Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-17 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 17. 1981. 6. SEREGSZEMLE NEW YORKBAN Irta: Lusztig Imre Múlt hét hétfőjén több, mint kétszázezer new yorki dolgozó félreérthetetlenül hozta a Reagan kormány tudomására, hogy készek harcolni az elmúlt száz esztendő folyamán kivivott eredmények megtartásáért és a dolgozok jobb és biztonságosabb életéért. Vasmunkások, irodai alkalmazottak, teherautósofőrök, szörmemunkások, kőművesek, ácsok, festők, villany- és vizvezetékszerelók, élelmezési munkások, tanítók, közlekedési alkalmazottak, autó- munkasok, lakatosok, városi, megyei,állami és szövetségi kormány alkalmazottak, vagyis a dolgozók minden árnyalata képviselve volt a Labor Day felvonuláson. Lelkesen adtak mindenkinek tudomására, hogy az akadályok ellenére is, keszek harcolni erdekeik vedelmeben. SZTRÁJK, SZTRÁJK, SZTRÁJK! Kétségtelen, hogy a hat órás menet legkiemelkedőbb, leglelkesebb osztagát a több ezer sztrájkoló légiirányito és családtagjaik képezték, akik ökölbe szorított kézzel hangosan kiáltoztak: SZTRÁJK, SZTRÁJK, SZTRÁJK! A több százezres tömeg, amely az amerikai munkások new yorki csoportjának megmozdulását kisérte figyelemmel, a legnagyobb tapsviharral a legi- irányitók felvonulását üdvözölte. Az AFL—CIO országos elnöke, Lane Kirkland rövid beszédeben szolidaritását fejezte ki a légiirányitókkal szemben. Jó lett volna, ha rámutatott volna azokra a hősies harcokra, amelyeket az amerikai dolgozok nagy áldozattal vívtak az elmúlt száz esztendőben,' ha megmagyarázta volna, hogyan jött létre a szövetségi nyugdíj, a munkanélküli biztosítás, a Medicare és Medicaid, a rokkantsági biztosítás, es igen, a díjmentes általános közoktatás. Ra kellett volna mutatnia a trösztök egyesülésére, a konglomerátumok megalakulására, ami rendkívül megnehezíti a munkásoknak a tisztességes bérek és elfogadható munka- viszonyok megteremtését es szükségessé teszi a munkásszolidaritás magasabb szintre emeleset. Uj feladat ez, amelynek megoldása nem tőr halasztást. Kirkland elnök feladata lett volna rámutatni arra, hogy 100 évvel ezelőtt, amikor az AFL létrejött, torvény tiltotta nemcsak a sztrájkot, de azt is, hogv a munkások csatlakozzanak szakszervezethez. Osz- szeeskuvoknek minősítették azokat,akik szakszervezetekbe tömöritették a munkasokat. Ha száz évvel ezelőtt a munkások betartották volna a szervezést tiltó törvényt, akkor a szervezett munkások ma nem élveznék a szakszervezet által kiharcolt bérskálát, a fizetett szabadságot, fizetett ünnepnapokat, kórházi és orvosi biztositast, nyugdijat, fizetett betegnapokat, ok nélküli elbocsátások lehetetlenné tételét, tülóradijat, a panaszok rendezését az üzemekben, a munkások egészséget védő intézkedéseket. Kirkland elnök ehelyett ezt mondta: “Átéltük Taft, Wilson, Harding, Coolidge, Hoover, Roosevelt, Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon, Ford, Carter elnökséget es átéljük majd Reagan elnökségét is, s legyőzünk minden akadályt.” Ezt bizonyara azért mondta, mert tudja, hogy a szakszervezeti mozgalom válságban van, amit csupán a szervezet tagságának mozgósításával és aktivizálásával lehet megoldani. Márpedig egy aktiv tagság nemcsak a munkáltatok részére, de a magas fizetést élvező es a tagságtól távolálló szakszervezeti vezetők részére sem kedvező. