Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-17 / 48. szám
Thursday, Dec. 17. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO 11 1 MAI MAGYAR REMEKÍRÓK # . - . - ; ' ? . * ■ BÁLINT GYÖRGY* ewiSeb bt/i nunkanélklili-e, vagy “tisztességes", állandó jó'vedel- ne van, mely rendszeres ágyrajárást biztosit szama- a es gond nélküli levest. Azt sem lehet megállapita- íi, értesült-e már, hogy nemsokára megalakulnak az írdekképviseletek, melyek az ö méltányos érdekeit ogják képviselni, anélkül, hogy a kartellek ugyaniak “méltányos” érdekeit sértenék. így, első pilla- latra, meglehetősen elhagyatottnak és el keseredett- lek látszik.Tenyerébe hajtott feje görcsösen vonag- ik, hangja halk, vékony segitségetkérö, mint egy <isgyermeké. Fölötte négy emelet tornyosul. Uzlet- lelyiségek, irodák, hálószobák, ebédlök, uriszobák, szalonok és összes mellekhelyiségek emelkednek fö- őtte, mérhetetlen magasságokban. Antennák, tav- ródrótok és éterhullámok kavarognak fölötte, és távoli repülőgépek morajlanak. Millió szó, millió :selekedet és millió paragrafus. Az élet gazdag rendetlensége és a törvény gazdag rendje. Pár óra múlva este lesz és akkor ragyogni fog fölötte a világ. Mindig, minden csak fölötte. Miért.sirhat ez az ember? (1938) Egy ember ul a Visegrádi utcában es sir. Kapu- r aíjban ül, felhuzottterddel a kövön. Tenyerébe te- r meti az arca'L válla vonaglik es aki közelébe megy, r hallhatja a sírását. Egyenletesen, ritmikusan, kissé r vontatva sir, mint aki verést kapott. Hatósági mu- e szóval élve; munkás külsejű ember. f A sirás színpadon vagy regényben bosszantóan er- c zelmes és giccses. Az életben minden másképpen hat, r az élet sohasem “hangulatos” es giccsszerü. Az élet- r ben a vörös naplemente nem kelt olcsó képeslap ha- I tást, hanem megsemmisitően idegenszerú és titok- I zatos. Az életben a csecsemő gügyögése nem bájos, t hanem ősi és nehez szorongásokról beszél, a felnöt- s teksírása pedig nem szentimentális, hanem úgy hat, I mint az ökölcsapas. Különben is, a kapualjban sem- i mi sem szentimentális. 1 A siró férfi munkás külsejű. Kapualjakban rend- < szerint munkás külsejű emberek ülnek. Emberem- < lékezet óta nem fordult elő, hogy diplomata külsejű \ férfi, vagy kormányfőtanácsosné külsejű nő sirt vol- f na a Visegrádi utcai kapualjban sót még az előkelő váci utcában sem jegyeztek fel hasonló esetet. Bele kell nyugodni ebbe: a kapu alja exkluzív hely, ahol csak munkás külsejű embereknek van joguk sírni. Délután négy óra, melegen sut a nap, a szomszédos Lipót, körúton dübörög a forgalom, itt pedig egy ember él a jogával és sir. Sokan mennek el mellette, de nem veszik észre, mert kissé alacsonyan ül. Arcát nem látni és igy azt sem lehet tudni, hány e- ves. Lehet, hogy fiatal, es lehet, hogy legszebb ferfi- korában van. Ruhája mindenesetre túl van már a legszebb férfiruha-koron. Miért sirhat ez az ember? Általában miért sirnak az emberek? Miért zuhannak vissza, mintha leszakadó liftbezárták volna őket évtizedek emeletein át, egészen le, a gyermekkor sötét és gyötrelmes pincéjébe? Minden sirás ilyen vad és teljes visszazuhanás a kezdet magányába es véd- telenségébe. Mekkorát kell egy felnőtt férfinak zuhannia, hogy sirni kezdjen, délután négykor a Visegrádi utcában,a legnagyobb forgalom idején? Lehet, hogy valami nagy baj érte, valami váratlan testi vagy lelki fájdalom. Az ilyen munkáskülsejú embert könnyen érhetik efféle bajok, könnyebben mint mást. Lehet, hogy elveszített egy pengőt, valószínűleg érzékenyebb ilyen dolgokban, mint mások. Az ilyesmi egyébként teljesen egyéni; egyeseknek százezer pengőt kell elveszíteni, hogy sírjanak es még akkor is olyan tartózkodóak, hogy külföldre szöknek sírni, ahol senki sem látja Őket. De az is lehet, hogy nem valami ehhez hasonló, hirtelen ok váltotta