Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-10 / 47. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 10. 1981. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEW YORKI FŐKONZULÁTUSÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Ezúton tájékoztatjuk tisztelt érintett hon- fitársainkat, hogy a korábban útiokmányként használt bordó színű magyar „konzuli útlevél” — a hatályos magyar útlevélrendelekezések szerint — a jövőben kicserélésre kerül kék színű, a „külföldön élő magyar állampolgárok részére rendszeresített magánútlevél’! elnevezésű útiokmányra. Az ty útlevél — a korábbi adatlap kitöltése mellett — vízummentes, korlátlan számú beutazásra szolgál a Magyar Népköztársaság területére. A korábbi konzuli útlevél 1982-től nem használható fel útiokmányként Kérjük külképviseletünk konzuli kerületében (CT, DE, IL, IA, Mn, Ma, Ml, MN, Mo, NH, NJ„ N.Y., R.I., Ve, Wl) élő azon magyar állampolgárokat, akiknek konzuli útlevele ezideig még nem került kicserélésre, forduljanak mielőbb levélben Főkonzulátusunkhoz, hogy az útlevélcsere ^bonyolításához szükséges tájékoztatással elláthassuk. Cím: Magyar Népköztársaság Főkonzulátusa 8 East ?5th Street, New York, N.Y. 10021. Tel.: (212)879-4127 Móricz Zsigmond A áaldaa emíe/i 43. Alkudtam én Uszkába egy üszőbornyúra. Még azt meg kellett mondani, hogy ne adják el másnak, hanem tartsák addig, míg én pénzt küldök édesanyámnak, akkor majd ő megizeni, hogy elhozhatják. Másnap reggel még elmentem Krósznéhoz, vót ott egy kis elszámolásom, azt is elintéztem. Annak se mondtam meg, hogy Pestre készülök. Meg a községházára is felmentem, mert illetőségi bizonyítványt akartam kivenni, azt mán hallottam, hogy anélkül elfogja az embert Pesten a rendőr. Ebéd után vót, hogy a vállamra vettem a vászontarisznyát, anélkül illetlen vót kimenni a falubul. Mégpedig az úgy van, hogyha messze útra megy az ember, szőrtarisznya dukál, de ilyen közelútra csak egy kis vászontarisznya, mintha egy kis elemózsiáért mennék. Mer üresen gyalogolni, azt a falusi ember nem szokta. Ha ő kimegy a falubul, akkor annak láttatjának kell lenni. Indulok, hogy átmegyek. Ott van Uszka, mellettünk, egy kis félóra járásra. Még annak is van rö- videbb útja, ha az ember nem az ország útján megy, hanem a vetéseken keresztül a gyalogúton. Csakhogy az az út meg tilos volt. Csakhogy hát mi nem sokat törődtünk az ilyen tilossal. Mer abba az időbe még nem vót úgy, mint most, hogy minden darab fődnek gazdája van. Akkor is vót ugyan, de azért szabadon mentek keresztül a gyalogutak a fődeken, kerteken, mert a régi időben a falué vót minden, úgy húztak nyilat, hogy ebbe az évben kié lesz egyik-másik darab föld. Igende két ember vót a faluba, akik nem szerették, hogy az ő földjükön átjárnak. Az egyik a keresztapám vót, Somos Pál, aki nekem is megmondta, hogy ha a fődjére tanálok lépni, megver. — Engem ugyan nem — mondtam neki. — De megraklak én, hogy a csontod is mind kiugrik a helyéből. Az én födém az én födém, arra rá ne merjen senki lépni, vagy agyonvágom. No jó, nekem menni kellett Uszkába, de a gyalogút ott ment keresztül a Somos-kert alatt. Abba az esztendőbe búza vót benne. Megyek a tarisznyával, egy jó fiatal mogyorófa- botra vót akasztva a vállamon, úgy mentem. Kérdi Éva néném — szomszédja vót Somos keresztapámnak Serke András bátyám, annak a felesége vót Éva néném. Azt kérdi, hova megyek. Mondom neki, Uszkába. Meghallja ezt a szomszéd udvaron Somos Pál keresztapám, mindgyárt gyanút fog, kimegy a kert alá, mintha ott valami dolga volna. Mikor egy kis idő múlva arra megyek, rám kiált: be ne lépjek a fődre. Mér ne lépjek, ha ott a gyalogút? Nem én csinál-' tam, ott van az, mióta emlékszek, még a nagyapám is azon ment Uszkába. Éppen én legyek az első, aki lekerül a nagy országúira ? Úgyse adott nekem a keresztapám soha semmit. Amerikába is járt, onnan se hozott még egy pakli gyufát se. Ennyi keresztapái ajándékot adhat, hogy a fődjén keresztül menjek, mikor mindenki arra jár. — Itt van az út — mondtam neki. De arra elkezdett kiabálni. Olyan csúnya nagyszájú ember volt, nagyon sokat tudott kiabálni, ha megharagudott, és olyan szeszélyes ember volt, hamar meg tudott haragudni. Még ki is jött a kertből, hogy utamba álljon, és semmiképpen ne eresszen át. Én nem szóltam semmit, csak kezdtem ódani le a tarisznyát a botról, és csak annyit mondtam csendesen, hogy: — Jól van, keresztapám, gyűjjön ide, ha meg akar i halni. Erős fiú voltam már én akkor, egy zsák