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti és a nagy- vállalati vezetők közti együttműködés végétért, meg pedig azért, mert a nagyvállalatok vezetői úgy érzik, hogy jóbarátjuk ül a Fehér Hazban es elérkezett az idő a szakszervezetek megseinmisitésére, vagy visz- szaszoritására. Az osztályharcot a munkáltatók élezik ki és kényszerítik rá a munkásokra. A Reagan kormány e munkásellenes mozgalom élén áll. Bizonyítja ezt a légiiranyitók iránti magatartása. Donovan munkaügyi miniszter Labor Day- nyilatkozatában nviltan felszólította a városi, megyei és szövetségi közegeket, hogy kövessék Reagan elnök példáját. Azóta sztrájkba lépett Philadelphia Ha a szeptember 19-i washingtoni országos tüntetés, a “Szolidaritás Napja” nem lesz teljes sikerű, Írja Jerome Cahill, a new yorki Daily News rovatirója, akkor az amerikai szakszervezeti mozgalom vezetőségének át kell majd gondolnia eddigi stratégiáját es uj módszert kell kidolgoznia az amerikai dolgozók bizalmának és támogatásának visszanyerésére. Elgondolkoztató ez a megállapitas olyan újságíró részéről, aki bizony távol áll a munkásmozgalomtol, de aki nyilván bizonyos rokonszeowel, vagy legalább is megertessel figyeli azt, amiért ma a dolgozok küzdenek. Köztudomású, hogy Reagan elnök azzal indokolja kormánya példátlanul reakciós népellenes intézkedéseit, hogy ó erre “mandátumot”,felhatalmazast kapott a polgárságtól a tavaly novemberi választás alkalmával. Ezt a konklúziót természetesen nem ő, hanem a nagyüzlet érdekeit képviselő tájékoztatási agy tröszt fogalmazta igy meg. Nagvon jól tudjak ők, hogy az amerikai nép nem arra szavazott, hogy Reagan megkezdje a szakszervezetek szét rombolását, nem arra szavazott, hogy az iskolásgyermekek o'cso uzsonnáját csökkentsék, vagy megszüntessek, hanem a már tavaly is magas fokon álló munkanélküliség enyhítésére, a beke fenntartására^tb. 22.000 tanítója, akik tiltakoznak a Közoktatási Hivatal azon döntése ellen, hogy 3.500 alkalmazottat elbocsátanak. A tanítók követelik, hogy a kollektiv munkaszerződésben előirt tíz százalékos beremelest léptessék életbe. Philadelphia reakciós köreiben már hallani lehet, hogy ha Reagan kepes volt letörni a légiiranyitók sztrájkját, miért ne tudná Green polgármester letörni a tanítók sztrájkját? Pennsylvania 12 más körzetében sztrájkolnak a tanitók, Michigan hat városában ugyancsak, Bostonban és számos más varosban sztrájkra készén állnak a tanitók. Képzeljük csak el, mi történne, ha ezekben a városokban a hivatalos közegek követnek Reagan elnök példáját? Az ország közoktatási rendszere azonnal mély válságba jutna. De még ezt a félremagvárázott mandátumot is csak a szavazásra jogosult amerikaiak 25-27 százalékától kapta. A szakszervezeteket azért részesíti megvetésben az elnök, mert úgy véli, hogy a munkások inkább ot támogatják, mint sajat vezetőiket. New York szervezett munkássága szeptember 6-i hatalmas tüntetésével ezt mar megcáfolta. Szeptember 19-én az ország nagy részének szervezett munkássága kell, hogy hasonló választ adjon Reagannek. Mert különben.... Mert különben Reagan a tüntetés sikertelenseget újabb “mandátum”-nak fogja tekinteni. Annak pedig igen súlyos kóvetkezmenyei lehetnek. I t ROMA, Az Egyesült Államok megtagadta Hilarion Capucci püspök USA-ba látogatását, azzal a magyarázattal, hogy az ország törvényé megtiltja mindazok bejövetelét, akik terror-szervezetekkel vannak kapcsolatban. Capucci püspök nagy meglepetéssel fogadta e döntést és ezt mondotta: “Csak pár hónappal ezelőtt elismerő levelet kaptam az USA kormányától azért a közbenjárásért, amit az irániak által fogva- tartott túszok kiszabadítása erdekeben kifejtettem.” SZEPTEMBER 19 : TUZPROBA ! New York-i épitömunkások egy csoportja a Labor Day-i felvonuláson.