ki belőle a sírást. Tálán csak valami csekélység történt, ami önmagában nem is fontos, de mégis alkalmas arra, hogy egy embert egyszerre, mintegy összefoglalóan emlékeztessen egész hely- zetere es arra a szerepre, amit az eletben es a társadalomban betölt. Igen, lehetséges, hogy ez az ember most csak nagy általánosságban sir, elvi alapon. Lehet, hogy valaki megkérdezte tőle: hogy van? — es erre eszébe jutott állapota, és sirni kezdett. Eszet . •* H . ' . be jutott a gyerekkora, a jelene es a jovoje, eszebe jutottak a lehetőségei, talán az jutott eszebe, hogy mar negyvenéves, es meg sohasem volt jo dolga. Talán gondolkozni kezdett es nem jutott eszébe, hogy mikor örült utoljára. Nem lehet megállapítani róla, KERESZTURY DEZSŐ Karácsony, új esztendő Karácsony, újesztendó: , lezáró, újrakezdő. Hogy el ne villanjon a milliárd dolog, mi testünk, szellemünk tanítja, nyitja, emeli, kínokkal boldogítja, amíg Föld-otthonunk törvény szerint forog: lett szerelem, költészet, annyi érték, mihez szív, ész, érdek, szokás a mérték, amivel élünk s visszaélnek nagyokosok; — mert mindig új csapat születik, aki majd bitón, falhoz állítva, máglyán vész el, magát áldozatul ajánlván: kínvallatásban és keresztúton kitart; hogy felcsillanjon az igazság, bár mindújra förtelembe tapossák, s hogy legyen példa: jóért ne kerülni a bajt; és mindig újra lesz kézmosó hatalom, hogy felelőtlenül, megszabja, ki hasznos derék, ki bitang haramja, ki élhessen árnyékban, ki járhasson napon. De talpig fegyelemben, bárhol, ha a világ eltaszít is magától, a jók kezét mór én el nem bocsáthatom. Orökegy körben járunk: ez emberi világunk. OLEXO ENDRE: Szeretnék Szerelnék jó lenni, Mindenkit szeretni, Tejfeles zsemlyével Gyermeket etetni; Cipőbe bujtatni Fagyoskodó lábát, Tengerbe önteni Baját a Világnak. Lopóknak szeretnék Adni sok sok kincsei, — Hogy ne lessék bűnnel Az ajtó kilincsét,— Nézzenek csillagot, Hallgassák a csendet S mit nesszen a bokor, Ha szellőtől rezget S mit dalol a tücsök A hasadt fatörzsbe S mit sóhajt a virág Az esti gyönyörbe.. . Szeretnék értelmei Adni a Világnak, Bus arcra derűjét Az üde virágnak; A fájó bajokra Gyógyító gyógynedüt, örökös jókedvet, Sohasem keserűt. A munkához nótát, • Serkentő víg zenét. Uj célt az uj naphoz. Gondból nem feketét. Haragvók szivébe Békességet tenni.. . Szeretnék, szeretnék Csodásán jó lenni. Takács Lajos: Légi utón Európába Szállnak a felhők, repül a gépmadár, nyár van, a szárnyakat vihar rázza, mégis mintha minden mozdulatlan volna a fizika törvényének relativ viszonyában. A pilótafülkében a kapitány a műszerekre pillant, a navigátor rádiójeleket fog fel, a stewardessek a vacsorát kezdik felszolgálni, de máris alkonyodik es az alkonyra raborul az ej, a Zeniten csillagok gyulnak, a gép szárnyait belepi a dér, a motorok egyenletesen zúgnak, a szemek fáradtan lecsukódnak, a lezárt szemhéjak mögött gondolatok kergetik egymást es kepzetkepek vonulnak szüntelen. En szülőföldemet látom magam előtt, aztán a hajnal hasadását nézem, mely vörös túz- folyamot ömleszt át a derengő egen. De az uj nap világánál az Appennin-felsziget csizmalabanal megpillantom a tengert, melynek sötétkék tükrén fehér hajók úsznak s a felsziget barnászöld hatan a folyók, mint bütykös kézfejen az erek . kanyarognak. A falvak apró játékházakból tevődnek össze, a mezők szabálytalan mozaikkockák rajzolatát adjak, melyeket itt-ott megtör a hegyek gerince. De az óriás gépmadár már húz is le földközelbe, a motorok lehalkulnak a kerekek a betonba kapnak, a fékek szikrát szórnak, aztan könnyedén tovább gurulunk és vége az útnak. Újítsa meg előfizetését!-—----------------------------------------------------------------1 Newyorki magyar hentes j TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 ! FRISS HUS,HURKA ÉS FELVÁGOTTAK !