Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ kílnutika Thursday, Jan. 22. 1981. 2. PkUfU*** f*: HAPPY OLD YEAR IL LETTERS WASHINGTON,D.C. I would like to thank your staff for the very kind reception I received when I visited you recently. Also, I am very sorry that it was not possible for me to remain in New York for the banquet. ' • " • . I have returned a page of the October 30th issue with an item from the Washington Post, which I believe contains the kind of material that would have been much more informative to your readers than “Drama”, over which I have taped it; especial­ly on a page entitled "Szülőföld". And I believe that the veracity of the quotations from Csikos- Nagy and Janos Fekete could easily have been veri­fied. B.S. A GREETING FROM PORCUPINE PLAINS. I wish a peaceful, happy new year for all those who read the Magyar Szó, Hungarian Word. Toge­ther with the editors, they carry the banner which many previous generations held aloft trying to make this world a better place for our children. I myself fought for them in Spain. On August 24, 1937 I was wounded there; I told my comrade- at-arm, Joe Csemi: “Carry on Joe, for the death of one soldier the struggle cannot stop.” I thought - I was going to die. I didn’t, but he did; two weeks later he received three gunshot wounds and died. We live in an era of historical change and there is nothing nobler than to fight for the generations that are coming after us. Life belongs to those who live and the dead cannot help. Except through their example. Forward, friends for the defense of peace, for building a better future and ..building our paper. Dennis Kozma, Spanish Civil War veteran ROSEVILLE, Calif. I am writing regarding my mo­ther, Rose Fabian who passed away January 4th, 1981 at the age of 88. I am hopeful that something in her memory may be carried in the Magyar Szo so that her countless friends may be informed parti­cularly in Los Angeles and southern California. My mother came to the United States from Hunga­ry in 1916, and married. My father, Joseph Fabian, was then active in the labor movement in Chicago, Illinois: in 1921 we moved to Los Angeles. Both my mother and father were active in the Los Angeles Magvar Munkás Otthon from the mid­twenties until 1953 when my father passed awav. My mother continued strong movement activity until 1973 when age and disability no longer allo­wed her the vitality to carry on. Aside from family matters her entire life was devoted exclusively to the Hungarian movement. Necessarily, I brought her to mv home in Rose­ville to care for her, thus removing her from contact with friends and environment of a lifetime. Her fu­neral went unannounced, confined to a family few. Nothing of consequence in memóriám took place. Louis Fabian FLORIDA. I am asking God’s blessing for your marvelous work in behalf of the people. I am a new reader of your paper and am deeply impressed by your work. A.B. Mult cikkem az 1980-as év háborúiról szólt, füg­getlen (?) államok harcairól. Sok háború volt ez év­ben, de meg több országban folytak belső harcok nemzetiségek, pártok, osztályok között. E 1»elhar- cokban is többnyire érvényesült a nagyhatalmak be­folyása egyik vagv másik fél javára. Külföldön gyak­ran úgy is tekintik e harcokat, mint a nagyhatalmi küzdelmek alacsonyabb fokát. Látszott ez a vietnámi-kambodzsai küzdelemben is. Az USA nem akart szövetséget Vietnam-Kam- bodzsa között, reménykedett, hogy e harcok soká­ig folynak, meggyengitik Vietnamot. De ez sem volt igazi háború, csak Vietnám segített a vérengző Vörös Kmer-klikket eltávolítani. Az USA sajtója azt tanította, hogy a két ország ezer év óta egymás el­lensége, igy is kell maradni. Mintha nem tudták vol­na, hogy sok háború után ma Franciaorszag szövet­ségese Németországnak, Ausztria barátja Magyaror­szágnak és állítólag Izrael Egyiptomnak. Belháboruk sokszor különböző nagyhatalmak hí­vei között folynak, máskor belső riválisok között, amibe elöbb-utóbh a nagyhatalmak beavatkoznak. De a szövetségek gyorsan változnak, az erőviszonyok és a gazdasági érdekeknek megfelelően. Többé-ke- vésbé állandó itt az USA politikája, amely mindig a jobboldalt, és a Szovjetunióé, amelv többnyire a baloldalt védi. De