Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-24 / 49. szám

6 Thursday, Dec. 24. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyar Homérosz Irta Pethő Sándor Idealisták vagy realisták? Az alanti észrevételeket a legutóbbi pesti látoga­tásom folyamán nyert információk és benyomások alapján közlóm olvasóinkkal. A magyarországi szociális vezetők jellemzőié a rugalmasság. Végeredményben a haladás érdekében nem lehet ragaszkodni a dogmákhoz. Most, hogy az USAkedvezmenyes hitele megvalósult, újabb terhe­ket rótt az iparra, mert a produkciót külföldön ver- senykepess'e kell tenni, különben ennek az előnynek nem lenne foganatja. 1982. uj rendelkezésekkel indul meg. Ezekre vo­natkozólag oly epés megjegyzéseket hallottam, hogy “feltalálták a kapitalista rendszert.” Miről is van szó? Vállalati szakcsoportok létesülnek. Ezek a vál­lalat dolgozóiból tevődnek össze, feltéve, hogy való­ban szakemberek azon a területen, melyeken eddig is dolgoztak. Ezek a csoportok a munkaidő után végeznek majd munkát, a vállalathoz beérkezett ké­relmek alapján. A végzett munkáért a vállalat felelős, de ha valahol hiba csúszik be, akkor azt a szakcso­portnak kell a saját erejéből és saját idejében kijaví­tani. Az elszámolás a következő, a legjobb tudomá­som szerint. A javításhoz szükséges anyagot a köz­pont utalja ki, megfelelő felárral. A munka kifize­tése a magánosok által az előirt alapon lesz meg­állapítva, melynek egyresze a munkacsoporté; le­vonásra kerül a központ haszonrészesedése és az elő­irt adó. így kizárólag a Vállalati Szakcsoport hatá­rozza el, hogy mikor és mennyi munkát vegez el. Az anyagi előnyökön felül a javításhoz szükséges anyagot csak a vállalattól lehet beszerezni, az ma­gánforgalomban nem kapható, ami azt jelenti, hogy a raktár leltarat könnyebben lehet ellenőrizni, nem tűnnek el hozzávalók. Ez a téma állandóan felmerül a közönség köreben sőt a rádióban vicces formában adják elő. Mindezek mellett az úgynevezett “lógo- sok” egy kifogása lekerül a napirendről, hogy “eny- nyi fizetésért eleg ennyi ellenszolgáltatás.” Van alkalom kiegészíteni a keresetet. így lényegeben minden szocialista alapon van megoldva, mert min­den dolgozónak alkalma van munkatöbblettel anya­gi helyzeten javítani. A munka es a keresetarány megmarad. Mindezeken felül, a csoportoknak joguk van a vállalati jármüveket használni es a szerszámo­kat magukkal vinni a munka elvégzése idejére. Vég­eredményben ez az intézkedés meggyorsítja a ma­gánlakásokban eszkózlendő munka elvégzései, ami jelenleg valóban hátramaradt. A MASZEKEK által számított magasabb árak is arányosabban csökkenni, fognak a fogyasztók előnyére. A második, de nem utolsó ujitas az u.n. kisszövet­kezetek engedélyezese. E munkacsoportban legfel­jebb 100 személyt lehet alkalmazni, az előbbi har­minccal szemben, de lehet ennél jóval kevesebbet, mint pl. a kizárólagosan családtagokból állok eseté­ben. így alakíthatnak pl. fűszerüzletet es sok más üz­leti vállalkozást. Minden esetben az árut az államtól kell beszerezni és eladas eseten kiutalókkal el kell számölniok, hasonlóan a Vállalati Szakcsoportok­hoz. Ilyen esetekben a kiadások nagyobbak, de ezt természetesen tekintetbe veszik és a szerint állapít­ják meg. Az ilyen Szövetkezetek nagy előnye, hogy sokkal rugalmasabbak, mint a nagy aruhazak. így az áru pótlása, beszerzése nem függ annyira a szál­lítóktól. A nyitvatartási idő is tőlük függ, stb. Mind­ezek mellett minden alakulat állami felügyelet alatt Csengery János, a neves klasszikafilológus, szá­mos görög és latin mü fordítója 125 évvel ezelőtt született. Ebből az alkalomból közöljük Petho Sándor “Magyar Homérosz” című cikkét, amit 1937-ben irt, Csengery Homerosz-forditásának megjelenésekor. A politikai közélet manapság nem sok örömet szerez az embernek, akár aktív szereplő, akar csak tanú, megfigyelő vagy krónikás. Mi is, akik valaha láttunk egy más világot, más színpadot, más aktorok- kal, gyakran sóhajtunk fel magunkban William Har- courtnak múltba menekülő nosztalgiájával: elmúlt az óriások kora. Az embert kivált azt, aki más mér­tékhez, más légkörhöz és más környezethez volt szokva ifjúkora szebb szakán, néha kivédhetetlenül megrohanja es földre sújtja az a benyomás, hogy közéletünk sakktáblájáról lekerültek a királyok s most mar csak szánalmas küzdelem folyik a gyalo­gok között. Lehet, hogy igazságtalanok vagyunk saját nemzedékünk politikai alakjaihoz s hogy süly- lyedést lát