Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-07-09 / 28. szám
Magyar örökségünkért Irta: Kovács József, a magyar tudományos akadémia irodalomtörténeti osztályának munkatársa. Anyanyelvi Konferenciára készülnek a mozgalom hazai és külföldi képviselői. Sorrendben a negyedikre. A készülődés egyik külső jele, hogy sokasodnak a beszámolók az elmúlt néhány év, vagy esetleg az anyanyelvi mozgalom évtizedes tevékenységének eredményeiről, a további lehetséges feladatokról, és születnek uj elképzelések is a tevékenység határainak kiterjesztése, a széleskörű nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a tapasztalatok kicserélése céljából. Az anyanyelvi mozgalom elnevezés lényegében magában hordja a mozgalom célkitűzésének megjelölését is, amennyiben legfőbb tevékenységi köre a magyar nyelvi kultúra ápolása a külföldi magyarság soraiban, beleertve a kultúra ápolására szolgáló feltételek megteremté- sétjSOt maganak a kultúra iránti igénynek a felkeltését is. E célból következően a mozgalom figyelme az ifjúságra irányul. Arra az ifjúságra, amelynek igen gyakran már csak homályos emlékei vannak — ha vannak — a szülők, esetleg nagyszülők születési helyéről, s amely számara a tőlünk anyanyelvnek nevezett nyelv, már ismeretlenül, idegenül cseng. Az anyanyelvi mozgalom tehát nem indokolatlanul számol azzal a körülménnyel, hogy amikor a magyar szülőktől vagy nagyszülőktől származó ifjúságot a magyar nyelv elsajátítására igyekszik rabimi, akkor azt mar nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként kell számara tanítani. EGY ESZME KIMÚLÁSA Ha most csak Amerikára figyelünk, akkor azt mondhatni, hogy az anyanyelvi mozgalom kibontakozása nagyjából egyidőben mentvégbe azzal a folyamattal, amely az amerikai nemzetiségek úgyszólván mindegyikének jellemzője volt: a “melting pot” eszméjének csendes kimúlása után, vagy éppen azt elősegítendő, a legfiatalabbak, az egykori bevándoroltak unokái kezdték firtatni gyökereiket, kezdtek érdeklődni a szülők, nagyszülők szülőföldje, népének kultúrája iránt. Leglátványosabb formája ennek az érdeklődésnek az afro-amerikai szellemiség kialakulása, a hajdani rabszolgák leszármazottai körében. Még ha anyanyelvi mozgalomról beszélünk is, napjainkban szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az amerikai magyarság megosztottabb, mintsem politikai vagy ideológiát hor- j dozó kulturális kérdésekben egy táborba von- ' ható lenne. Másként vonzódnak a szülőföld- j hoz a szazadfordulo körüli vagy a két világ- j háború közötti esztendők elvándoroltjai, az öt- í venes evek elején odakerült “dipik” vagy az 56-os úgynevezett “menekültek”, illetve gyer- i mekeik. Ki fajdalmát, nosztalgiát keltő emlé- . két, ki gyűlöletet vitt magával, meggyőződése és vérmérseklete szerint, s volt, kit elvakitott a lehetőségek csillogó fénye, s azokat hajszolva tálán maga sem vette eszre, hogy elveszhette nemzeti identitását. Az ó gyermekeik,vagy u- nokáik találkozhatnak most össze az anyanyelvi mozgalomban, a magyar nyelv tanulásában, egy előttük nagyrészt idegennek szami- (folytatas a 8. oldalon) » Enc. «2nd CUu Matter Dec. 31.1932 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 28. Thursday, July 9. 1981. ,v~ - ' ■ • * • ^ ' - 1,1 - """ ' ■■ ■ ~ * - -1 • * ' * " ' ■ ' AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E T6th St. New York, N.Y. 10003. Telf 254-0397 HALÁL A FÖLDALATTIN Julius l en felemeltek New Yorkban a földalatti vasút, valamint az autóbuszok egykor 5 centbe kerülő diját, az addigi 60 centről 75 centre. Ugyanazon a napon egy vonat belerohant az IRT New Lots (Brooklyn) vonalon egy előtte haladó vonatba. Az összeütközés következteben a második vonat vezetője, Jesse Cole 35 éves bronxi lakos életét vesztette és a két vonat 1.500 utasa közül többen, mint százan megsérültek, sokan súlyosan. A szerencsétlenséget az ellenőrző jelzőrendszer hibája okozta. Ezt a rendszert még 1918-ban, tehát 63 ESZTENDŐVEL EZELŐTT vezették be. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordultak elő üzemzavarok. Mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy uj, modem felszerelésre van szükség, de a városi és állami adminisztrációval szorosan együttműködő Városi Közlekedési Hivatal (MTA) “pénzhiány”-ra hivatkozva semmit sem tett a rendszer megjavítására. A tanuk és szakértők csaknem egybehangzó véleménye szerint a katasztrófa színhelyén levő jelző- keszülek egesz nap ldhagyóan működött, hol jelzett, hol nem, hol csak pislákolt. De a vonatok szünet nélkül közlekedtek. A hatóságok most a halott mozdonyvezetőt igyekeznek a karambolért okolni. A new yorki földalatti vasút a város életetado vérkeringése. Több, mint egv millió ember használja naponta. Ezrek közlekednek a nagy sebesseggel, időnként 100 mérföld gyorsasággal száguldó vonatokon. Az elavult jelzőrendszer a sző legteljesebb értelmében százak életet veszélyezteti. De “nincs pénz” a modernizálásra. Nemcsak a földalatti közlekedés van romlófelben. A West Side Highway már evek óta omladozoban van. Két héttel ezelőtt a nagyforgalmu East River Drive egy szakaszában keletkezett tatongo ur. A Brooklyn függő hid huzaljai szakadoznak. A múlt héten egy járókelő súlyosan megsebesült a rázuhanó huzaltól. Azóta újabb huzalok lazultak meg. Reagan elnök pedig billió dollárokat tervez elvenni a városoknak eddig nyújtott állami támogatásból. Mi lesz mindennek a következmenye? VÁLSÁGOK Bármerre tekintünk az úgynevezett szabad világban, mindenütt súlyos gazdasági es politikai válság jeleit látjuk. Az Egyesült Államok népét változatlanul sújtja az infláció és a munkanélküliség. Julius 19—20-án csúcsértekezletre jönnek Össze Ottawában, Kanada fővárosában az USA, a Nemet Szövetségi Köztársaság, Franciaorszag, Anglia, Kanada, Olaszország és Japán kormányfői, hogy országaik nemzetgazdaságáról és a nemzetközi helyzetről folytassanak tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban Richard N. Cooper a Harvard Egyetem gazdasági tanára ezt mondja: “Minden részvevő országban emelkedik a munkanélküliek száma és az infláció korlátlanul terjed. A termelőeszközökre befektetett osszegelégtelen és a nemzetgazdaság pang, vagy' csökkenő tendenciát mutat.” Izraelben, a nemregen lezajlott választások megoldatlanul hagyták a nemzet kül-és belpolitikájának legfőbb problémáit. Begin pártja 48 ülést kapott a Knesszetben, Peres partja 47 mandátumával szemben. E helyzet ismét koalíciós kormány létesítését követeli, szóval azt a helyzetet, amelyben a választások előtt volt az ország. Az iráni nép továbbra is marcangolja Önmagát. A fanatikus izlám-párt irtja a mérsékelt köztársaságiakat. A szocialista világ sem mentes ezúttal a válságjelenségektől. Lengyelország — írja a N.Y. Times varsói tudósítója, Darnton — katasztrőfalisabb helyzetben van, mint amilyenben 1945-ben a náci pusztítás után volt. Az u.n. Szolidaritás szakszervezeti mozgalom felelőtlenebb elemei által irányított sztrájkok a teljes gazdasági összeomlás szelére sodorták az előző kormány hibás politikája, valamint a sorozatos természeti csapások által sújtott országot. A julius 13-án összeülő lengyel pártkongresszusra történelmi feladat vár. Újjáépíteni a gazdaságot, megvédeni és megszilárdítani a szocializmus alapzatat. E törekvésükben a haladó emberiség jókívánságai kisérik őket. KANADÁBAN sztrájkolnak a postai alkalmazottak. Az üzletemberek szövetsége ellenzi a dolgozok követelésének teljesítését, mivel — mint mondjak — a magániparban dolgozok is “vérszemet” kapnanak béremelési követelésre. WASHINGTON, D.C. Az ingatlankamat 16.7 százalékra emelkedett, ami megbénítja az uj lakások építését.
