Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-05 / 42. szám
8. Thursday, Nov. 5. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Dr. Püski Sándor hangsúlyozta: “Saját joszán- tamból ugyan, de nem magánügyben mentem ki.” “Ha mar az anélkül is összezsugoritott nemzet jelentékeny része szétszóródva él a világban, legalább azt a bizonyos templomot próbáljuk felépíteni, amely megtartja okét magyarnak. Az itthoni nemzet úgy, ahogyan lehetett, és nem is rosszul, hanem példamutatóan megharcolta a maga életét...” — Mi kapható a New York-i üzletemben? Minden kapható, ami a világ bármely részén kapható, ez a világ legbővebb választékú magyar könyvesboltja, Magyarországról is megkapok mindent, persze úgy, ha időben felfigyelek és ügyes vagyok. A külföldön élő magyarok körében megvan az igény magyarországi szellemi termékek iránt. Moldovával ,Passuthtal és Sütővel értem el a legnagyobb példányszámot. Katalógust adok ki és ezenkívül rendszeresen hirdetek a magyarnyelvű lapokban. írókat, költőket, nép- dalenekeseket is rendszeresen meghívunk. — Terveim? Továbbra is a legszorosabb kapcsolatot kívánom fenntartani a budapesti Kultúra Külkereskedelmi Vállalattal. Most kapok a nyáron megjelent VIZSOLYI BIBLlÁ-ból is. Megragadom az alkalmat, aki kedvezményes áron, 33.3 %-al olcsóbban kívánja beszerezni, az november 1-ig adja postára megrendelését, s igy kedvezményesen $ 156-ért szállítunk. Továbbra is meghívunk Magyarországról Írókat, költőket, énekeseket. Ismeretes, hogy a mostani anyanyelvi konferencia ideje alatt megjelent Magyarországon a Nyugaton élő magyar költők antológiája “Vándorének” címmel. Cs. Szabó László két könyvének k ására kötött szerződést magyarországi kiadókkal. Gombos Gyulának is kiadják egy könyvet Budapesten, amely egy amerikai város szociológiai esszéié.- Próbálkoztam a tőke nélküli vállalkozó szokásos formuláival: két és többszemélyes társulással, részvénytársasággal, végül be kellett emem a nagykapitalizmusban is a legegyszerűbbel: családi üzemmel, mert nyilvánvaló, hogy ott is, mint a szocializmusban, hovatovább csak kétféle üzem életképes: az automatizáltan gépesített nagyüzem es a családi üzem, a háztáji gazdálkodás. Az utóbbi a benne ügyködő családtagok egyesitett és munkaórákat nem számitgató energiájától függ. Ezért is, s nemcsak Dr. Püski Sándor könyvkereskedő nyilatkozik Budapesten. (Göcze Tibor felvétele) azért, mert már a kitelepedéskor 60 évesek voltunk, s az azóta eltelt 10 év sem fiatalított bennünket, hívtuk ki néhány évvel ezelőtt egyik fiunkat családostól. Most rendezzük másik fiunk kitelepedéset, hogy bekapcsoljuk ebbe a munkába nemcsak a következő generáció erejét, hanem a feljövő unokákét is. Szükség is van rajuk egy sokágú, államközi hatású emigráns magyar nemzeti és művelődési intézmény felépítésében és működtetésében. Köszönöm a beszélgetést és nyilatkozatát! További sok sikert kivánok munkájához! Gócze Tibor Magyar grafikus sikere Zelenák Krescencia magyar grafikusművész örvendetes hirt kapott: az ENSZ tagországainak állandó képviselőiből álló nemzetközi zsűri 67 ország művészeinek 93 plakatterve közül az óvét tűntette ki ezüst díjjal és oklevéllel. A téma: a leszerelés, a fegyverkezési hajsza csökkentésére indított világméretű mozgalom művészi ábrázolása volt—mondja»—A neutronbombát lekuzdö feher galambot ábrázoló kompozíciómat két változatban készitettem, de nem tudom, hogy közülük melyik nyerte el a zsűri tetszését.- A dijat es az oklevelet a hetekben átveszem, de mindkét pályaművem New Yorkban marad, ahol az ENSZ múzeumában helyezik el. Yehudi Menuhin nagy sikerű hangversenye Kilenc esztendő után ismét Yehudi Menuhin he - gedüjátékában gyönyörködhetett a magyar hengver- seny közönség. Fiaval Jeremy Menuhinnal adott szonátaestét a Zeneakadémián. A világhírű amerikai művész Beethoven G-dur szonáta hegedűre es zongorára cimü müvét tűzte műsorára; a három Bartók szonáta között pedig elhangzott a nagy zeneszerző utolsó kamaramüve, a Szonáta szolohegedűre is, amelyet Bartók 1944 őszen irt Yehudi Menuhin száI mara. TERJESSZE LAPUNKAT Pesti gondok Folik vagy nem tolik? Az idősebbek