Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-05 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 5. 1981. A gyógyszerészet története A gyógyszer egyidős lehet az emberrel, meri már az őskorban megfigyelték, hogy egyes növények gyógyhatásúnk. A legrégibb írásos emlék az i. e. 1570 körüli évekből származó egyiptomi orvosi gyűjtemény, az Ebers-papirusz, amely számos orvosságként használt anyagot, receptet, orvosi tanácsot, valamint fohászokat és ráolvasás céljára szánt szövegeket tartalmaz. Később Egyiptomban papi dinasztiák foglalkoztak gyógyítással és egyben gyógy szer készítéssel is. Á papok ugyanis tanultabbak voltak, s ezenkívül magát a kezelést is vallásos, babonás, misztikus külsőségekkel jellemezték. Ez nem is lehetett másképpen, mert az ókor, sőt még a középkor embere is a megbántott isten vagy istenek büntetésének tekintette betegségét. Ezek kiengesztelése pedig a papok feladata volt. Az ókori Görögországban már a papoktól függetlenül is működtek orvosgyógyszerészek, akik főleg a templomok mellett folytatták mesterségüket. A görögöknél Aszklépiosz templomai voltak a gyógyítás központjai. Aszklépiosz híres orvos és később az orvostudomány istene volt. Két fia, Makimon és Po- daleiriosz ugyancsak nevezetes orvos lett, leányát, Hügieiát pedig az egészség megszemélyesítőjének tekintették. Hippokratész, az orvostudomány atyja számos könyvben tárgyalta a gyógymódokat és kora ismert gyógyszereit. A rómaiaknál az orvosok is foglalkoztak gyógyszerkészítéssel és -eladással. Az erre a célra szolgáló rekeszes bútordarabjuk volt az apotéka. Rómában élt kora leghíresebb orvosgyógyszerésze, a görög származású Galénosp. Először készített összetett orvosságokat (teakeverékeket, porkeverékeket, főzetet, tapaszokat, kenőcsöket). Ezeket a készítményeket később galénoszi készítményeknek nevezték el. A középkorban és a népvándorlás idején az arabok, majd a spanyolok fejlesztették a gyógyászatot. Az araboknál beszélhetünk először külön orvosokról és gyógyszerészekről. Az arabok használták fel először a szirupokat, s ők létesítették az. első, szorosabb értelemben vett gyógyszertárat 765-ben Bagdadban. Közép- és Dél-Európában a középkorban főleg a szerzetesek művelték az. orvoslást és a gyógyszerészetet. A kolostorok keretein belül működtek a kórházak és a gyógyszertárak. Csak a középkor utolsó századaiban kezdtek Európában a kolostori gyógyszertárakon kívül városi, azaz polgári patikákat is felállítani. Az első gyógyszertárat földrészünkön 1140-ben létesítették. A középkori patikák helyiségei homályosak voltak. A laboratóriumban beépített üstöket, mozsarakat, retortákat és más eszközöket, a gyógyszertárban pedig kitömött hüllőket és egyéb állatokat helyeztek el. így az ott folyó munka igen misztikus hatást keltett. A XV. és a XVI. század fordulóján Paracelsus továbbfejlesztette a gyógyszerkészítést. Hirdette, hogy a kémiát nem aranycsinálásra, hanem gyógyszerkészítésre kell használni. Megmagyarázta, hogy a betegség is végső fokon vegyi okokra, a szervezet kémiai egynsú- lyának megbomlására vezethető vissza. Az a megállapítása, hogy a gyógynövényeknek nem egész mennyisége, hanem azoknak csak egy része hatásos, megfelel a valóságnak. Orvosságot a XIX. századig kizárólag a gyógyszertárakban készítettek. A gyógynövényeket és az ásványokat a gyógyszerész gyűjtötte és laboratóriumában dolgozta fel szerves, illetve szervetlen orvossággá. Az újkor első évszázadaiban a gyógyszerészek jelentős mértékben hozzájárultak a természettudományok, különösen pedig a vegytan fejlesztéséhez.. Közülük a legismertebbek: a francia Proust, az állandó súlyviszonyok törvényének megalkotója; a szintén francia Beaume sűrűségmérője ma is használatos; Berzelius svéd egyetemi tanár, az izoméria felfedezője és a kémiai nomenklatúra