Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-10 / 47. szám

Thursday, Dec. 10. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO a<Jlét EGYHÁZFŐK TILTAKOZÁSA Koch a földalattin Koch, new yorki polgármester hivatalos volt a 14. utcai Lüchow Étterembe, ahol este 6 órakor kellett volna megnyomnia a gombot, amely meg- gyujtotta volna az étteremben elhelyezett kará­csonyfa diszlámpáit. Koch polgármester, aki takarékossagcol prédikál, példát akart mutatni és ahelyett hogy sofőrös autó­val ment volna az etterembe a Városházáról, a föld­alattit vette. A vonat elindult, pár perc múlva meg­állt es 18 perces késéssel erkezett meg a 14. utcai állomáshoz. Ez az ut rendszerint 3 percet vesz igény­be. HOLLYWOODI RIPORT Messze van még az év vége, de Hollywood máris benne van a jövő évre szántak teljesítésében. Olvasom a los angelesi napilapokban, hogy 1980-j ban Hollywoodban 48 gyilkosság volt tizenkét hó­nap alatt. A napokban egy “fast-food” üzlet vezető i jét meggyilkolták és ezzel ó lett a 72>aldozat tiz es fél hónap alatt. Egyszóval az 1981-es kvótát több, mint másfélszeresen túlteljesítette Hollywood. E sorok írója mérföldekkel délebbre lakik ebben anapsűtötte városban, egy szürke, alig ismert részén ennek a varosrengetegnek. Itt nem koszainak az ut­cákon sem nőnemű, sem himnemü prostituáltak, mint Hollywoodban. Az azok kontrollálására szánt és Hollywoodban olyan gyakori rendőrségi akciókat sem látjuk errefelé. Egy-egy rendőrségi rajtaütés itt is megesik néha, de nem túl gyakran. Azért mi,bé­kés lakói ez utcáknak mégsem tartjuk biztonságos­nak hazainkon, lakásainkon kiviül a jaras-kelest, kü­lönösen sötétedés után. Mégis tegnap este, vacsora után, gyalog indultam el a boltba tejért. Csak öt haztömbnyire van az üzlet tőlünk és itt kellemesen nyárias az idő ilyenkor. Miért ne sétálnék le? Valahogyan eszembe sem jutott a bűnözés, az óv­intézkedések, a körültekintést kívánó életmód. A legelső utcai lámpánál egyik szomszédommal talál­koztam. Hova, hova? — kérdezte barátságosán. Megyek tejért! — feleltem. így? Gyalog? Egyedül? Kérdésére kérdéssel feleltem: miért ne? Azután szomszédom kioktatott. Nem biztonságos a járás-keles ilyenkor. Tudja, milyenek az emberek! Igen, én is autóval akartam menni, de... Hát menjen úgy! Ha sürgős. Ha nem, várjon reg­geUg! , így vagta el ő magyarázkodásomat. En meg rá­hagytam! Visszamegyek az autómért! jól teszi. Már útban az üzlet fele, kocsimban gondoltam csak ezeket: Ennek tudnia kell, ez benne van ebben a szakmában. Ezideig idén már láttam öt kétszer megbilincselve, amint elvezették a rendőrök egy-egy kábitószereseket kereső rajtaütésnél. Igaz, masnap mindkétszer már újból otthon volt, de mégis csak benne van a szakmában, De ő jó szomszéd, nem enged engem belemenni a bajba. Koós Zoltán, Los Angeles Maryland állam katolikus, református, metodista, episzkopális, görbgkatolikus és zsidó egyházfői leve­let intéztek Reagan elnökhöz, melyben többek ko­zott a következőket mondják: “Megfosztjuk a szegényeket ruházattól,élelemtől, megfelelő lakástól és orvosi ellátástól es ugyanakkor milliárdokat költünk hadifelszerelésre.” “Ellenzunk — folytatják az egyházfők — olyan nemzetvédelmet, amely nyomort hoz hazánkra.” “Elítéljük a szövetségi költségvetést, mert az nem teljesiti hivatását: a nép gazdasági es szociális érde­keinek védelmet.” “Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy még ha Maryland allam minden egyháza tehetségéhez mértén a szegények támogatására sietne is, sok sze­gény támogatás nélkül maradna. A rendelkezésünk­re álló segélynyújtás korlátolt és képtelen betölteni azt