Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-24 / 49. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec 24.1981. aJíét Zsarolják a gázfogyasztókat Tíz csőhálózati vallalat es három olajtermelő vál­lalat tervbe vette gáz-olajvezeték építését Alaszka északi csücskétől Kanadában keresztül Chicago és San Faranciscoig. A 4.800 mérföldnyi vezeték építé­sé a becslesek szerint 40 billió dollárba kerülne. El­vek óta tárgyalnak rnegepiteseről,de maganvállalatok nem voltak hajlandók kellő tőkét befektetni, egye­sek szerint azért, mert csak úgy tudtak volna megfe­lelő profitot huzni, ha a gáz árat négyszeresére eme­lik. A vállalatok tehat a képviselőkhöz és szenátorok­hoz fordultak segítségért egy törvényjavaslat elfogad­tatására, mely felhatalmazza a vállalatokat a gáz árának felemelésére es az igy létrejött bevételt a gáz-olajvezetek epitésere fordítanák. VAGYIS A KONGRESSZUS ÁLTAL ELFOGA­DOTT TÖRVÉNYJAVASLAT A KÖZÖNSÉGRE HÁRÍTANÁ A CSŐVEZETÉK ÉPÍTÉSÉNEK Ez a lakosság példátlan megzsarolását törvénye­síti, amit nem lehetett volna létrehozni a Demokrata Párt vezetőségének segítsége nélkül. Kiderült, hogy a következők támogatták ezt a törvényjavaslatot: Thomas P. O’Neill, Jr,a képviselöház demokrata el­nöke, Walter F. Mondale, volt alelnök, Robert S. Strauss, volt demokrata párti titkár és Anne Wexler, Carter volt elnök tanácsadója. New York állam de­mokrata képviselői közül 19-en szavaztak a törvény- javaslatra és 17-en ellene. New Jersey demokratái közül 10-en szavaztak ellene, 4-en mellette, Connec­ticutban 4 demokrata ellenezte, egy támogatta a ja­vaslatot. A demokraták ezen cselekedete mély rést üt a Demokrata Párt és a fogyasztók közti viszonyon. — Három évszázadra elegendő olajtartalékkal ren­delkezik Kanada, jelentette ki Jack Gallagher, a ka­nadai Dome Petroleum Olajtarsasag elnöke. Mint mondotta, a világ egyetlen más fejlett tőkés országa sem rendelkezik szükségleteihez képest ilyen hatal­mas olajtartalékkal. A kiaknázáshoz azonban legke­vesebb 250 milliárd dollár beruházásra lenne szük­ség az elkövetkező évtizedben. Ennek nem szabad megtörténni Amint napról napra no a munkanélküliek sza­ma, az ország egyik nagy vallalata a másik után kö­veteli, hogy a munkások adjanak pénzügyi támoga­tást a vállalatoknak. E támogatás a munkabér csökkentése, a kollek- tiy szerződésben biztosított béremelés feladasa, fi­zetett ünnepnapi, vagy szabadság csökkentése és ezekhez hasonló juttatások feladása. Történik ez az acél, szövő, mezőgazdasági gép­gyártó, légivallalatok, repülőgép és számos más ipar­ban. Most az ország két legnagyobb autóvállalata, a General Motors es a Ford követeli, hogy a jelenleg érvényben lévő, a jövő év szeptemberében lejáró kollektív munkaszerződést “újból tárgyaljak.” A cel: a munkabér leszállítása, a munkásoknak adott juttatások csökkentése. Peter J. Pestillo, a Ford Vállalat szószólója szerint az USA autómunká­sok óránként 20 dollárt kapnak (beleertve a fizetett ünnepnapokat, szabadságot, a munkanélküli biztosí­tási összeget és az egészségügyi szolgalatokat). Ezzel szemben a japán automunkas (Pestillo sze­rint) csak 12 dollárt kap. Ezzel a magyarázattal óhajtják az autómonopolisták letörni azt az élet­színvonalat, melyet az autómunkások évtizedeken át kiharcoltak. A trágédia az, hogy az autómunkások szakszerve­zeti vezetői hajlandóknak mutatkoznak eleget ten­ni a munkáltatok kérésének es beleegyeztek a mun­kaszerződés újratárgyalásába. Az autómunkások ve­zetőinek e magatartása csak újabb bizonyíték arra, hogy az amerikai szakszervezetek hatalmas lépesek­kel haladnak hátrafelé. “iz az év is jól kezdődik” Késő éjszakáig dolgoznak a szakértők a Fehér Házban és az “Executive BuiJding”-ben Reagan el­nök 1982-es tervein. E tervek között foglalnak he­lyet a következő javaslatok. A szegénysorsu emberek lakbérének támogatásá­ra eddig nyújtott szövetségi hozzájárulást szemé­lyenként 1.700 dollárral vágják. A magasabb