Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-10-08 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, (O/vaácené mdá Mormonok az MX eile. Lázár Gyula (Los Angeles,Cal.) OTT VOLTAM ÉN IS a los angelesi demonstráción. Lelkesedéstől piros- lott az én arcom is, mint a többieké. Hatvan éven felüli fiatalok es éretten gondolkozó tizenévesek, férfiak és nők ...mi voltunk ott. Mi, akik igazán a a nép nevében beszélhetünk, mert mi vagyunk a nép. Nekünk nem kell - mikent az ui adminisztráció nagyon szeretne, ha neki volna - igen, nekünk nem kell mandátum. Sem igazi, sem mondvacsinált. Mi, akik ott voltunk, a magunk saját iogán beszélhettünk, a nép neveben, nem talmi (hamis) megbízatás alapjan. Hangosan kimondott szavunk, biztos fellépésünk, magasra emelt transzparenseink mind- mind egyet mondtak : Nem engedjük félévszázad küzdelmeivel kiharcolt vívmányainkat elrabolni! Nem engedjük meglopni a szegényeket, az elesetteket, az Özvegyeket! Nem engedjük az atomháború poklába taszítani a világot! Ott voltam en is, s láttam a tolókocsiban odajött rokkantakat, a munka sebesültieit es a háború áldozatait, vegyesen. A mozgásképtelenek ugyanazt hirdettek, mint az egészségesek. Táblaikon ilyesmiket olvastam: NO NUKE! NO SOC.SEC. CUTS! Láttam fegyelmezetten, vidáman mozgo fiatalokat, úttörő öltözetükben. Dalaik a békéért zengtek, El Salvador szabadságért küzdő népét éltettek. Láttám minden fajtát, kínait, vietnamit, spanyolul beszélőt, Beszéltem egy öreg emberrel, akit gyermekkorában több, mint 80 éve, hoztak ide Bukovinából. Szakszervezet szakszervezet után jött felirataival: Támogatjuk PATCOT, vagy a Controllerek sztrájkja él! Tapsoltam masokkal, amikor a farmmunkasok erkeztek meg. Rengetegen, fiatalok, öregek, gyermekek, nők és férfiak, vidáman énekelve es dacos fejtartással. Ne kérdezze tőlem senki, hányán voltunk, (Több, mint tízezren- Szerk.) Elégedjen meg mindenki ezzel: Elegen voltunk ahhoz, hogy ha valaki nem süket és nem vak, megértse: Ennek a népnek elege van a reagani politikából. Vaion gondolt-e valaki ott es akkor a nagy magyar költő szavaira: Feltámadott a tenger A Nepek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Remito ereje. (Petőfi: 1848 március 27-30) (Próbáljuk meg a fent leirt eseménv nagyszerűségét, méreteit, az általa kiváltott érzelmeket ötvenszeresére fokozni, s akkor némi fogalmat alkothatunk az érzelmekről, amelyek a szept. 19-i nagy washingtoni demonstráció résztvevőinek szivét-lelket áthatották.- Szerk.) Újítsa meg előfizetését! A THE NATION folyóirat (9/5/81) erdekes cikket közöl William Appleman Williams, neves törte- nelemtudós (Oregon State Univ.) tollából. Ebből ismertetünk részleteket. Spencer Kimball, a Mormon Egyház elnöke, május 5-én kiadta kiáltványát, melyben élesen elitéli az MX rakétarendszert, mint "a föld nemzetei által folytatott félelmetes fegyverkezési hajsza durva kiterjesztését.” A kiáltvány sokkal kevesebb figyelmet keltett, mint amit megérdemelne. Könnyen érthető, hogy a Reagan kormányzat és a kemény- vonalú külpolitika hívei félretolják Kimball-t, mint anyagi érdekeltségek szószólóját, es ugyanezek a körök mellőzik George Kennan, két hettel Kimball nyilatkozata után elmondott tamadasat is, melyben Amerikát teszi felelőssé a fegyverkezesi hajszáért. Ami azonban engem aggaszt, az az, hogy a balliberális és demokrata radikálisok szinte Ugyanúgy reagáltak Kirnball nyilatkozatára, mint a keményvonalasok. Úgy velem, ez az álláspont tévés, mert tanulhatunk valamit a mormonoktól, ahogy azok egyesítették erkölcsi, környezeti, gyakorlati es közösségi értékeiket egy határozott, világos politikában. Tény, az, hogy a baloldal úgy tekint a mormonokra, mint szekszista üzletemberek csoportjára, akik uraljak tájékuk politikáját, inkább, mint a tájékon koncentrált vallásos kis csoportra, mely nem-tetsző elöiteleteket gyakorol. De a baloldal nem mutathat fel semmit ami vetélkedhet a mormonok MX-t e's a fegyverkezesi hajszát ellenző koncentrált erejevel. Nem állítom, hogy a mormonok, önmagtik, megakadályozták az MX-et, vannak más csoportok is, melyek éppúgy ellenzik azt. fogyatkozásban szenvedünk. Eg , egy masfajta Amerikát elképzelni, minket komolyan mindaddig, amig ne> ^gy megjelenni, mint akiknek uj meglátásuk \ amerikai életről? A másik az, hogy tudunk tunU -seket jól megszervezni, de nem tudunk fontos tisztségekre sokat megválasztani. A harmadik, hogy nem tudunk alkalmazkodni változott körülményekhez ott, ahol élünk. Úgy tűnik, el vagyunk bűvölve a “mindent vagy semmit” lidércfényétöl. Jól tudom, hogy vannak, akik mar felismertek ezeket a problémákat és szembenéznek vele. De éppen ezért, tapsolnunk kellene az MX-et és a fegyverkezési hajszát ellenző mormonoknak, mert ez az ellenzés egy kis létszámú, földrajzilag koncentrált vallásos csoporttól jón. Ok jól értékelik a demográfia es az ökológia jelentőségét, csakúgy, mint más csoportok, feketék, barnák és a Sierra Club tagjai. Képzeljük el, mi törtenne ha a bal-liberálisok és a radikálisok létrehoznának hasonló politikai erőt Washingtonban, Oregonban, Kaliforniában, Alaba- mában, sót még Massachusettsban es New Yorkban is? Érezhetjük ennek a fuvallatát, amikor Washington állam megtiltotta az államon kívülről eredő rádioaktiv hulladék tárolását. Ez megijesztette a konzervatívokat és a liberálisokat is. De ez semmi ahhoz képest, hogy mi törtenne, ha washingtoniak, oregoniak, vagy kaliforniaiak többsége megüzenné a Fehér Háznak, hogy nincs hely államukban nukleáris fegyverek fejlesztésére és behelyezésére. Ilyen elképzelésben, a mormonoké valóban radikális lépés. A NÉP SZÓSZÓLÓI KIVONATOK A SZEPT. (Lane Kirkland, az AFL-CIO elnöke nagvhatásu beszédének egyes részleteit elózó számunkban közöltük.) Benjamin Hooks, az NAACP igazgatója: “A legnagyobb veszély, amely fenyeget bentiünket, nem kintről jön. A legnagyobb veszélyt a remény nélküli amerikaiak kétségbeesése képezi. “Veszélyben van az a társadalom, amelyben a kisebbségi fiatalok 51 %-a képtelen munkához jutni. Elnök ur, az a társadalom, amely dollárok billióit tékozolia el hadikiadásokra, de amely nem kepes fenntartani az uzsonnaprogramot jelenlegi méreteiben az iskolás gyermekeknek, az a társadalom dina- mittal iátszik! “Az a társadalom, amely nyíltan flórtól a fajgyűlölő dél-afrikai kormánnyal, aláássa erkölcsi tekintélyünket és ez veszélyt jelent. “A nemzet, amely kezd megalkudni a fekete es más kisebbségek polgárjogainak kérdésében, azonnali és közvetlen veszélyben találja magát. “Vegyek tudomásul azok, akik meg akarjak állítani a haladas óramutatóját, hogy mi nem fogjuk azt visszatólni. Mi most mar menetelünk. Mi vagyunk a nép. Felemeljük szavunkat, egységesek vagyunk és nem félünk. Leküzdiink minden akadályt utunkban.” Douglas Fraser, a UAW elnöke: ‘Üzenetet hoztunk Reagan elnöknek: visszautasítjuk. azt a kormányzatot, amelyet Reagan akar nekünk adni. Gazdag emberek gazdag érdekeit szolgáló milliomos kormányt. Az elnök azt mondta, olyanná teszi Amerikát, 19-1 BESZEDEKBŐL mint egy ragyogó várost a hegyen. Nohát, én megnéztem az ö ragyogó városának tervrajzát. Olyan város ez, amelyben a munkások veszélyes és egészségtelen mühelvekben kell, hogy dolgozzanak es ahol szegény gyermekek nem kaphatnak tisztesseges uzsonnát az iskolában. Testvérek, én megnéztem ezt a ragyogó varost es azt mondom nektek, nem kívánok benne élni! " « Eleanor Smeal, a Nők Országos Szervezetének elnöke: Sarokba szorítottak bennünket. Minden, amiért küzdöttünk, beleértve a női egyenjogúsági javaslatot (ERA),veszélyben van. Veszélyezte tik azokat a pénz es politika hatalmasságai. Ugyanazok, akik kizsákmányoljak a munkasokat, a fekete és más kisebbségi dolgozókat." * Joyce Miller, a Szakszervezeti Nők Koalíciójának elnöke: ‘ Elnök ur, ideje, hogy ón megismerkedjen az igazi Amerikával, nem azzal amelyet hollywoodi filmeken mutatnak be a nagyközönségnek. *“ Ebben az igazi Amerikában a nők 59 centet kapnak azért a munkáért, amiért a férfiak egy dollárt. Követeljük az egyenlőséget e téren. Amerika asszonyainál;, lányainak joguk van 100 %-osao egyenlő fizetéshez.“ Az FBI mind több nőt foglalkoztat: az összesen 7432 munkatársából már 360 a női alkalmazott. Nyolc évvel ezelőtt még csak két női tagja volt a “megvesztegethetetleneknek. ” «4. x %