az űrt, amit a szövetségi költségvetés csökkenté­se okozott.” Az aláírok között találjuk a következőket: William D. Borders, a Baltimore-i Katolikus Egy­ház erseke, D. Frederick Wertz, az Egyesídt Meto­dista Egyház püspöke, David K. Leighton, a Mary­landi Episzkopális Egyház püspöke, Mark G. Loeb, a Maryland-i Zsidó Rabbik vezetője, Rev. Constan­tin M. Monios,a Görögkatolikus Egyház föesperese. William D. Borders, Baltimore-i érsek aláírja a Reagan elnökhöz küldött tiltakozó levelet. FORT DRUM Éles, sokoldalú tiltakozást váltott ki a Reagan- kormány határozata, hogy sok ezer Haiti-i menekül­tet a New York állam északi részén, a kanadai ha­tárhoz közel levő Fort Drum katonai táborban he­lyeznek el. “Ez közelíti meg legjobban, hogy ‘Szibé­ria’ legyen az Egyesült Államokban”, mondotta Ira Kurzban, a Haitian Refugee Center, Inc. és a Haiti­ből jövő menekültek ügyeit védő National Emer­gency Civil Liberties Committe ügyvedje. A Miami közelében lévő gyűjtőtáborból kb. 1200, más helyekről 1300 Haiti-i, azonkívül 400 kubai me­nekültet terveznek ott elszállásolni két hónapon belül. A Fort Drum katonai bázison télen mínusz 30 F.-re süllyed a hőmérséklet és az évi hóesés több, mint 12 láb. A meleg klímához szokott menekültek részére ez különösen kegyetlen büntetés. A Fehér Ház azzal indokolja a hely kiválasztását, hogy a katonai telep használható, kapacitásban megfelel es hadászati jelentőseget sem zavarná. A new yorki Civil Liberties Union vezetője, Do- rothv Samuels sürgeti az állami és szövetségi hatósá­gokat, változtassanak e határozaton, amely szerint Haitiből és Kubából jövő menekülteket “hideg rak­tárba teszik” és a U.S.A hadsereg úgy jellemzi Fort Drum időjárását, mint amely “páratlan alkalmat nyújt az Egyesült Államok területén fagyos-idobeni kiképzésre. ” Kurzban ügyved azzal vádolja a kormányt, hogy a menekülteket “teljesen idegen környezetbe küldi, elkülönítve ügyvédektől, hogy igy ónként visszatér­jenek Haitiba, a törvényes eljárás megkerűlesevel.” Masok a határozatot “embertelennek”, sót majd­nem “kriminálisnak” minősítik. Miami polgármes­tere, Maurice A. Ferre mondja: “Nem tehetünk faji megkülönböztetést azzal, hogy befogadjuk a fehé­reket, de kizárjuk a sötét börüeket.” Rev. Gerard Jean-Juste, a Haitian Refugee Center vezetője ki­emelte, hogy a U.S. még mindig majdnem 500 indo­kínait fogad be naponta és valószínűleg 10.000 len­gyelt fog beengedni meg ebben az evben. Nem az a baj, hogy nincs eleg hely a menekülteknek, hanem, hogy ezeket a 'hajón jöttékét” nem akarjak befo­gadni. NÉPSZERŰ MAGYAR ORVOS HALÁLA Csak most jutott tudomásunkra, hogy Dr. Alexan­der U. Bertland, 74 éves korában Washington, N.J.- ben elhunyt. A környék népszerű és közszeretetnek örvendő magyarszármazásu orvosa volt. 1947 óta folytatta orvosi prakszisat a környékén, miután leszerelt az amerikai hadseregből, ahol mint kapi­tány szolgált. Bár Amerikában született, ifjúkorát Budapesten töltötte és az ottani orvostudományi egyetemen nyerte el diplomáját 1938-ban. Gyászolja özvegye, Margaret Mike Bertland Fle- mingtonban, két fia, Philip és Dennis és két unokája. 3----------------------------------------------------------- ,1---------------------------------------------------------------------­Newyorki magyar hentes j TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' I (FORMERLY MERTL PORK STORE) ) 1508 Second Ave., » I NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 . | FRISS HUS HURKA CS FELVÁGOTTAK »--------------------------------------------------—--------------------1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents