Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-10-08 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 8. 1981. 4. A honvédelem, . , arusttasa Mikor nemrég kitudódott, hogy a Boeing cég újfajta fegyverrendszert javasolt, arról kezdtek beszélni Washingtonban, hogy az MX rakéta-rendszer uj meggondolás alá kerül. Ennek a feltevésnek az a szilárd valóság volt az alapja, hogy a Boeing egyike azoknak a kis számú vállalatoknak, amelyek erőteljesen befolyásoljak mennyi es milyen fajta “bizton- ság”-ra van az Egyesült Államoknak szükségé. Minden uj fegyverrendszert úgy adnak el az országnak, hogy arra, honvédelem szempontjábol,ok- vetlenül szükség van. Az ország biztonságát fenyegető riasztók mögött szelesen elterjedt politikai szervezet működik. Egy nemreg kiadott tanulmány, “The Iron Triangle, the Politics of Defense Contracting” masszív bizonyítékokat ad a szoros kötelékekről, amikkel a fegyvergyárosok kezükben tartják a kormányt. NEM TÖRŐDNEK A KÖZÖNSÉGGEL Úgy írják le a vas háromszöget, mint amely a kongresszus, a hadi termelési vállalkozók es a Pentagon szövetsége. Olyan szövetség, amely kidolgozza a hadi politikát és utana keresztülviszi, minden tekintet nélkül a közönségre és minden erővel a maximális, kormány által garantalt szuper-profit hajhászására. Ez a nyolc nagyvallalat a Geneva} Dynamic, a Grumman, a United Technologies, a Boeing/ a Lockheed, a Rockwell, a McDonnell Douglas és a Northrop. Politikai akció.bizottsagaik vannak (PÁC), amelyeknek mindegyike a dollároknak sok százezreit költötte az utóbbi években kongresszusi tagok megválasztására, de nem csak kizárólag ezekre. Azokra koncentrálnak, akik a Pentagon kérelmeit elbiráló kongresszusi bizottságok tagjai. Ezek a vállalatok es még sok mások a muníció üzletágban sok személyzetet alkalmaznak, hogy Washingtonban megdolgozzák a kongresszust, és hogy alkalmazóik akaratát a Pentagonba juttassák. A Rockwell International 85 személyzetet tart ilyen célra Washingtonban. 16.8 MILLIÓT KÖLTÖTTEK WASHINGTONBAN Az említett vállalatok közül öt közel 16.8 millió dollárt költött washingtoni tevékenységeire, amelynek majdnem teljes Összeget kormány szerződésekből fedeztek. Ilyen módon az adófizetők nemcsak a túl draga, szükségtelen fegyvereket fizették meg, hanem azt a pénzt is, amivel a kongresszust, s ha szükséges volt a Pentagont győzték meg, hogy megvásárolja a fegyvereket. A kormány és a hadivallala- tok közötti kötelék abból is kitűnik, hogy az alkalmazottak állandóan cserélődnek a vas háromszög két oldala között. Mindenki tudja, hogy az egészségügy terén a gyógyszergyarosok nagy szerepet játszanak abban, hogy milyen gyógyszereket Írnak elő az orvosok, Ügynökök járnak az orvosokhoz és a legújabb gyártmányok mintáit hagyják náluk a betegeik részére. A szaklapokba tett hirdetések révén terjesztik tovább. Sok esetben ártalmas a betegeknek,amit az orvos, az ügynök véleménye alapján)a betegnek ad. KITERJEDT KAMPÁNYOK A fegyvergyárosok nem adnak ingyen minta-repülőket vagy lovegeket, de kiterjedt kampányban igyekszenek meggyőzni a leendő vevőket gyártmányaik fennsöbbségéröl és hogy ezeknek a megvásárlása mennyire szükséges, az ország biztonsaga szempontjából. A külföldi leendő vevőkkel is ugyanezt teszik, ráadásul még a kormány nyomása által is támogatva. A néhány évvel ezelőtti botrány véget vetett annak, hogy amerikai gyárosok külföldi kormány-tagokat megvesztegessenek, de most a kormány el akarja törölni a megvesztegetést betiltó törvényt. A Rockwell cég 1974-tól 1977-ig 1.35 millió dollárt költött, hogy meggyőzze az illetékeseket az általa kidolgozott B-l bombázó szükséges, sürgős gyártásáról. Ezt az adómentes összeget arra fordították, hogy szerkesztőkkel, Írókkal megbeszéléseket tartsanak, hogy rábeszéljék őket kedvező cikkek közlésére a repülőről. Filmeket készítettek,konferenciákat tartottak pilóta szervezetekkel, előadókat küldtek ki és sok egyebet. LEVÉLÍRÁS A dolgozóknak munkaalkalmat kínálva a fegyver- gyárosok erőteljes kampányt folytatnak saját alkalmazottaik között, hogy gyakoroljanak nyomást a kongresszusra a munkaadójuk gyártmánya erdeke- ben. Ennek az eredmenye az, hogy a munkásságnak egy részét felsorakoztatják más munkásokkal szemben, sajat munkaadóik támogatására. Mindezt az ország szükségletének nevében teszik, holott, ha elkezdenek gyártani egy bizonyos fegyvert, ez a valóságban az ország legjobb érdekeinek ellentmondhat. A Reagan kormány hadi kiterjeszkedest sürget, ami öt év alatt IVi trillió dollárt erhet el. Ennek az ára még nagyobb infláció, a társadalmi programoknak még súlyosabb megcsorbítása