Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-10-29 / 41. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P 0 of N Y NY Vol. XXXV. No. 41. Thursday, Oct. 29. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 A CANCUN-I CSÚCSTALÁLKOZÓ Lengyelországban egyre feszültebbé válik a helyzet. Katowicében jobboldali elemek uszítására megtá­madtak egy rendőrautót és feldöntöttek azt. A Szo­lidaritás ottani vezetői nagy nehezen lecsillapítot­ták a tömeget. Felvétel a Cancun-i csúcstalálkozóról. Első sorban balról jobbra ülve: Reagan elnök, Aké, Elefántcsont­part közt. elnöke, Sattar, Banglades elnöke, Benje- did, Algéria elnöke. Állva, balról jobbra: Kraigher Jugoszlávia elnöke, NyerereTanzánia elnöke, Thatcher, Anglia miniszterelnöke, Suzuki, Japán miniszterelnöke. Az amerikai szabadságharc befejezésere vezető York- town-i csata 200. évfordulóján korabeli egyenruhá­ba öltöztetett “katonákkal” elevenítették fel az üt­közet részleteit. Az amerikai sajtó részletesen foglalkozik az 1956. októberi magyarországi eseményekkel. A Detroit News közölte egy ottani ’56-os magyar, Misángyi Vilmos jelenlegi és 1956-os arcképét. (Más részle­tek a 3. oldalon.)------------------------------------------------------------------------— Nyolc vezető nyugati ipari állam és 14 iparilag el­maradt állam képviselőinek részvételével csúcstalál­kozó volt a mexikói Cancún üdúlővárosban. A kon­ferencia célja a nemzetközi gazdasági együttműkö­dés és fejlesztés előmozdítása volt. A világ lakosságá­nak túlnyomó többségét alkotó elmaradt, vagy ke­vésbe fejlett államok követelik, hogy miután a ve­zető7 nyugati államok gazdagságát az ő kizsákmányo­lásuk tette lehetővé, most ezek az államok legyenek nagylelkiiek, segítsék őket kifejleszteni saját iparu­kat, közgazdaságukat. Reagan elnök már tíz nappal a konferencia előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok csak “négy- szemközt” hajlandó tárgyalni az egyes államok kép­viselőivel, azaz nem akar semmiféle nemzetközi meg­állapodást, különösen az Egyesült Nemzetek égiszé alatt. Tanacsa a szegény államok részere ez volt: vezessetek be, vagy mozdítsátok elő a szabad vállal­kozási rendszert, akkor ti is gazdagok lesztek. Vagy ahogy a Washington Post idézte az elnököt.október 16-i száma első oldalán nagybetűs címmel: “UTÁ­NOZZATOK BENNÜNKET!” Sehu Sagari, Nigeria állam elnöke, aki résztvett a konferencián, megadta Reagannak a választ, ami­Feltartózhatatlan erővel bontakozik ki Európa minden nagy városában milliók megmozdulása: kö­vetelik az atomfegyverkezés felszámolását, az ame­rikai Pershing-2 rakéták visszautasítását. A múlt héten Belgium fővárosában, Brüsszelben több, mint 250.000-en vonultak fel. Az európai la­pok hangsúlyozzák: a tüntetők nagy része a fiatal­ság sorából került ki. Londonban 150.000-en tartottak tömegtüntetést a Trafalgar Squaren. A tüntetők jelszava: “Ban the Bomb!” Michael Foot, a Labor Party vezetője beszédében többek között ezeket mondta: “Ronald Reagan szerint elképzelhető egy atom­háború, amely csak Európában zajlik le. Ez az el­képzelés felháborító és egyenlő az őrültséggel. E vé­leményünket elvisszük Anglia minden sarkába. Tesz- szük ezt mindaddig, amig elpusztítunk minden atom­fegyvert a föld színéről.” Rómában több, mint százezres tömeg követelte a két nagyhatalom közti leszerelési tárgyalások azonnali megkezdését és konkrét lépéseket a már meg­levő atomfegyverek csökkentésére. Párizsban több, mint 50.000-en követelték úgy a Pershing-2 rakéták Európában való elhelyezésének betiltását, mint a szovjet SS 20 rakéták kivonását. Oslóban (Norvégia) tízezrek emelték fel szavukat és követelték, hogy Európát atommentes térségnek nyilvánítsak. Casper Weinberger, US hadügyminiszter kijelen­tése: “a pacifizmus végzetes következményekkel kor alkalma volt vele beszélni: Nigéria és a többi fej­lődő ország aligha lesz hajlandó bevezetni a rabszol­gaság rendszerét, melynek segítségével az Egyesült Államok megalapozta gazdagságát, A nyugati “szabad vállalkozási rendszeren” ala­puló imperialista államok évente több, mint 100 billió dollar hasznot húznak a volt gyarmati álla­mokból. 1980-ban az Egyesült Államok legnagyobb monopolcégei 20 billió dollárral többet exportáltak ezekbe az országokba, mint amennyit importáltak onnan. (Jobbadán ólai, ásvány, fűszer, stb. termé­kek formájában.) Ezenkívül egyre nagyobb mértek­ben létesítenek nyugati vállalatok gyárakat ezekben az országokban, amelyekben a munkasokat az ame­rikaiaknál sokszorta alacsonyabb bérért dolgoztat­ják. Ez viszont egyik föokozója az amerikai munka­nélküliségnek. A cancuni konferencia nem oldott meg semmit. Reagan es tarsai nem reagáltak a világ éhező és nyo­morgó milliói segélykéréseire. Még a konzervatív Time hetilap is kénytelen volt megállapítani: “A konferencia minden komoly tel­jesítmény nélkül ért véget.” (Nov. 2.) Felvértezett rendőrök néznék farkasszemet a béké­ért tüntető nyugat-német fiatalsággal a Bonn-i nagy tömegtüntetés napján. jár”, süket fülekre talál Európában. R.W. Apple, Jr.^a N.Y. Times politikai kommen­tátora okt. 25-én ezt irta: “Európai megfigyelők szerint Reagant nem ér­dekli a leszerele's és nem lehet rábízni az atom­fegyverek használatát.” Anthony Lewis, a N.Y. Times másik iroja, a lap okt. 23-i számában igy irt: “Haig külügyminiszter San Salvadorral foglalko­zó hisztérikus beszedet úgy értékelték európai bará­tai, mint aki elvesztette a józan eszét.” BÉKETÜNTETÉS EURÓPA SZERTE KEPES KRÓNIKA AMERIKAI ÍnISniI / f A \ ÍAmeri kai-Magyarfii ^ barátságért!

Next

/
Thumbnails
Contents