búzát fel tudtam venni a vállamra, ő meg olyan Amerikában rokkant bányamunkás-forma volt, még öltözködni is úgy öltözött, nem parasztosan, hanem abba a ruhába, amibe a bányába dógozott a Mikes-parton. Nem tudom, mi lett volna, de tehetetlen ember volt már ő, nem jött az nekem, hanem visszament a kertjébe, és onnan kiabált utánam sokáig. Már én felvettem a tarisznyát megint a vállamra, és bementem a búzájába, nagyon szépen kelegetett már a búza, alig látszott ki a gyalogút. Jó messzire elmentem, még mindig hallottam a csatarászását. No, gondoltam, azér maradjak én itthon, hogy ilyen dógok legyenek velem, hogy még az úton se szabad járni, a tulajdon keresztapám akar engem agyoncsapni miatta. Mi szabad hát énnékem ebbe a kis faluba? Szabad mindenkinek szógálatára lenni, szabad ingyen dógozni, szabad megengedni, hogy lehúzzák a bért, szabad tűrni. No jó van, próbáljuk meg, hogy mi szabad hát másutt. Nem megyek én idegenbe. Megyek én oda, ahol a testvérbátyámat már ismerik, ahol a nagybátyám van. Majd segít az énrajtam. Uszkába megalkudtam az emberrel, adtam a hornyára egy pengőforintot, felpénzt, hogy ha a bornyú árát két hét alatt meg nem fizetem, odavész a pengőm. Öcsó vót a bornyú, tizenhét forint az egész. Két hét alatt majd csak kikeresem. Itthon is meg tudnám keresni, három hét alatt, ha vóna munka, de Budapesten talán mégiscsak többet lehet pénzbül szagolni. Szóval és vasárnap reggel Berky Biri nénémmel elindultam Budapestre. Jó vót, hogy nem magamba mentem, mert magamban tán el se indultam vóna arra a nagy fődre, meg így őneki is segítettem a sok csomagjának a cipelésével. Este kilenc óra tizennégy perckor érkeztünk Budapestre. Tizennégy perc késés vót. Mondja Biri néném, menjek vele, meghálok, hónap osztán majd elmegyek a rokonokhoz. Jó van, megháltam nála. Aj, de kicsi szobája vót. A vici vót az ismerőse, az egy tiszabecsi asszony vót, és itt kapott vici állást egy lépcső alatt. Csak olyan lecsapott tetejű kis szobája vót. Nem sütött a nap be oda soha, mióta megépítették. Úgy aludtunk mi ott hárman, hogy én a fődön aludtam a magam gúnyáján. Mindegy, biztosan van ebbe a nagy városba olyan is, akinek jobb éjszakai szállodalma van. Reggel felkeltem négy órakor, mondja a viciné, Pis- kótiné vót a, annak az ura ott elég jó gazda vót, de spekulált, megbukott. Azt mondja, aludjak még. Nem tudok én tovább aludni, hozzá vagyok szokva, hogy adni kell a tehénnek. FOLYTATJUK a TES -TAPE CARTRIDGES | gyár 8 track stereo I ÁLASZTÉKBAN j H & SON j ÍTHÁZÁBAN Ave. (82-es utca sarok) 10028 * TEL: (212) 734-1111 j ies magyar árjegyzéket i <eddliszaggató, metéltvágó, I onyhafelszerelés kapható jj tel készített és kézzel festett c izék, kulacsok,köcsögök | lekben és nagyságokban. | I ” HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI finomkerámia. Házilag készített ruszli, frissen darált mák, dió, I i mandula. SZEDEDI piros paprika, c SZALONCUKOR, karácsonyi csokoládé-diszek I | Hímzett nói blúzok, szakácskönyvek, szótárak | Csalamádé és savanyított paprika stb. cqé&scfr Mit kell tudni az artritiszról NEMCSAK GYÓGYSZER KELL A meleg, különösen a nedves meleg nagyon jól enyhíti a fajdalmát es az ízület merevségét. Ez különösen tomáztatás előtt jo. Lehet ez meleg borogatás, vagy fürdő, vagy a testrészt egyideig a meleg zuhany alatt kell tartani. Vannak a gyógyszertárban készén kapható nedves borogatások (hydrocollator paks), vagy villany melegítő is jót tesz. Sokan artriti- szük miatt feladjak a nemi életet, holott ez szükségtelen. A jól kiegyensúlyozott táplálkozás és a normális testsúly fenntartása is fontos. Semmifele különleges diéta vagy megavitaminok nem bizonyultak hatásosnak artritisz ellen. Megkőnnyitik az artritisze- sek életmódját bizonyos házköruli szerszámok vagy berendezések (pl. egy hosszú nyelű fogkefe) vagy otthon vagy a munkahelyen egyes bútorok átrendezése. A nagyon rossz állapotban lévő Ízületeket sebészettel gyógyítják. A már hasznalhatatlan csipö, térd, boka, váll vagy más ízületek csontjait mesterséges Ízületekkel pótoljak. Több, uj, kísérleti gyógymód van kipróbálás alatt de ezeket meg nem lehet általánosan alkalmazni. Különböző gyógymódokat és segitö eljárásokat ismertet az “Overcoming Arthritis” c. könyv. Dr. Frank Dudley Hart-tol, az Arco kiadásában. Ára keménykótésben $ 11.95, puha fedellel $ 5.95. Az Arthritis Foundation helyi fiókjától több nyomtatványt lehet beszerezni, némelyiket ingyen, melyek artritiszesek házi gondozását Írják elő.