lenne es még kevesebb munkaalkalom, mint ha azt a pénzt polgári szükségletekre költenék. Ezeknek a költségeknek az elbírálásában ajánlatos szemmel tartani a “vas háromszög” tevékenységeit. Bajban a PAN AM Az idei esztendő első negyedében 240 millió dollár vesztesege volt a Pan Am légitársaságnak, mig tavaly egész evben 221 millió dolláros veszteseggel végzett. A deficit enyhitesére a Pan Am 500 millióért eladta a tulajdonában levő Intercontinental szallo- dahálózatot. A vevő a főképpen alkoholkereskedelemmel foglalkozó angol Grand Metropolitan csoport, amely, az Intercontinental megvásárlásával 4 mindenekelőtt az amerikai piacra igyekszik behatolni, és megszerezni a kilencedik helyet a világ szállo- dalancolatainak a rangsorában. VARSÓ, A kormány elrendelte a cigaretta és alkohol árának 80 %-os emelesét. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak incghosszabbitááaröl idejében gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ ...............................................•..... Naptarra: $ ............................................................ Név: ........................................................................ Cim:............................................................................ tVáros:.................................Állam:........................... Zip Code:............................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003 HONNAN ERED A PROFIT? Az uralkodó hatalom tucatjával nyújtja a vállalati profit magyarázatát es jogosítását: a profit az, ami mozgatja a rendszert, a profit olajozza az amerikai ipar kerekeit. Az iskolákban használt tankönyvek zömét a rendszer közgazdászai Írják, ők adják a “magyarázatokat”, miszerint a magan-profit a “kockázat vallalasanak”, az “üzleti éleslátás”, a “gazdálkodás” jutalma. Az üzleti folyóiratok es hirdetési ügynökségek szövegírói, akik a nagyvajlala- ti hirdetéseket Írják, a “befektetés hozadéká”-nak nevezik a profitot, ami “munkahelyeket teremt”, a gazdaságot mozgató gépezet nélkülözhetetlen részét. Szükséges a profit? Igen. A profit a modern társadalom gazdaságának szerves része. Az részé a munka teremtette értéknek. De a magánprofit nem szükséges, es vele együtt nem szükséges az az osztály, amely kizárólag a profitból él. Az államosított szektor szerepe, kapitalista országokban, bizonyítja, hogy az ipar működhet magánprofit nélkül. Majd minden nyugat-európai országban iparok és szolgáltatások, mint a posta, telefon, táviró, vasutak, repülőjáratok az állam tulajdonában vannak. Más iparok, mint bankok, biztositóvállalatok, olaj, acél, autó, stb. iparok részben az állam, részben magánkézben vannak. Amikor az állam-tulajdon ipar hasznot hajt, az az államkasszába megy, ha nem, a veszteséget az adojövedelemb’ól, vagy más hasznot hajtó ipar profitjából fedezik. Saját országunkban is, városi vízszolgáltató rendszerek, gáz és villany, szemetelláto üzemek községi tulajdonban es kezelésben vannak, csakúgy, mint a közoktatási, rendőri, tűzoltói, tömegközlekedési szervek. A szövetségi kormány szinten, a Tennessee Valley Authority, az országúti hálózat maganprofit nélkül működik, es a közelmúltig a postaszolgálat is. A szocialista országokban is van profit, de nem magánprofit. A vállalatok a nyert profit egy részét megtartják az üzem javítása és bővítésé céljából és a dolgozók életszintjenek emelésére. Az állam veszi at a többit, es azt népjóléti célokra, nemzetvédelemre és a termelés fejlesztésere használja. Tehat, akárhogy is vesszük, a magánprofit nem elkerülhetetlen, nem nélkülözhetetlen. Ha profit keletkezik, úgy a kapitalista, mint a szocialista gazdaságban, az vajon honnan ered? Az egyetlen elmelet, amely fontolóra veszi és helyesen megválaszolja ezt a kérdést, azt mondja, hogy a profit (beleértve az osztalékot, kamatokat, szabadalmi dijakat, lakbért, tokegyarapodast, stb.) részé annak az érteknek, melyet a dolgozo munkaereje teremtett, de amit fennálló rendszerünkben a tőkés a maga részere kisajátított. Nincs munkaadó, aki felvenne alkalmazottat, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy annak munkájából profitot nyerhet. (Az Economic Notes julius-augusztusi számából.) V. O. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKA val Az IKKA amerikai fókepviselete ezúton értesíti ügyfeleit, hogy okt. 1-i hatállyal a dollár árfolyamát Magyarországon 34.96 forintra emelték. Aki otthoni hozzatartozoinak es barátainak szép ajándékot kivan küldeni, adja fel rendelését a következő címen : SOBEL OVERSEAS CORP. 210 East 86 St. New York, N.Y. 10028. Telefon: (212)535-6490.
