Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-19 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 19. 1981. 6. RiíkA feIveteI BARTÓk BéIáróI Bartók Béla hangversenyén Szigeti József hegedűművésszel es Bennv Goodman tárogatomű- vesszel. Bartók születésének 100. évfordulója tiszteletére hangverseny lesz a new vorki Carnegie Hallban március 23-án, hétfon este 8 órakor. Antal Dorati vezenvel. A műsoron Sándor Gv'órgv zongora- művész, Kasza Katalin szopránénekesn'ó es Ko- váts Kolos basszista szerepel. Dráguló fegyverkezés Irta: Freda Brown, a Nők Nemzetközi Demokratikus Szövetségének elnöke. EGY ÁPOLÓNŐ naplóiából Irta: Ali B. *...........egy fűszál sem veszhet el!.......egy munka csak akkor lehet jelentéktelen, ha nem adunk hozzá Önmagunkból semmit!...........Isten tudta, mit csinál, amikor pont oda helyezett minket, ahol vagyunk.... Nurse vagyok egy öregek számara alapitott nursing hóméban. A kívülálló talán úgy gondolja, ez az állás nehéz és főleg unalmas, de nekem más a véleményem, mert szeretem, amit csinálok. Szeretem a kis öregjeimet, mert tudom, hogy szükségük van rám, szeretem a reszkető kezeket, melyek segítséget kérőén nyúlnak felém, szeretem a törtfényű szemeket, melyek mindegyike egy-egy külön világ! Hálás vagyok a sorsnak, hogy idekerültem a kis öregek melle! Nagyszerű érzés, amikor látom, hogy örülnek nekem, amikor belépek. Talán a sajat szüléimre gondolok ilyenkor, talán egy kicsit a saját életemre is, a saját öregségemre, ami majd jön, mert a sors a legnagyobb demokrata! Egyformán mér mindenkinek! Igyekszem a kis öregek hátralevő idejét megkönnyíteni, amennyire tőlem telik, de ehhez mindjárt hozzá kell tennem, nem a félelem, hogy egyszer majd en is elérkezem oda, ahol ók vannak és nem a pénz, amit a munkámért kapok késztet engem arra, hogy igyekezzem jól végezni a dolgomat. Világért sem nézem le a pénzt, amire mindnyájunknak szükségünk van, de ha csak pénzért tesszük, amit teszünk, akkor az feleannyit sem er! Meg kel! állnunk a helyünket ott, ahol vagyunk, hogy ha Isten lenéz ránk, meg legyen velünk elégedve! Tévedés lenne azt hinni, hogy az ilyen kis állasról, mint az enyém,nincs mit imi, semmi érdekes sincs benne. En tudom, én látom, a törtfényü szemek mindegyikében egy egész történet van! Az életük! Oh, ha beszélni tudnának azok a szemek! Ha beszélni akarnának! De nem beszelnek. Nem küldenek utasítást a hervadt ajkakhoz megszólalásra. Szinte restellik, hogy megöregedtek... Az öregséget elviselni nem könnyű! A legtöbb öreg ember magában lázadozik eltűnt fiatalsága, a fiatalság eltűnt örömei után, melyek számára valamikor az egesz es természetesen soha el nem mulo életet jelentették; irigyli a fiatalt, szerencsétlenséget lát abban, hogy az ő ideje lejárt és mindent, de mindent odaadna, ha élőről kezdhetné az egészet. Elfelejti, mennyi baja volt a testével egy életen át, mindent szebbnek lát a múlt ködén keresztül. Elfelejti azt is, hogy milyen keveset törődött az egészségével, amig az — sokszor orvos nélkül is — módjában volt, mert hiszen, ki gondol olyasmire mint betegseg, halai, elmúlás a nagy hey-day idején! Ha százszor látta is az Öregséget mások arcán, ha százszor tapasztalta is masok elmúlását,a saját hervadásat valami lehetetlen soha meg nem történő dolognak tartotta. Ha gondolt is néha ilyesmire, elkergette magától a kellemetlen gondolatot, mert a fiatalságnak kell a balga remény, különben nem tudná végigcsinálni, ami előtte van! Ne is világositsd fel! Ne ror tsd illúzióit! Bún lenne! Bun lenne arról beszélni neki, hogy ra is csak az var, ami mindenkire. (Különben sem hinné neked!) Az egyetlen, amit tehetsz értük, ha figyelmezteted a fiatalt — ha Hallgat rád! vigyázzon az élet legnagyobb ajándékára, az egészségre, kövessen el