távolba révülő tekintetünk ott, ahol pe­dig nincs mas, mint az idegek pillanatnyi lefeszjjdese, az erőgyűjtés észrevétlen folyamata, a történelmi vállalkozások elöl való alkalmi kitérés, a jobb idők es a jobb helyzetek várásának fatalisztikus nyugal­ma, a meghibázott akciók s az elmulasztott alkal­mak kései tanulságának bánata. Ilyen időkben, ami­kor shakespeare-i hősök helyett oly gyakran politi­kai clownok és csepürágok filléres mutatványai szó­rakoztatják faradt szemünket, s amikor az ember­nek már túlságosán az idegeire megy a hazai náciz­mus vásott suhancainak tudatlansága és barbársága: üdítő és lélekedző elmélyedni egy kissé a szép es bölcs elmelkedesek humánus örömeiben s mély és tiszta hálát érzünk amaz elmek iránt, akiknek az ilyen ritka órák nyájasságát köszönhetjük. Itt ezeken a hasábokon most, ahol napról napra harcra, helytállásra, védekezésre vagy támadásra szólít a Forderung des Tages, engedtessek meg ne­künk, hogy rövid percekre elvonulhassunk a napi közelet sivár tumultusából s néhány meghitt és de­rűs napunk ajándékát megköszönjük egv öreg tanár­nak és tudósnak. Egy tevékeny, tisztalelkíi ember, tül a nyolcvanadik évén, mielőtt talán végképpen bú­csút mondana tiszteletre méltó műhelyének és író­asztalának, Homérosz Iliásza és Odisszeája fordítá­sának két kötetét adta egy jóformán értetlen és há­látlan magyar ivadék kezébe. Ne mondjuk a haldok­ló hattyú énekének, mert 1 tudtunkkal Csengery Já­nos professzor magas kora és rendkívüli munkássága ellenére, Istennek hála, testi és lelki erőinek fogya- tektalanságában ajándékozta meg nemzeti es huma­nista művelődésünket, a mostani fakó fenytelensége- ben Homérosz hőskölteményeinek egy poéta doc- tus-hoz méltó művészi fordításává). A professzor, a magyar klasszikái filológia büszkesége, pompás es gördülékeny alexandrinusainak szárnyán elröpitett bennünket néhány szép és boldog napra Hellasz kék ege felé, hogy azután vele bukjunk alá egy csodás gazdagságú szellemi bányavidék beomlott tárnáiba, amelyeknek mélyéről felszínre hozta a magyar Iliász es a magyar Odisszeia elrozsdasodhatatlan kincseit. De mit érdekli a mi durva lelkű, kérges szivíi, sö­áll, nemcsak anyagi elszámolás szempontjából. A vásárlóközönség kényelmét feltétlen ki fogják elégí­teni e módszerrel. Kántor István Medveczky Jenő: Iliász-kotnpozíció tét indulatok árjától elborított technikus barbársá­gunkat, hogy egy öreg ember, az eredeti homéroszi hexaméterek verslabainak es zenei ütemeinek átül­tetésével bíbelődött egy-két évtizeden keresztül s hogy az ősi ritmusok tökéletes és utánozhatatlan eu­fóriáját a magyar beszéd képére és hasonlatosságá­ra költötte át? Kit érdekel még ebben a műveletlen és zavaros korszakban, amikor a tiszta humanista szellemek vandorbottal a kezükben reményt veszt­ve bolyonganak a számukra otthontalan világban s amikor mindennap kialszik valahol a független gon­dolat fényé s a szellem szépségének prometheuszi lángja: hogy egy aggastyán, valaha a legnagyobb tanárok egyike, olyan Homérosszal int félénk bú­csút, amely nem művirág utánzata az eredeti élő halhatatlan természetességenek, de úgy ültette át a honi földbe ezt a klasszikus növényt, hogy az igazi­nak úgyszólván minden hamvát, báját, zamatét cseppenkent szurcsolhetjük elragadó alexandrinusa­inak egymásra rímelő lombjairól? Kit érdekel, hogy Csengery János, aki már egy teljes magyar Catullust * egy teljes magyar Horatiusi, egy teljes magyar Ayschylost adományozott nemzeti művelődésünk­nek, most egy teljes magyar Homérosszal tette fól a koronát élete szépmives teljesítményeire? Kinek a lelkében ver meg tiszta és mely visszhangot, hogy magyarul ujjaszületik az orfikus ösdal, amely valaha tulhangzott a dárdarázás^ a pajzsdöngetés s a felin­gerelt csorda szörnyű lármáján? Hephaistos isten műhelyében se kovácsoltak tökéletesebb dombor­műveket Achilleusz pajzsára, mint ahogy Csengery a maga művészi szerszámával kalapálta és formálta a magyar nyelv hajlékony és szilárd acéljából azt a gazdag, színes, feledhetetlen, boldog és gyermeki világot, amelynek megteremtése a vak szellemóriás nevehez fűződik. i Newyorki magyar hentes | ' TIBOR’SMEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) ! j 1508 Secaad Ave., i j NEW YORK, N.Y. 10021 j a 78. és 79. utcák között Tel: RH>4-8292 ! | FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ! fc*-------------------------------------------------------------J

Next

/
Thumbnails
Contents