megteremtője. Az akkori gyógyszertárakban nagy fontosságú vegyi felfedezések születtek. A természettudományok fejlődése és a gyógyszerkészítésben való érvényesülés megszüntette a gyógyszertárak misztikus jelegét. Lassan, fokozatosan kialakult a mai korszerű gyógyszertár, amely már közegészségügyi intézmény. A szervetlen kémia fejlődését a múlt század elején a szerves vegytan létrejötte követte. A kémiai szintézissel előállított szerves vegyilletek sokban bővítették a gyógyszerválasztékot. A korszerű fejlődés lehetővé tette a vegyipar kialakulását. A gyógyszergyárakat főleg gyógyszerészek alapították. Népi egyszer gyógyszertárakból alakidtak ki. A patika feladatköréből szükségszerűen a gyárak vették át a szervetlen vegyiiletek előállítását. A szerves vegyiiletek szintetizálása a gyógyszertárakban úgysem lehetséges. Ettől fogva csökkent a gyógyszertári gyógyszerkészítés. Ugyanis az orvosok szívesen tértek át a rövid nevű gyári készítmények rendelésére. Ennek ellenére a galénoszi készítményeket továbbra is a gyógyszertárak laboratóriumában állították elő. ZELK ZOLTÁN Bánatmalom változatok egy népdalra „Dunaparton van egy malom, búbánatot őrnek azon, nekem is van egy bánatom, odaviszem, lejáratom.” Ha én elvinném a bánatom, mindig járna az a malom, mindig őrne az a malom, mégse fogyna a bánatom. Szólana is az a molnár:-■ Ahány zsákom, teli van már.. . Ezer éve molnár vagyok, soha még ennyi bánatot! Ezer éve molnár vagyok, egyszer talán meg is halok, fiam sincsen, magam vagyok, ki őrli majd a bánatod? Megőrli majd a fergeteg, el-is-elhordják a szelek, tengereken, hegyormokon lerakódik, mint a korom. Lerakódik, mint a korom, fellegeken, csillagokon, Göncölszekér aranyrúdja, fekete bánat befújta. Fekete föld, fekete ég, zakatol a malomkerék, zúg csak, mindig zúg a malom — holtomban is azt hallgatom. Életmorzsák OTTHON JOBB LESZ NYUGODNI A fiatalok — végül — a mamát is felhoztak Budapestre. Amikor a zalai öregasszony kinézett a nyolcadik emeleti ablakon, szédült. A liften sem mert közlekedni. Néha azért lement az irdatlan lépcsőkön, a játszótérre. Leült egy padra, s nézegette a gyerekeket, vagy imádkozott. Egyszer odatelepedett mellé egy városi öregasszony, akitől tudakolni kezdte, hogy merre van a temető. — Miért kérdezi? — Mert szeretnem tudni, hova visznek majd, ha meghalok. A városi öregasszony aztán egy napon megmutatta a temetőt. — Szép... — mondta a zalai öregasszony —, de azért a miénk... otthon... Zalában nyugodalmasabb... — Hat nem mindegy az magának? — nevetett a városi öregasszony —, hogy hová teszik majd, ha meghal? — Nem. — Nekem aztan édesmindegy — magyarázta a városi óregasszonv — sőt, azt is meghagytam, hogy ha meghalok, hamvasszanak el, s akkor egy kis urnában is elférek. — Miben? — tágult a szeme a zalai öregasszonvnak. — Hát akkorácska edényben, mint egy vizespohár — mondta a városi öregasszony, aztán megmutatta a temetőnek azt a részét is, ahol az urnák vannak elhelyezve. — Oszt... tessek mondani — nyöszörögte a kis, töpörödött zalai öregasszony — ...hogy fognak ezek feltámadni? A városi öregasszony akkorát nevetett, hogy az már-mar illetlenség volt ott a temetőben. A zalai öregasszony meg pár nap múlva — rokonlátogatás ürügyén — hazautazott Zalába. Egy hónap múlva jött a távirat a fiataloknak, hogv a mama meghalt... Dávid József KIADÓ GYÖNYÖRŰ LAKÁS KÖZEL A TENGERHEZ MIAMI BEACH egyik legszebb helvén. Gyermekek gondozását is elvállalom. Megkereséseket kerek a következő cimre: Terry Gardos, 7118 Bonita Dr. Apt. 804. Miami Beach, Fia. 33141. Társbérlőt keres idősebb ember, tiszta, co-op lakásaba, NEW YORKBAN, a Grand St. /Lower East Side/ Erdelodok hívják leánvát Vicki-t, telefon: (212) 349-3724, d.u. 4 órától: 777-3393 ! Mi lesz ] I New Yorkban J j május 17 én J I 999 I I *•_*_____________________J 9