mindent, hogy erejét utolsó percéig megőrizze. Ez ta(folytatás a 8. oldalon) Hányán tudják, hogy a világ minden percben több, mint 1 millió dollárt költ fegyverkezésre, hogy a különböző haderők 25 millió személvt foglalnak magukban, hogy a legnagyobb szakértelmű személyeknek 50—60 százaléka a haderőknek dolgozik, vagy hogy a világ tudósainak és mérnökeinek 25 százaléka pusztító hadi programokon dolgozik? A közönség nem tudja, mennyire megdrágult az emberi élet kioltása. Háború ideien a hadi költségeket véve és ezeket a meggyilkolt emberek szamával elosztva, megtudhatjuk, mennyibe kerül habomban egy ember megölése. Kétezer évvel ezelőtt, Jézus Krisztus korában, 75 centbe került; a 19. században 3000 dollárba, az első világháború alatt 21.000 dollárba és a második világháborúban 200.000 dollárba. Azelőtt a háború csak azokat érintette, akik harcoltak, de a kifinomidt fegyverekkel fokozatosan egyre több a polgári áldozat: ütközetekben ma már a polgárság esik áldozatul legnagyobb szambán. Az első világháborúban 10 millió szemelvt öltek meg, ezeknek öt százaléka volt polgár; a második világháború 54 millió áldozatának 4 8 százaléka volt polgári személy. A koreai háborúban elesettek 84 százaléka a polgárságból került ki, a vietnámi habomban ez az arány 90 százalék volt. Ha megegy háború lesz a nukleáris korszakban, nem lesz gond a szamokkal és százalékokkal: nem lesz, aki életben marad. Ezek szerint tehát a legsürgősebb teendője mindenkinek megakadályozni egy másik világháborút. MIÉRT VAN A FEGYVERKEZESI VERSENY? Az örült fegyverkezési versengés megfoszt bennünket legjobb tudósainktól, mérnökeinktől, technikusainktól, tisztességes lakásoktól, iskoláktól, egészségi ellátástól és más szükséges társadalmi szolgálatoktól és magát az emberiség fennmaradását fenye- geti. Legfőbb ok a profit. A hadi versengés nagvon sok óriás vállalat részére a profitnak egyedüli legnagyobb forrása. Zárt piacra termelnek (captive market). A hadi termelők riasztó híreket terjesztenek, az ország biztonságát veszélyeztető koholmányokkal vezetik félre a közönséget, amihez a sajtó is nagyban hozzájárul. A nagy monopóliumok a közönség pénzéből óriási Összegű kormánytámogatást kapnak tömegpusztító fegyverek kidolgozására és gyártására. Jól ismert körülmény, hogy az USA kormányköreiben erőteljes kijárok műkődnek, hogy minél több megrendelést szerezzenek munkaadóiknak. A hadiüzemeknek van a leggonoszabb, titkos és hatalmas ügynökrendszerűk. A hadiipar szolgáltatja a piacot a leghirhedtebb, legnagyobb, multinacionális vállalatoknak. Ezek az erők, a profit keresésétől hajtva, a fegyverkezési versenyt olvan fokra szították, hogy a világ képes önmagát egymásután 24-szer elpusztítani. A két legnagyobb nukleáris hatalom, a USA és a Sz. U. közötti tárgyalások elkerülhetetlen feltételei a nukleáris fegyverraktár redukálásának. A mindkét kormány által gondosan kidolgozott és aláirt SALT II. egyezmény ratifikálását Carter szabotálta és Reagan ígéri, hogy elveti. A profitharácsoló monopóliumok örült terveitől megmenteni a világot a legsürgősebb feladat lesz 1981-ben. Az a tény, hogy Reagan a választási kampány utolsó napjaiban némileg mérsékelte harcias álláspontját és próbálta meggyőzni a szavazókat, hogy nem háborús uszító, azt mutatja, hogy reá is lehet hatni. Lehet es meg kell győznünk az uj kormányzatot, hogy hatásosan reagáljon a nép békeköveteléseire. KÜLDJÜK AJÁNDÉKUNKAT : TOVÁBBRA IS IKKÁ-val . Ismert tény, hogy az IKKA több, mint 25 eve megbízhatóan és eredményesen szolgálja azokat, akik Magyarországon kívül élnek és ajándékot óhajtanak küldeni Magyarországon élő rokonaiknak és barátaiknak. Az IKKA főügynöksége a Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York,NY. 10028. Telefon: (212) 536-6490.