Szomália és Egyiptom mutatják hogy ez a politika könnyen fordul 180 fokkal. Van­nak azonban különleges esetek, amelyek állandóan meghatározzák, ki hova tartozik. így Írország északi részén, az angol Ulsterben 10 év óta harcolnak egy­mással (inkább orgyilkosság formájában, eddig 2000 áldozattal) a brit protestánsok és az ir katoli­kusok. A borzalmat növeli, hogy a megszálló brit csapatokat foglyaik kínzásával vádolják. Végignézve az európai hadszínteret, Portugáliá­ban folyik a tőkések-földbirtokosok ellenforradal­ma, elsősorban a feloszlott birtokok visszaszerzésé­ért, mig az ország óceáni szigetein elszakadási moz­galom fejlődött ki. A felszabadult Spanyolország­ban mind erősebben mozgolódnak a fasiszták, aki­ket a meg nem tisztított katona- és rendőrtisztek, meg a bírósagok támogatnak. Súlyosabb probléma egyelőre itt a baszkok terrorja, akik autonómiát ( a vermesebbek külön baszk államot) követelnek, a határos francia tartományban is. A spanyol kor­mány a forradalmi ETA merénvletei megszüntetésé­re mar megszavazta az autonómiát, miként már korábban Katalónia (Barcelona) részére. Feltűnő, nem csak Európában, hogv mind több országban előtérbe kerültek a nemzetiségi követe­lések, melyeket a jobboldal is szit, hogy osztalyhar- cos követelésekről ne legyen szó. Franciaországban kiélesedett a bretonok és Korzika küzdelme az ön­kormányzatért. Belgiumban a vallonok es a flaman- dok vitája nyelvi önkormányzatukért. Még Svájc Jura-vidéki francia es Svédország lappjai is reformo­kat követelnek kultúrájuk megőrzésére és (a lappok) gazdasági helyzetük javítására. Élesedett a nemzetiségi kérdés Olaszországban is. Deltirol németjei szeretnének Ausztriához csatla­kozni; ennek érdekében sok merényletet hajtottak vegre, ami ellen most az olaszok maguk is merény­letekhez folvamodtak. Karintiában pedig jobboldali németek akadályozzák, hogv a szlovén kisebbség érvényesítse alkotmányos jogait. Sokkal súlyosabbak a többi világrész nemzetiségi problémái. Izrael politikája az arabokkal szemben régóta izgalomban tartja a világot és ezzel összefügg a libanoni belháboru, amely már tíz év óta pusztít­ja az országot, Izrael bombázásai által súlyosbítva. Törökországban szélső baloldali és sokkal nagyobb mértékben; szélső jobboldali tömeggvilkosok garáz­dálkodtak már több éve, ami ellen most katonatisz­ti diktatúra vette át a hatalmat. Ez azonban a terror főokát, a gazdasági katasztrófát megszüntetni nem tudia. Szíriában a mozlemek két ága küzd egymás­sal, most jelentenek 200 kivégzést Aleppóból, amit persze nem ellenőrizhetek. Iránban a kurdok (akik­nek mozgalmát pár évvel ezelőtt irak-iráni szerződés elárulta) harcolnak Teherán ellen; az indiai Assam- ban állítólag ezrek haltak meg a belharcokban, ame­lyek elsősorban szintén a tömegnyomomak a követ­kezményei. A túlnépesedett Banglades pétiig talán a Föld legnyomorultabb országa. Untatnám az olvasókat, ha még felsorolnám Afri­ka és Latin-Amerika számos országának egyre su- lyosodo politikai-gazdasági bajait. Nem ellenőrizhet­tem az ENSZ, a Világbank, az Amnesty Internatio­nal es a több gazdasági kutató intézet adatait, a 600 millió éhezőről, a sok millió gyermek várható haláláról, mindezekről ugvis naponta lehet olvasni. De ma, amikor a “nagysajtó” boldogan áradozik Lengyelország es vele a szocializmus válságáról, sőt bukásáról, uira meg újra rá kell mutatni, miiven a helyzet a “szabad világban”, amelv fejenként tíz­szer annvit tud termelni, mint a múltban, amelvben azonban az emberiség többségének a helyzete sú­lyosabb, mint a középkorban volt (eltekintve járvá­nyok megszűnésétől). Ha elfogadjuk a jelentest, hogy ebben a happv múlt évben 500 billió (milliárd) dollárt költöttek katonákra es fegyverekre, amely összegből ezer millió éhezőt emberi nívón lehetne táplálni, ehhez nem kell elitélő szavakat fűzni. Csak félelemmel várni az uj vezért es diadochjait* akik ezeket a kiadásokat akarják felfokozni. * diadochjai= Nagy Sándor utódai AMERIKAI MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.0, of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár félévre 8.- dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postnjasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003.

Next

/
Thumbnails
Contents