Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-31 / 50. szám
OLVASÓINKNAK BARÁTAINKNAK Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 50. Thursday, Dec. 31. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 JUBILEUMUNK EVE BOLDOG VJEVET KÉPES KRÓNIKA PEREZ DE CUELLAR És FELESÉGE Az ENSZ főtitkár Perez De Cuellar perui diplomata 1982. január 1-en veszi át hivatalát. Nguyen Co Tach, Vietnam külügyminisztere szeretettel fogadta a négy amerikai leszerelt katonából álló küldöttséget. Üzent velük az amerikai népnek, mondva'- mi barátsággal tekintünk az amerikai népre és arra törekszünk, hogy a két ország között normális viszony fejlődjön ld, mindkét ország népének érdekét szolgálva. w - Wir—1 ■ ■ 1 Yllll^WM—iLMHj:" Miami vidéken 800 kubai, guatemalai, nicara- guai polgár katonai kiképzést kap, amerikai fegyverekkel es oktatokkal. E hadsereg ez országok reakciós elemeinek erdeket van hivatva szolgálni. A haladószellemű amerikai magyar sajtó működésének 80. esztendejébe lepünk 1982 küszöbén. Mélységes hálaérzettel üdvözöljük olvasótáborunkat, a fenntartó garda tagjait, akik lankadatlan tevékenységükkel, mérhetetlen áldozatkészségűkkel lehetővé tettek és biztosítják lapunk megjelenését, mikent biztosították azt az előttünk iáró három amerikai magyar nemzedék hős férfiai, asszonyai, amerikai magyar munkások, munkásnök. Az, amit ez a viszonylag csekély tábor tett es tesz fogadott hazája, az Egyesült Államok nepe, annak demokratikus vívmányai erdekeben, a magyar nép legdrágább kincse, kultúrája előmozdításában, valamint az amerikai és a magyar nép barátsága, kölcsönös megértése érdekében, örök emlékműként fog fenyleni úgy a fogadott haza, Amerika, mint a magyar szülőhaza történeteben. A mi sajtónk által nevelt és inspirált amerikai magyar dolgozók az élvonalban küzdöttek mindenkor az amerikai demokrácia fóbástyaia, a szakszervezeti mozgalom építésében és a demokrácia védelmében. Nincs ebben a hatalmas országban egyetlen férfi, nő, vagy gyermek, akinek életét ne tette volna biztonságosabbá, ne élvezte volna ama munka áldását, amelyet a társadalmi és munkanélküli biztosítás jótéteményei ielkepeznek és amelyek megteremtésében a lapunk körül működő emberek, olyanok, mint Weinstock Lajos, Gellért Hugó, Lusztig Imre, Dömény Pál, Emspák Gyula és masok, vezető szerepet töltöttek be. Századunk első feleben két Ízben vitette a régi magyar úri osztály a vérpadra a magyar nép legjobbjait. Az I. Világháborúban, amelyben fél millió magyar vérzett el Ferenc József osztrák és Vilmos nemet császár érdekeiért és a másodikban, amelyben háromnegyed millió magyar pusztult el Hitlerék szovjetellenes hadjáratában« Magyar—Amerikában egyedül a mi lapunk küzdött kezdettől fogva e nagy tragédiák megakadályozásáért. Nincs és nem volt egyetlen más amerikai magyar lap, amelynek égiszé alatt több magyar színmüvet rendeztek volna Amerikában, több könyvet, napReagan elnök az amerikai néphez intézett beszédeben sajnalatat fejezte ki a lengyel nép sorsa felett es elrendelte a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok beszüntetését, további hitel megadását, az amerikai vizeken való halászat beszüntetését. A lengyel kormány ezeket a lépéseket az ország belügvei- be való beavatkozásnak minősítette. A washingtoni kormány megbízottja, Eagelburger mindent elkövetett, hogy rávegye a NATO országok kormányait,kövessék az USA példáját, de egyik sem volt hajlandó a kérésnek eleget tenni. tárt, felvilágosító sajtóterméket adtak volna ki. Nincs es nem volt egyetlen más magyar lap, amely lelkesebben kezdeményezte és irányította volna sztrájkoló munkások támogatását, a szabadságukért küzdő népek segélyezését, mint a mi lapunk. A Magyar Jövő állt az élen a II. Világháborúban az összeomlás szelere sodort magyar szülőhaza támogatásában is. 1982-ben megfogyva bar1 de törve nem, tartjuk magasra a haladás zászlaját. És ezt a zászlót nem ad- iuk ki a kezünkből, amig csak élűnk. A 80. évforduló ünneplésére széleskörű jubileumi bizottsagalakult,amely mar megkezdte az előkészü leteket a jubileum méltó megünneplésére október 17-en New Yorkban. Aki csak teheti, személyesen vegyen maid részt az ünnepségen. Am lapunkat nemcsak New Yorkban tiszteljük meg. Felkérjük minden olvasónkat, hogy ott, ahol legalább 2 olvasója van a lapnak, iöjienek össze ezen az emlekezetes napon, Í982. október 17-en és emlékezzenek meg a drága mun- kastársakrol es munkástársnökröl, akik odaadásukkal, szeretetükkel fenntartottak, megőrizték számunkra a lapot, az egész magyarság javára, es ha nem tehetnek többet, igyanak áldomást emlékükre. Jubileumi esztendőnk az emberiség egyik leg- valságosabb korszaka mérföldkövének ígérkezik. Az atomháború remével fenvegetett emberiség milliói küzdenek a békéért es a demokratikus vivmányok védelméért. E küzdelemben lapimk továbbra is betölti eddigi történelmi szerepet. Olvasóink támogatásával teliesiteni fogjuk feladatunkat. Az Országos Jubileumi Bizottság nevében: Dr. Szent-Györgyi Albert; Nobel-dijas tudós, Deák Zoltán, Fishman Duci, Fodor N. Árpád, Gellert Hugó, Lusztig Imre (New York), Jehn Ferenc, Paczier Flórian, Weinstock Lajos (Kalifornia), Farkas Gabor, Farkas Lili, Röth Ernő. (Florida), Sauser József (Chicago, 111.^Dó- meny Pál, Lény Anna, Miklós György (Michigan), Mezey Robert (Cleveland, O.JDurovecz András (Kanada), Barna József (New Jersey). Reagan elnök egy szóval sem említette a több, mint tiz millió amerikai munkanélküli súlyos helyzetet, a 30 millió idős polgárt, akiknek nagy részé képtelen volt karácsonyfát vásárolni, vagy ünnepi ebedet fogyasztani, vagy azt a 300.000 szegénv gyermeket, akiktől megvonták a díjmentes ebédet, vagy azokat a milliókat, akiktől elvontak az élelmiszerjegyeket. Az elnök ismetelten ezt mondja: a gazdasági helyzet javulni fog... a jövő év közepe felé. A kérdés: mitévők legyenek azok az egyre növekvő milliók, akiknek most van segítségre szükségük? REAGAN KARÁCSONYI BESZÉDE írilSMat
