Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-12 / 43. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 12. 1981. A világ szegényei Nemzeti egységfront ? Jaruzelski tábornok, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke tárgyalást folytatott Lech Walesával, a Szolidaritás vezetőjével es Josef Glemm, her- ^ cegprimással. Megvitattak az ország jelenlegi válsá- | gos helyzetét és arra az elhatározásra jutottak, hogy fel kell számolni a folyamatban lévő sztrájkokat, ( sztrájkmentessé kell tenni a nemzetgazdaságot, nor- ^ malizálni kell a termelést úgy az ipar, mint a mező- gazdaság térén. Ezenkívül az állam, a Szolidaritás es az egyház a lakosság elelmiszerszukségletenek kielégítésére közösen tesz lépéseket. Egyesek nagy reményt fríznek ezen uj nemzeti egységfront működéséhez. A három fel közti két es fél őrás tárgyalás után a tárgyaló felek “hasznos ”- nak minősítették az eszmecserét. • ! Anglia támogatja Szaud Arábia javaslatát RÍJAD. Lord Carrington, Anglia külügyminisztere itteni háromnapos latogatasa alkalmával kinyilvánította, hogy a Fahd herceg áltál előterjesztett 8 pontos javaslat pozitív. “A szaudi javaslat megegyezik az európai országok képviselői áltál 1980-ban tartott ölesen elfogadott javaslattal.” “Ez a javaslat — mondta Lord Carrington — magában foglalja a palesztínai nép önállósági jogát és Izrael létjogosultságát egyaránt.” Haig, USA külügyminisztere tiltakozását fejezte ki Carrington nyilatkozatával szemben. Az izraeli kormány kijelentette, hogy nem fogadja el a sinai ' békefenntartó seregben olyan ország reszvetelet, amelyik támogatja a nyolc pontos szaudi javaslatot. • TEHERAN. Iran uj miniszterelnöke parlamenti jelentésében hangsúlyozta, hogy továbbra is folytatia I az ellenzékiek letartóztatását, illetve kivégzését. • / Begin, Izrael miniszterelnöke nem vart arra, hogy meghívást kapjon a Fehér Házból, hanem indítványozta, hogy egy izraeli delegáció menjen Washingtonba tárgyalni a két ország között egyre jobban elmérgesedő helyzetről. Begin szerint a Reagan kormány cserbenhagyja a Camp David Egyezményt es magáévá teszi Szaud Arábia nyolc pontos javaslatai. • DUBLIN. Az ír Hadsereg vezetője kijelentette, hogy kiterjesztik terrormozgalmukat Anglia minden városára. • Kadafi, Libia elnöke kijelentette, hogy visszavonjak csapataikat Csád területéről. • SAN SALVADOR. — Az El Salvador-i Felszabadító Front gerrillaharcosai felrobbantottak a Lempa folyó “Arany Hid”-jat es ezzel kettészakították az ország területét és hathatosábbá tettek a junta elleni harcot. Az a szegény, aki a legszegenyebb — mondhatjuk József Attilával, amikor a világ szegény országai közül a 31 legszegényebbre gondolunk. A figyelem azért irányul rájuk, mert Párizsban az ENSZ égisze alatt kéthetes értekezlet zajlott le, hogy gondjaik megtárgyalásán túl, keressék a megoldást. Húsz évvel ezelőtt 77 fejlődő országot tartottak számon, a gyarmati világ széthullásával most már százán vannak. Igaz, hogy ezen a kategórián belül már a kezdet kezdetén sem volt egyenlő gazdasági szint, ha másért nem, a természeti adottságok különbözősége miatt. De összehasonlítva a volt anyaországokkal akkor is óriási volt a gazdasági és társadalmi különbség. Csakhogy időközben — részben az olajárak robbanásszerű emelkedése miatt — a kategórián belül is feltűnő egyenetlenségek alakultak ki, egyes olajországokban az egy főre eső nemzeti jövedelem kétszázszorosa a legszegényebb országok egy főre eső jövedelmének. Naponta: tíacareh éhhalála Tény, hogy a legkevésbé fejlett országok ügye külön gondként került a nemzetközi fórumok elé. Tíz évvel ezelőtt soroltak őket a mostani kategóriába, de akkor még csak 23-an voltak. A fejlődésben egyre több ország maradt el. Afrikában vannak a legtöbben, 21, a többi Ázsiában, Óceániában és La- tin-Amerikában található Hosszú a lista. Azok az országok kerültek ra, amelyek sajnálatosan a következő ismertető jeleknek felelnek meg: az évi bruttó társadalmi termeles egy főre eső érteke nem haladja meg a 125 dollárt (1971-72-es vásárlóerőben számolva), az ipari termeles részesedése a népgazdaságban legfeljebb 10 százalékos, az analfabéták szama eleri a lakosság négyötödét. A 31 országban összesen 270-280 millió ember él, tehát a fejlődő országok lakosságának 12 százaléka. Ha gazdasági szintjüket összevetjük a fedett tőkés országokéval,egy fore eso ipari termelesiik az utóbbiakéhoz képest csak egy százalék. Kegyetlen szamok. A harmadik világban évente 30-40 millió ember küzd ehhalállal, naponta tízezren halnak éhen, félmilliard eppencsak tengődik. Amikor szárazság dúlj mint a Szaharától délre és keletre, a természeti csapás tetézi a nyomorúságot. 