lakbé­rek ellensúlyozására a szegények ezentúl lakberce- dulákat (vouchers) kapnak. “Erélyes” intézkedéseket fognak hozni a bíin- hullám csökkentésére. Bűnnel gyanúsított szemé­lyek még a targvalas előtt bebórtönözhetők. De a javaslat végrehajtására meg az eddiginél is keveseb­bet fognak költeni. Fokozatosan megszűntetnek minden eddigi prog­ramot a városi nyomorvidekek (slumclearance) fel­számolására. A nagyvárosok további leromlása fo­kozódni fog. Több hozzájárulást adnak majd a varosoknak. De miből? A szövetségi gazolinadónak gallononként 3 centtel való felemeléséből 14 centről 7 centre). Az eddigi nepióléti kiadásokat tovább csökkentik, te­hát vágni fogják az iskolai uzsonnákat es az élelmi­szerbélyeget évi 3 billió dollárral 1982-ben, 11 bil­lióval 1983-ban és 13 billióval 1984-ben. Bár az elnök megígérte a Fehér Ház i aggkori konferencián, hogy nem fogja vágni a társadalmi- biztosítást, mégis megkezdik annak megnyirbálását. Hogyan? Csökkenteni fogjak a megélhetési költségek eme- lesevel párhuzamos évi iutalék-ernelest azáltal, hogy megváltoztatják az emelés bázisát. Lassan, óvatosan emelni fogiak a nyugdíjazás korhatárát 65 évről 66- ra (kezdetben valószínűleg csak 65 és félévet fognak javasolni). Az újonnan nyugdíjba menők jutaléka lassan, de fokozatosan csökkenni fog. Ha a csökke­nés csekély lesz, gondolják a Fehér Ház i tanácsadók, a nép nem fogja azt észrevenni. “HA AZ ELNÖKKEL TUDNÉK BESZELNI” Dr. Howard Hiatt, a Harvard Orvosegyetem dé­kánja, mondta a következőket a napokban: “Ha Reagan elnökkel beszélhetnék, meggyőznem arról, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni. Elmondanám neki egy fiatalember esetét, aki autóbalesetben teste nagy részén égési sebeket szen­vedett. Bostonban csupán egyetlen kórház tud sú­lyos egessel sebesülteket kezelni. Ide szállították a fiatalembert, Az orvosok azonnal intenzív kezelés­ben részesítettek. 500 pint vért kapott, hat operáci­ón esett át, testének 85 százalékán a bőrt átültették, tüdejét mesterségesen tartották működésben es az orvosok serege éjjel-nappal dolgozott megmentésén. 33 napi emberfeletti munka után a beteg meghalt. Az autoszerencsetlensegben megsebesült fiatalember . esete késztet arra, hogy tanulmányozzam egy atom­háború következményeit. Elmondanám az elnöknek, ha beszélhetnek vele, BŰNÖS A CON EDISON NEW YORK, N.Y. 1980 októberben üzemzavar volt a Consolidated Edison Indian Point 2, atom­erőmű üzemében. Az üzemzavar rendbehozása 40 millió dollárba került. Ezt az összeget a Con Edison azonnal bekollektalta a fogyasztóktól. Felemelte a villanyszámlát 10 százalékkal. William J. Cowen biró most döntést hozott: az üzemzavar a vallalat felelőtlen, elővigyázatlan maga­hogy ha egy atomháború eseten egyetlen atombom­ba esne Bostonra, egy millió ember halna meg es egv másik millió égési sebeket szenvedne. Az orvosok es ápolók nagy része a halottak és sebesültek kö­zött lenne. A kórházak elpusztulnának. Ez késztet arra, hogy csatlakozzam azokhoz az orvosokhoz, akik egyre nagyobb szambán követelik az atom­fegyverek megsemmisiteset. Csupán egy választásunk van: vagy elpusztítjuk äz atomfegyvereket, vagy azok pusztítják el az emberi­séget.” Semmi nem mutatja világosabban, hogy milyen nagy lendületet nyert az atomfegyverek elleni han­gulat az ország orvosainak körében, minthogy a maradi, reakciós American Medical Association szinte egyhangúan csatlakozott az atomfegyverek megsemmisítését célzó mozgalomhoz. tartásából származott és annak rendbehozási költ­ségeit a vállalatnak kell fedeznie. A bírói döntés kö­telezi a vállalatot a negyvenmillió dollár visszafize­f » tesere. Ezzel egyidőben a Szövetségi Nukleáris Ellenőrző Bizottság 40.000 dollár pénzbírságra Ítélte a Con Edisont, mert nem nyújtott kellő védelmet a radio­aktiv kisugárzással szemben a Cleanco Vállalat dol­gozóinak, akik az üzem rendbehozását végezték. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents