Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-09-17 / 35. szám

Bajban a Reagan program Alig 2 hónappal azután, hogy Reagan “ nagy győzelmet” aratott a kongresszusban - egy megalkuvó kepviselóház elfogadta Reaganek népellenes adóztatási és költséglevágási prog­ramját - megrendült a pénzügyi világ bizalma Reaganben és a nagy hűhóval beharangozott pénzügyi politikájában. Veszedelmes vizeken a reagani politika Wall Streeten zuhantak úgy a részvények, mint a kötvények árai. A magas kamatláb, amellyel Reagan tanácsadói orvosolni akarják az inflá­ciót, depressziót idézett elő Nyugat-Európában, de itt is stdyosan érinti a közgazdaságot. Nyil­vánvaló, hogy nincs más megoldás, mint vagy a népjóléti, vagy a hadikiadások további csök­kentése. Jövő heti szamunkban részletesen foglalko­zunk a magas kamatláb kérdésével. Mélyül a lengyel válság Gdanszkban végétért a Szolidaritás szakszer­vezet kongresszusának első szakasza. A máso­dik szakaszt szept. 26. és 29. között tartiak. A gyűlésen viszonylag kévés szó esett szakszerve­zeti problémákról, a 900 delegátus elsősorban politikai kérdésekről tárgyalt, melyeknek köz­pontjában a politikai párttá való átalakulás mó­dozatai álltak. ---------—......................... Határozati javaslatot fogadtak el, melyben a Szolidaritáshoz hasonló “független” szak- szervezetek alakítására szólították fel a többi szocialista országok dolgqzóit. Az első választ megkapták egy szovjet gyár, a ZIL autóüzem dolgozóitol. A válasz igy szólt: “E rosszakaratból fakadó felhívás szerzői akarnak minket, szovjet dolgozókat megtaní­tani arra, hogy miként éljünk. Azt akarják, hogv megtagadjuk önmagunkat, munkánk ered­ményeit, küzdelmeinket, az imperalizmus el­leni harcban elesett 20 millió polgárunkat. De mi mast várhatunk azoktól, akik felemelték kezüket azon ország és nép ellen, akiknek kö­szönheti Lengyelország, sőt a Szolidaritás ve­zetői — ha ugyan nem máshonnan surrantak be Lengyelországba — hogy egyáltalán élnék.” Ént. a* 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 35. Thursday, Sep. 17. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 TEXAS PÜSPÖKEI AZWB0MBA ELLEM EURÓPA TÁRGYALÁST SÜRGET Két vezető európai hatalom, Nv. Németország es Olaszország kormanvfoi uj felhívást intéztek az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetőihez, amelyben sürgettek a fegyverkezes korlátozására irányuló tárgyalások haladéktalan megkezdését. Uj jellege volt e felhívásnak a két kormányfő ama megállapítása, hogy Ny. Európának joga van bele- | szólni USA döntéseibe úgy katonai, mint gazdasági ügyekben. Spadolini olasz miniszterelnök szerint szükség van egyensúlyra USA és a Szovjetunió között. Egyen­súly nélkül nincs tárgyalás és tárgyalás nélkül nem lehet tartós béke. Schmidt, ny. nemet kancellár pedig ezt a kijelen­tést tette: “Ha Amerika kikérte volna véleményün­ket a neutronbomba gyártása megkezdéséről, akkor mi eltanácsoltuk volna e lépés megtételétől.” I CORPUS CRISTI. Tex. Texas 12 katolikus püspö­ke, itt tartott konferenciájukon, egyhangúlag el- itelte Reagan elnök döntését a neutronbomba gyár­tásának megkezdéséről. “Oktalan lépés volt ez, amely hozzájárul a fegyverkezési verseny fokozásá­hoz... Öli ez a bomba az embereket, de épségben hagyja az épületeket. Milyen szomorú kommentár ez az életről a mi társadalmunkban.” Előzőleg az Egyházak Világtanácsa tiltakozott Drezdában, Kelet-Németorszagban tartott ülésén a neutronbomba gyártásának megkezdése ellen. “Ször­nyű veszélyt jelent ez a lépés, amely valószínűbbé teszi egy nukleáris háború kitörését,” — szól