450 milliárd adósság Miért mindez, amikor húsz év alatt két fejlesztési évtizedet is meghirdetett az ENSZ? A második évAMERIKAI V MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, e*c. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word Inc. Inc. 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21„ 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New Yorkban, az Egyesült Államokban egy évre $ 18.- félévre % 10.- Kanadaban es minden más külföldi országban egy évre $ 20.- felevre $ 12.- Postnjasterj Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E Í6 St. New York, N;Y. 10003. tized végén 1980-ban kiderült, hogy a fejlődők aránya a világ összjövedelméből az 1974. évi harmincnégy százalékról 20 százalékra esett vissza. Mialatt a fejlettek fejlődtek, a fejlődők visszamaradtak. Pedig a második évtizedben célul tűzték ki, hogy a fejlett országok nemzeti jövedelmük csekély hányadát fordítják a fejlődő országokra. Ebből azonban édeskevés valósult meg; az USA például csak 3 ezreléket fizetett. Az okokat keresve arra is hivatkoznak, hogy nagy a túlszaporodás, mértéktelen a városba település, gyakoriak a természeti csapások, kárt okoznak a helyi háborúk, növekedtek a fegyvervásárlas költségei. Nyugati magyarázók sok más okot is felhoznak, de azt szeretnék elfeledtetni, hogy a gyarmati kor öröksége is beleszól a gazdaság állapotába.. Régen olyan módszereket alkalmaztak, amelyekkel a lehető legtöbbet sajtolták ki az egyes gyarmatokból, s közben annyira eltorzítottak a gazdasági életet, hogy a politikailag függetlenné való országok maguk képtelenek voltak önállóan gazdálkodni, magukat ellátni. A politikai függetlenségért szinte büntették őket azok a nemzetközi monopóliumok, amelyek a függetlenség után is megmaradtak az illető országok határain belül. ‘ Sok a fogalomzavar. Beszelnek általában Észak es Dél, fejlettek és fejlődök ■ ellentéteiről. . Északot azonosítják a fejlettekkel és eközben a felelősseget meg akarják osztani a szocialista közösség országaival is, amelyeknek sem a gyarmati múlthoz, sem a fejlődés elmaradásához nincs közük. Annál jobban megvilágítja a szegénység okát,ha a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok mai gazdasági kapcsolataiba pillantunk bele. A szegénység eladósodással jár, az utóbbi az előbbi következménye. A fejlett tőkés országokban folyton segélyezésről beszélnek, csakhogy ezek olyan segélyek, amelyeket kérlelhetetlenül vissza kell fizetni. A fejlődő országok eladósodása két évtized alatt 20 százalékkal nőtt, jelenleg 450 milliárd dollárra rúg. A visszafizetés kötelezettsége azt jelenti, hogy fékeződik általa a gazdasági felemelkedés. A visszafizetés csak 1979-ben 80 milliárd dollár volt, 10 milliárddal több, mint amennyi értékű tőke áramlott a nyugati országokból a fiatal államokba. Ki kit segít? A rövid elemzésből is kitűnik, hogy tulajdonképpen a fiatal államok adnak az imperia-« lista hatalmaknak. Évente 120-130 milliárd dollárra ruga fiatal országokból kisajtolt jóvedelem. Ameny- nyiben ez náluk maradna, megoldaná a gazdasági fejlődés gondjait. Amig a legszegenyebbek sanyarú helyzete mar - dóssá a világ lelkiismeretét, tovább folyik a lelkiismeretlen kizsákmányolás. Párizsban a köztársasági elnök kezdeményezte, hogy emeljék föl a legszegényebbeknek nyújtandó segítséget. Közeledést jelentene ez a szocialista közösség következetesen képviselt politikájához. A szocialista országok politikája közvetlen gazdasági segítséget, hosszúlejáratú, kedvezményes hiteleket és kölcsönöket, a fejlődök exportjához nyújtott előnyöket, üzemek létesítését (4600 épült vagy van épülőben), szakemberképzést (40 ezer ösztöndíjas diplomáját) jelent. A szocialista országok 90 fejlődő államnak nyújtanak segítséget ahhoz, hogy megszabaduljanak a gyarmati örökségtől, a neokolonialista kizsákmányolástól, hogy gazdasagilag is a maguk urai legyenek, Kóródi József URHG
