olyan egyhangúan a filmet, mivel, a korszellemnek megfelelően, eliteli, meg- belyegzi, szidja a “vörösöket?” Nem. Ha készült valaha egy film Hollywoodban, amelyet az amerikai radikális mozgalom dicsőítésének lehet tekinteni, úgy ez az a film. Mi megy itt végbe? A film elkészítése 35 millió dollárba került. 1981-ben filmet készíteni, amely rokonszenvesen allitja be a radikalizmust, 1981-ben, a reaganizmus idején,a konzervatív világnézet elo- retorese idejen? Warren Beatty, a filmgyártás vezetője, a film rendezője és főszereplője nyilván meg volt győződve, hogy Amerika népe már megunta, vagy kezd igen súlyos kételyeket táplálni a vörösfalás, az antiszov- jetizmus végső céljait illetően. Úgy vélte, hogy ha történelmi igazságokra épített filmet készít, amely őszintén feltárja az amerikai radikalizmus gyökereit, sőt az 1917-es orosz forradalom előzményeit es részleteit, a nép nemcsak meg fogja érteni, nemcsak értékelni fogja, de lelkesedni is fog érte, kivált, ha miként ez meg is történt, a film minden szereplője csodalatos teljesítményt nyújt: o maga, mint John Reed, Diane Keaton, mint Reed élettársa, Jack Nicholson, mint Eugene O’Neall, a világhírű színműíró, Maurine Stapleton, mint Emma Goldman, a hires anarchista népszonok. A film témája az, hogy miként vált egy bennszülött amerikai arisztokratából (John Reed elődei mindkét agon a legelső amerikaiakkal érkeztek ide, Patrick Henry, az amerikai szabadságharc kiemelkedő személyisége, Reed egyik őse volt) radikális újságíró, majd kommunista szervező es az 1917-es orosz forradalom legkiválóbb krónikása, akit 1920-ban Lenin rendeletére a Kremlinben helyeztek örök nyugalomra. A történelem egyik legnagyobb megrázkódtatásának, Amerikának az első világháborúba való belépése és az orosz forradalom kitörésének világrengető esemenyei zajlanak le előttünk páratlan szépségű, izgalmas jelenetek szinte végtelennek tűnő sorozatában. Nem mondunk mást, mint amit a legtöbb filmkritikus ajánl, aki irt a filmről, amikor azt állítjuk, hogy ha van egy film, amelyet mindenkinek meg kell néznie, úgy ez az. Es mindezek tetejébe nekünk, haladószellemíj magyaroknak külön érdekünk van ebben a filmben. Bravúros ujitás keretében Beatty, a film rendezője megszólaltatja a filmen — mintegy kommentátorként — John Reednek kb. 30 kortársát, akiknek legtöbbje ma mar 80-90 éves. Köztük van a mi Gellért Hugónk iszapunk országos lapbizottságának szeretett elnöke, a kiváló amerikai grafikus művész, aki személyesen ismerte John Reedet, együtt dolgozott vele a Masses c. folyóiratnál 1913 és 1916 között Úgy tűnik fel, hogy Gellért kommentárja a legmélyenszántóbb. Ugv látszik, tudta ezt Beatty is, mert a monumentális filmet Gellért Hugó szavaival zárja le. “Nagy időket élünk — idézi Gellért John Reedet —, olyan időket, amelyekben érdemes élni és a kor nagy eszméiért, ha kell,érdemes meghalni is." D. Ruhikmánia v/vatóinÁ tuáá VT"' 11 ■■ 1 V 1 ■ ■■■■■■■ ■— . 1 ELSINORE, Cal. Egyik olvasónk kérdezte, hogy kinek Írják a lapot, fiataloknak, vagy öregeknek? Mert ami kis betűvel van Írva, azt nem tudja olvasni. Én is közel vagyok ahhoz, hogy nagyítóval olvassak. Ha lehet, ne használjatok kurzív betűt, azt nehéz olvasni, még szemüveggel is. Nagyon szerettem olvasni Kucka Péter “Az apám visszanézett” cimü Írását, akárcsak rólam is Írhatta volna, jó egészséget esi boldog uj évet kívánok. Paczier Florian CHICAGO, 111. A lapot igen megszerettem, sok tapasztalatot szerzek belőle. Szeretem a folytatásos regényt is, igen érdekel a magyar történelem. Halas köszönet az újságért. Faragó Sándomé. ARIZONA . Ha ki akarják venni a regényt az újságból, akkor nem is kérem többe. Engem a legjobban a regény erdekel. En nem politizálok, mert annal piszkosabb dolog nincs a világon. Regi polgára vagyok ennek az országnak, de sajnos Amerika nem az, ami volt, ma — nyomorika! Amint maguk is tudjak. H. K. regi olvaso “Neved Lajos a G húr kicsit magos” A második nyarat éltük itt Amerikában és nem voltunk hozzászokva a kellemetlen nedvességhez, elhatároztuk, hogy a közeledő háromnapos weeken- det egy hotelban töltjük. Jó előre le is foglaltuk a szobát a Funerest nevű í ' , hotelban. A gyönyörű fék- 0-^:. vesű hotelt a csónakázó- ^ to és a gyönyörűen ren- . . . dezetl virágágyak lettek ' I még kellemesebbé. A ho- jpjjftF'' /a tel akkori tulajdonosai a * ™ nemrég érkezett Gárdos Winter Gyula házaspár meleg fogadtatásban részesítettek bennünket es rögtön fel is kisértek szobánkba, valamint érdeklődtek, nincs-e szükségünk valamire. Egv- ben tudtunkra hozták, hogy telt házat várnak, mert az idő is nagyon jónak ígérkezik, valamint a műsor is nagyon-nagyon jo lesz. Mi igen korán leültünk, nemcsak azért, mert a gyomrunk üres volt, hanem a kitűnő Horváth Elemér hegedűje könnyeket csalt a két szeműnkbe, no meg a Tokai itoka is jó hangulatot csinált. Már jó a középén tartottunk az etkezesnek, amikor igen hangos női beszédre lettünk figyelmesek: meg* jött az egyetlen bátyánk, kiabáltak a nővérek. En már nem lattalak vagy húsz éve, de jól nézel ki, biztosan jól megy a sorod. És oda terelte őket a fenntartott asztalhoz. Közben odaintettem Horvathot, jött is azonnal, es kezdtem enekelni. (Ide figyelj Lajosba G húr kicsit magos, rossz a fiihallásod mar.) A pillanatnyi csend fogadta Horváth muzsikájába három nővér is egymásra nezett. Hat maga honnan tudja, hogv o süket es a neve Lajos. Winter Gyula ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT A Rubik Kocka vagy ahogy Magyarországon mondjak, a Bűvös Kocka az a hatoldalu fondorlatos rejtvenyjaték, amit Rubik Ernő, magyar építesz professzor talált fel. Az egész világon annyira elterjedt, hogy mar több,mint 10 millió darabot adtak el belőle. Ezen kivül utánzatai,hamisítványai es a megoldását magyarázó könyvek ezrei is rendkívül jól jövedelmező üzleti ágat képeznek. Angliában például a királyi esküvő alkalmával egy kocka utánzatot bocsátottak ki, aminek négy oldala az angol zászlót, másik két oldala Károly trónörököst es Diana hercegnőt ábrázolja. A legújabb Rubik kreáció a Bűvös Kigyo, amiből a legnagyobb new yorki játékbolt, az F.A.O. Schwartz, 864 példányt adott el az első héten. Ennek is többféle utánzata jelent meg, melyek közül a francia Bábeli Torony-ból három hónap alatt 600.000 darabot adtak el, darabonként 12 dollárért. Kiadóvállalatoknak is jól jövedelmez a Rubik kocka. James Nourse könyve: “The Simple Solution to Rubik’s Cube” minden eddiginél gyorsabban kelt el a Bantam Books törteneteben. Ez a könyv “bestseller°lett nemcsak az USA- ban, hanem Uj Zelandtol kezdve Nigériáig, mindenütt a világon. Mindenütt elkapkodták. A Penguin Books 1.2 millió példányt adott el a “You Can Do the Cube”cimu könyvből, amit egy 13 eves londoni iskolasfiu, Patrick Bossert irt. A könyvet mar féltucat nyelvre lefordítottak, köztük holland, japán és portugál nyelvre is. Tan- tiemekben eddig már több, mint 100.000 dollárt vett be, amit apja a fiú egyetemi oktatására tesz felre. A kocka hamisítványait egyes helyeken az utcán 3-4 dollárért árusítják. A Rubik kocka USA egyedarusitoja, az Ideal Toy Corp. több, mint 20 amerikai vallalat ellen indított pert, amiért kocka hamisítványokat hoznak be Tajvanból és Hong Kongból. Mar olyan vicces könyvek is megjelentek, mint a “Not Another Cube” cimü, amely leírja, hogyan lehet a kockapörgetesról leszokni és hogyan lehet egy “cubaholik”-kaI együtt élni. Sok más humoros könyv is megjelent a kockáról. Magyar művészek figyelmébe! Megismételve az 1970-ben rendezett nagysikerű tarlatot, a magyar Művelődésügyi Minisztérium és a Magyarok Világszövetsége 1982. ószén ismét kiállítást tart a külföldön élő magyar művészek alkotásainak bemutatására. A részvétel feltételekül részletes tájékoztató, valamint űrlap készült, amelyekért levélileg lehet folyamodni a magyar konzulátusokhoz, vagy közvetlenül a Magyarok Világszövetségéhez, Budapest, VI. Benczúr u. 15. 1905. Hungary. A new yorki magyar konzulátus cime: 8 East 75 St. New York, N.Y. 10021.