még emlékeznek a régi slágerre: “Folik vagy nem folik, ezt lesem hajnalig.” Nos, ezt nem kell lesni, mert ez folik. A nyakunkba. Ez az egész dolog úgy kezdődött, hogy valahányszor reggelente a Jászai Mari téri aluljárón közelítettem a villamosmegállóhoz, platty! valami a fejemre csöpögött. Miért csöpög az aluljáró? És ha csöpög, miért nem tomeszeljk el? Mert igy csöpögve, ha lassan is, de csak-csak romlik, rövidül az élettartam, aztán 20-30 év, és megint építhetünk egyet. Különben is, ez egy fiatal aluljáró, még garanciális, jó lenne felhívni erre a csöpögésre a figyelmet, vasalják be a javítást a gyártón. Némi utánjárás után megtudtam, hogy aluljáróíigyben a Fővárosi Közterület- fenntartó V. az illetékes. Itt rövidesen megtaláltam az aluljáró-fenntartó osztályt, ahol is megtettem állampolgári bejelentésemet, hogy csöpög a jászai Mari téri aluljáró. Legnagyobb meglepetésemre csöppet sem voltak meglepve, csali annyit jegyeztek meg, hogy “tehát ez is.” “Hogy-hogy ez is?” érdeklődtem, mire elmagyaráztak, hogy az aluljáróink többsége csöpög, csodálkoznak, hogy ezt csak most veszem észre. “Dehát miért csöpögnek?"kérdeztem naivan; “mert rosszul szigetelik őket” hangzott a válasz. Sajnos, a közterületet csali akkor lehet fenntartani, ha azt rendesen meg is építették. Amennyiben érdekel az aluljáró-hierarchia, a pénz a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságánál van, az ve ,zi át az aluljárókat a beruházóktól, akik viszont átvették őket a kivitelezőktől. A Közlekedési Főigazgatóság aztan átteszi őket a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság ut- és Mélyépítési Foigazgatósag ütés műtárgy osztályának, amely továbbadja a Közterület-fenntartónak, csöpögéssel együtt. No és mit tesznek? — kérdeztem egyre nagyobb érdeklődéssel. Hat írunk a beruházónak, pl. a Metróbemek, amely aztán azt válaszolja, hogy sajnos jobb aluljárókat nem kepes építeni. Egyébként a levelezésen kívül más megoldások is léteznek. Például hibás kivitelezés miatt kétmilliót vonnak le a beruházó számlájából egy olyan hibáért, aminek helyrehozatala legalább tízmillióba keriü. A helyrehozatalhoz viszont fel kellene bontani az egész úttestet, lezárni az aluljárót, es akkor hol közlekednénk. így hat csöpög kétmillióért. Van, amikor a csöpögést rejtett vizel- vezetessel álcázzák, a viz azonban belül folydogál. További megoldás, ha az aluljárót nem veszik át. Akkor mi van? — kérdeztem a Közterület-fenntartótól! ezt kérdezi a beruházó is, felelték, egyébként nincsen semmi, mert aluljárni kell, tehát az aluljáró at nem veve és csöpögve bár, de üzemel. Legfeljebb ókét büntetik meg áramlopásért, minthogy az át nem vett aluljáróba nem szerelnek fel villanyórát, világítani viszont kell. A minap is kétmillió büntetést fizettek. Pont annyit, mint csöpögő beruházó — tnondtam. Igen ám, felelték, de övék a szalagelvágás, meg a kitüntetés, mienk meg a csöpögés, le- tolas es bírság. Ahogy igy elnezem ezt az ügyet, sok viz folyik meg le az aluljárókon, amig nem folyik belőlük viz. Dr. Püski Sándor budapesti nyilatkozata- AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓNAK ADOTT INTERJÚT Dr. Puski Sándor, New York-i magyar könyvke reskedo nevevel minden olvaso hetente találkozik, hiszen egy évtized óta rendszeresen hirdet az Amerikai Magyar Szóban is. Mondhatom, nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte hírnévre tett szert a magyar kultúra terjesztésével. Amikor evente Magyarorszagra ión, akkor is na gyón elfoglalt. Pécsén az anyanyelvi konferencián szinte alig lehetett vele szót váltani, mert népszerű segenel fogva a szünetekben mindig lefoglalta valaki. Budapesten is széles az ismeretségi köre, minden perce ki volt számítva, igy is sok meghívást kellett “elnapolni”, jövő evre... Beszélgetés közben mindig vissza-visszatér a IV anyanyelvi konferenciára, hivatkozik a záró napon elhangzott felszólításra.. Mert ott is, és most is, azt hangsúlyozza, mint Pécsett: “... a New York-i magyar negyed közepén, Manhattan szikláiban meggyökereztem úgy, hogy onnai már a múlt év végén bekövetkezett lakbérrobbanái se tudott kiszakítani.”