nyi­latkozatuk kulcsmegállapitása. TÜNTETÉS HAIG ELLEN A nyugat-berlini rendőrség szerint 30.000-en,a tüntetés szervezői szerint 80.000-en tüntettek a városban lévő Alexander Haig, Jr. amerikai külügy­miniszter kardcsórtetö politikája ellen. A tüntetést a Német Szövetségi Köztársaság Szo- ciál-Demokrata Pártja és a Szabad Demokrata Part ifjúsági szervezetei rendezték. A tüntetők egy cso­portja elvált a tömegtől és a Városháza épülete felé vonult, ahol Haig külügyminisztert a város polgár­mestere fogadta. A kirendelt 7000 főnyi rendőrség könnygázbom- bakkal es magasnyomású vizsugarra! támadt a tün­tetőkre. 110-et letartóztattak, sokan megsebesültek, akiket kórházba szállitottak. J. Heilman, az egyik tűntető ezt mondta: “Az NSZK-nak semleges álláspontra kell helyezkednie, akarcsak Ausztriának és Finnországnak, Ha ezt nem tesszük meg, akkor létünket kockáztatjuk.” Szólj igazat,betörik a fejed Hát a fejét ugyan nem törték be Lane Kirkland- nak, a 15 milliós tagsagu AFL—CIO szakszervezeti szövetség elnökének, de a szót viszont belefojtot­ták a torkába: a Columbia Broadcasting System televíziós halózata, amely eddig mindig továbbítot­ta a szervezett amerikai munkásság elnökének La­bor Day-i üdvözletét Amerika dolgozóihoz és a nagyközönséghez, az idén nem engedte Kirklandot a mikrofon ele. Miért? Azért, mert — mint mondták — beszéde “kontroverzalis.” Vitara adhatott volna okot! Hogy minden olvasónk megérthesse, milyen gyor­san terelődik reakciós irányba a sajtó és a televizió — ez utóbbi, elvben, a nép tulajdonát alkotja an­nak érzékeltetésére alant közöljük a nem engedélye­zett beszéd néhány kiemelkedő részét: “A szakszervezeti mozgalom alapvető emberi szükségletnek, az összetartozás kívánságának ad ki­fejezést. Azok az emberek, akiknek közös az érde­kük, ösztónszerüen csatlakoznak egymáshoz, egy­más vedelmere. “Hazánkban, sajnos, még mindig van faji és nemi megkülönböztetés. Sajnos még mindig sokan van­nak köztünk, akiknek keservesen kell küszködniük a létfenntartás legelemibb feltételeiért. Es vannak olyanok,akik számára még mindig elerhetetlen,hogy fizetett alkalmaztatasuk legyen, hogy reszt vehes­senek társadalmunk építő munkájában. “így értünk el eredményeket, jobb fizetések, rö­videbb munkaidő, biztonságosabb munkafeltételek tekintetében a gyárakban, irodákban, farmokon, műhelyekben. “Igen, elértünk egy bizonyos pontig abban a te­kintetben, hogy gyermekeinknek tisztességes isko­lájuk, az embereknek tisztességes lakásuk van, be­tegség esetén tisztesseges kórházakban ápolhatják Őket es aggkorukra tisztességes körülmények között élhetnek. “Ugyanakkor azonban vannak köztünk, akiknek az iskolázási lehetőség még mindig csak délibáb, akiknek még mindig patkányfeszekben kell lakniuk, akik nem kepesek megfizetni a kellő orvosi gondo­zást, akiknek aggkorukra irtó nyomorban kell élniük. “Az idén már szi/ite láthatjuk a 21. század kör­vonalait. Közülünk sokan elérik majd azt a bűvös dá­tumot, de igazában már csak a mi gyermekeink és unokáink fognak abban a században élni. A mi kö­telességünk úgy is, mint szakszervezeti emberek, úgy is,mint munkások, úgy is, mint polgárok, hogy Amerika jövő nemzedékeinek félelemmentes jövő századot biztosítsunk, annak minden ragyogó Ígére­tével.” . , BUDAPEST. A Népszabadság a lengyelországi ese­ményekről irva megállapítja, hogy meg van a lehető­ség a kormány erelyes fellépesére a Szolidaritás bom­lasztó elemeivel szemben. A kormány e tekintetben számíthat a Varsói Szerződés tagállamainak támoga­tására. f Ara 25 ceat m

Next

/
Thumbnails
Contents