Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-10-01 / 37. szám
Thursday, Oct. 1. 1981. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO jMwrffo a ittáípbaffó?- MAGYAR NEMZET HALÁLTÁNC ULSTERBEN Bobby Sands az idén tavasszal azért kezdett éhségsztrájkba, hogy az IRA bebörtönzött tagjait Ulster fővárosában politikai fogolyként kezeljék. A köztársasági mozgalom a többi között azt követelte, hogy a Maze fegyház lakóinak ne kelljen börtönmunkát végezniük, viselhessék sajat ruháikat, több levelet es csomagot kaphassanak — mind olyan kedvezmény, amely nem jar a köztórvenyes bűnözök-, nek. Márpedig a konzervatívok ragaszkodnak ahhoz, hogy az IRA-sok ne kapjanak politikai státust, tételüket azzal támasztva meg, hogy az illegális köztársasági mozgalom tagjai gyujtóbombákat robbantottak, pokolgépeket helyeztek el, s mindegyiküket valamilyen erőszakos cselekmény miatt Ítélték el. Ezzel a véleményevei London korántsem áll egyedül. Az elkeseredett IRA-tagokra a hivatalos Dublin sem tekint rokonszenwel. Nem vitás, hogy a katolikus ország lakói bevallottan vagy csak álmaikban azt szeretnék, ha egyszer a sziget megint egységes lenne vagyis a most Nagy- Británniahoz tartozó hat ulsteri grófság csatlakoznék a köztársasághoz. A dilemmát azonban ók is ismerik: Ulsterben egymillió protestáns és félmillió katolikus él. A köztársaság kormányzata nem ért egyet az IRA és más szélsőséges csoportok harci módszereivel, bár távoli és eszmei célként nem mond le az ír egységről — ezt egyetlen dublini politikai mozgalom sem teheti a teljes kudarc kockázata nélkül. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek a felszólítások elerik hatásukat. Az eddigi tíz éhségsztráik döbbenetes erővel érzékelteti a fiatal köztársaságiak elszántságát. A mozgalom egyik tagja valamelyik temetésen ugv nyilatkozott, hogy “Bobby Sands halala óta ezek a fiuk nem a politikai státust jelentő öt követelésért haltak meg,hanem — egymásért.” Valószínű, hogv Londonban alábecsültek a betiltott szervezet “lelki erejét”, és most már szinte tényszerű biztonsággal állapítható meg, hogy az éhsegsztraikok nyomán Ulsterból a maradék mérséklet is kezd eltűnni. A katolikus lakosság nagy tömegei eddig hátat fordítottak az IRA-nak és inkább valamelyik politikai partra szavaztak, a labouristák. északír testver- mozgalmára, vagy más csoportosulásokra. A köztársasági mozgalom egyik tagja néhánv nappal ezelőtt nagy többséggel szorította ki az úgynevezett mérsékelteket, — a The Economist szerint — “A brit ,ror- mány, csaknem minden politikai folyamatot lerombolt Eszak-Irországban, mert képtelennek bizonyult arra, hogy a baiokat orvosolja, felszámolta az éhségsztrájkokat.” NEMZEOEKNYI IDŐ A radikalizálódás tagadhatatlan,és a közvéleménykutatások tanúsága szerint az ulsteri katolikusok növekvő része ellenzi a brit katonai jelenlétet. Masok viszont ugv vélik, hogy az angliai egvségek távozása nyomban polgárháborúra vezetne. Bobby Sandsnek és társainak tragikus, de önként vállalt halála Ulster határain lóval túlmenő érvénnyel arra figyelmeztethet, hogy az évszázados megkülönböztetés, a súlyos nemzetiségi elnyomatás, a zsigerek- ben is megbúvó előítéletek föl oldhatatlan ellentmondásokat teremtenek, amelyekkel kész tenv- ként kell számolni: az ulsteri haláltancnak aligha van vége. . , Martin József Az igazság nevében Irta: Durovecz András A Toronto Star, Kanada legelterjedtebb napilapjának neves külpolitikai szemleirója, Mark Gayn - akit ellenségei sem vádolhatnak baloldali tendenciával — azoknak a “nagykaliberü”, tapasztalt újságírók egyike, akiknek hangja, véleménye súllyal esik a külpolitika alakulásába, akár a kuliszák mögé beszél, akár a nyilvános közvéleményt tájékoztatja. S lévén a nagytőkés érdekeltségek tollnoka, a tájékoztatása mindig célirányos, úgy “tájékoztatni”, amivel a nagytömeget szándékosán, de lehetőleg gyanútlanul megtéveszti, a tények, a valóság fejtető- reállitásával. Néha arra is elszánja magát ez az iró, hogy feltár megtörtént, de alapos hamisságokkal, torzításokkal a köztudatba ültetett eseményeket. Egy mostanában (jul. 31.) irt ilyen nemzetközi szemléje is ilyen, régebben történt, az 1956-os kelet-európai, főleg a magyar eseményekre vetít olyan fényt, amit eddig makacsul igyekeztek eltakarni, tagadni: a külső, főleg amerikai beavatkozást, ami a magyar nép jogos követelését, bajai orvoslásáért történt fellépését ellenforradalmi, kísérletbe sodorta. Mark Gayn továbbra is jobboldali szemléletevei, hamis megállapításokkal Írja mostani 25 eves emlékezését, ma is ugv elmélkedve az eseményekről, mintha valami “ösztönös”, a rendszer ellenes “népfelkelés” lett volna. Mindenesetre érthetően, világosan elmondja,hogy a CIA milyen nagyszabású titkos tervekkel hatolt be szocialista országokba, hogy azok társadalmi rendjét felbujtogatott ellenforradalmi akciókkal megbontsa. Eltekintve a jobboldali polgári újságíró eloiteletes szo-és kifejezési használatától, cikkéből szoszerint idézzük a leleplező lényeges részeket az alábbiakban: “Emlékezünk arra a 25 ev előtti őszre — Sztálin mar három eve halott volt —, amikor... úgy látszott, hogy Kelet-Európát a feszültség robbantja fel”, kezdi cikket Mark Gayn. “Moszkvában a válság szele volt érezhető. Lavrenti Beriát, a titkos rendőrség főnökét régi elvtársai mar lebuktatták, akik féltek törtető hatalmától. Ok maguk is harcban álltak az utódlásért... még semmi nem volt eldöntve, sem a következő vezető személy kérdése, sem az, hogy milyen politikát fog követni. “így nem meglepő, hogy a Moszkvában es környező országokban látszó válság lazas vitát váltott ki a CIA túlbuzgó emberei között, amelynek akkor Allen Dulles volt a főnöke. Egyesek, s maga Dulles is .úgy gondolták, hogy az uj vezetőség megpróbálja Sztálin kémény vonalát feléleszteni, ami várhatóan lázadásokra fog vezetni. Masok azzal érveltek, hogy ha a Kremlin uj vezetője Oroszország belső problémáira koncentrál és engedékeny lesz a megszállt országokkal szemben, akkor is nyílhat lehetőség az ellen-csoportok segitesere. “A vita oly hevesen folyt, hogy Dulles utasította kémelháritö főnökét James Angletont, tegyen meg mindent annak megállapítására, ki kerül Moszkvában az elre és milyen politikát követhet majd. 1956. február yégen a ma már nevezetes 20. párt- kongresszuson Hruschov elmondotta hét órás, Sztálin munkáját támadó történelmi beszédét. Angleton emberei teljes erővel szálltak ki, hogy a beszéd egy példányát megszerezzek, de váratlanul jutott hozzá, Izrael kicsi, de kitunó Mossad nevű kemszervezete áltál. r “Most azt gondolva, hogy Hruschov engedékeny vonalat követ, a CIA elérkezettnek látta az idót, hogy a disszidenseket segítse. Már 1948 óta próbálkozott a behatolással Kelet-Európaba, de kévés sikerrel. A CIA most nagyobb szabású kísérletre vállalkozott — a Nemzetbiztonsági Tanacs (National Security Council) segítségével — amely áldását adta arra, hogy félkatonai csoportokkal “épüljenek be” a szovjet táborba. “A hadművelettel megbízott Angleton vezetése alatt a CIA a München melletti kiképző tábort (ahol történetesen a hires nyugat-nemet kemügynökseg, a Gehlen szervezet is székelt) nagyban kiépítette. Abban, két CIA veterán vezetése alatt, nagyszámú magyar, roman, csehszlovák es lengyel disszidenst kepeztek a szovjet-ellenes tevékenység ABC-jére. A hadművelet az Operation Red Sox/ Red Cap fedőnevet kapta.” VÉRES ZENDÜLÉSEK Majd igy folytatja Gayn tanulmányát; “jó előjelek ígérkeztek. 1956 júniusában Poznan, Lengyel- országban véres zendülés történt... Oktober 19-21- én egy fontos erőpróba zajlott le... De oly hamar átestek a válságon, hogy a Red Sox/Red Cap ügynökök már elkéstek a beavatkozástól. “De amikor a magyar forradalom egy nagy, de békés felvonulással Budapesten elkezdődött, a CIA teljes erővel kész volt, hogy ott segítséget nyújtson. Az aktív segítség el is indult akkor, amikor a keménykötésű, de nem szerencsés Nagy Imre a külföldhöz és az Egyesült Nemzetekhez fordult segítségért. “A szélesedő lázadással szemben Hruschov visszavonta Budapestről a hadosztályokat — de csak, hogy átcsoportosítsa. November 4-en az oroszok erővel támadtak és... levertek a lázadást... A Red Sox akciót sebtében beszüntették es az ügynökök kicsúsztak Magyarországról biztonságos helyre. “Érdekes, a Red Sox műveletről a hivatalos Washington (még a National Security Council is) keveset tudott. Később, amikor a magyar menekültek özönlöttek Camp Kilmer, New Jersey-be, ott a USA katonai felderitők alaposan kivallatták őket. Igen sok részletet tudtak meg tőlük, de azok zár alatt vannak a titkos dossziékban. En az információm egy részét egy kitűnő, de sajnálatosan kévéssé ismert, a ‘The Armies of Ignorance’ című könyvből szereztem meg, a szerzője William R. Corson, egy (USA) veterán keűntiszt.” Csak igen elfogult, vagy tudatlan ember állíthatja ma is azt, hogy a CIA vegleg beszüntette működését Kelet-Europaban. Nyilvánvaló, hogy Lengyelországban is mindent elkövet, nehogy a helyzet megállapodjon, hogy a nyugalmat, rendet helyre ne állíthassák. Kell az Amerikának, kell Reagannak, hogy rövid tavon a sajat országának kísérteties bajairól legalább némileg a figyelmet másfelé terelje, másrészt, hosszútávon a temetőből kiásott, es hitelét vesztett Dulles-féle brink-politikával próbálja meg a “kommunizmus visszagóngyölitéset.” Mark Gayn tanulmánya elég leleplező bizonyíték arra, hogy az amerikai imperializmus mikent igyekezett és számos helyen sikerrel,a CIA módszerekkel ellenforradalmi, fasiszta kormányokat hatalomra juttat. Mark Gayn leleplezése figyelmeztető a Reagan- adminisztr'acio számara, hogy a régi, lejáratott módszerrel hiaba való a kiserletezes. Az csak rohamosan taszítja a világot az atomégés szakadékaba. S tálán figyelmeztetés a közvélemény számara is: vessen gátat az ongyilkossagba való rohanásnak.
