Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÉSZSÉG —SZÜLŐFÖLD Thursday, Jan. 15. 1981. REGŐCZY'SALLAI Az aranyduó élménybeszámolója Parkinson-kóir fokozatosan kialakuló, idült betegség. A központi idegrendszerben nagymértékben keletkező idegsejtpusztulás okozza. Gyakran lelki zavarokat is kivált. Nemcsak a betegnek, hanem a kezelőorvosnak is sok gondot ad. Gyakori megbetegedés: tízezer ember közül négy-hat szenved benne. Ez azt jelenti, hogy hazánkban mintegy 8—12 000 — főleg idősebb — ilyen beteg van. James Parkinson angol orvos (1755—1824) írta le először 1817-ben Tanulmány a reszket és- sel járó bénulásról című munkájában. Ezért is nevezték el ezt a betegséget róla Charcot neves francia ideggyógyász javaslatára, aki csak nyolcvan évvel az említett mű megjelenése után különböztette meg elsőként az orvostudományban a Parkinson-kórt a sclerosis multiplextől. Ennek ellenére az orvosok továbbra sem ismerték okát és tulajdonságait, úgyhogy még századunk elején is sokan idegességnek tartották, mert a kórbonctani leletek nem egyértelműek. Az 1915 és 1924 között pusztító spanyolnátha járvány — amelyre az idősebbek még ma is emlékeznek — fokozta az érdeklődést a Parkin- son-kór iránt, mert a járvány idején tömegesen jelentkezett a vírus okozta fertőző agyvelőgyul- ladással együtt. Napjainkban a kórszövettani és biológiai vizsgálatok együttes eredményeként sok új ismeret birtokába jutottunk. Ezek lehetővé tették új gyógyszerek előállítását. A betegséget sok minden kiválthatja; az okok néha együtt hatnak. Egyeseknél mangánvagy szénmonoxid-mérgezés idézheti elő, mint például fémmunkásoknál vagy bányászoknál, akik körében véletlen mérgezésként fordulhat elő; a gyáriparban széndiszulfid-mérgezés válthatja ki. Ilyenkor toxikus, azaz mérgezéses Par- kinson-kórról beszélünk. Többnyire idősebbeknél fordul elő, akiknek az erei, így agyerei is, elmeszesedtek. Jellemző az agyi folyamatok általános lelassulása. Par- kinson-kórhoz hasonló tüneteket okozhatnak agyvelőgyulladás utáni állapotok, agyi érelmeszesedés, különböző mérgezések, esetleg daganatok. Mint már említettük, az első világháború idején nagy spanyolnátha járvány pusztított. Ekkor a Parkonson-kórt is tömegesen észlelték. Sőt még tíz évvel később is. A betegséget az emberek szervezetében lappangó vírus okozta. A betegségnek ezt a formáját idült agyvelőgyulladás néven is említik az orvosok. Másfajta vírus is kiválthatja ezt a bajt. Régebben, amikor a luesz még sokkal gyakoribb volt, mint manapság, és gyógyítani sem tudták kellőképpen, egyéb szövődmények mellett a Parkinson-kór is gyakoribb megbetegedésnek számított. Ekkor kétségkívül a szifilisz kórokozója, a Spirochaeta pallida idézte elő. Sok esetben nem tudjuk megállapítani a betegség okát. Ilyenkor beszélünk igazi Parkinson- kórról. Egyes gyógyszerek is kiválthatják. így például azok, amelyeket a tudathasadásban, a magas vérnyomásban szenvedő, a gyakran szédülő betegeknek és a terhes nőknek adnak. A kellemetlen tünetek hamarosan megszűnnek, ha az orvos csökkenti a gyógyszeradagot, vagy különleges gyógyszert ad a Parkinson-kór kezelésére, de erről a továbbiakban még szó lesz. A Parkinson-kór kétségtelenül szervi agyi betegség. Amikor tanulmányozni kezdték, azt hitték, hogy nincs szervi alapja, s hogy idegesség jele. Parkinson az agyvelő megbetegedésére gondolt. A tudósok csak 1908-ban kezdték az agyalapban levő dúcok betegségének tulajdonítani. Tretjakov 1919-ben bebizonyította, hogy az agy középagyi részében helyet foglaló substantia nigra (fekete mag) megbetegedése. Ma is úgy véljük, hogy az. Egyéb közeli agydúcokat is megtámadhat, sőt az agy más része, például extrapiramidális rendszere is megbetegedhet. Ez a betegség nem egyformán támadja meg az agyat, hem egyformán érinti jobb és bal felét. Ezért a tünetek sem azonosak. Más szóval, ha például a klinikai tünetek erősebbek a test egyik felén, akkor a kóros folyamatok az agy ellenkező felében erőteljesebbek. Elpusztulnak az idegsejtek, vagyis az agy nemes szövetei. Emellett különös jellemző anyagok, mint például a Lewy-féle testecskék vagy Alzheimer-féle fonalak jelentkeznek. A tudomány nagy fejlődése ellenére a kórbonctan és a kórszövettan még ma sem tudja megmagyarázni a Parkinson- kór lényegét, jóllehet ma már elektromikrosz- kópok állnak rendelkezésünkre. A biokémia már 1945-ben felfedezte, hogy az agyban az ingerek ugyanúgy terjednek, mint a periferikus idegrendszerben az acetylcholin nevű vegyi anyaggal, húsz évvel ezelőtt pedig felfedeztek egy hasonló anyagot, a dopamint. Carlson hosszan tartó kutatás után bebizonyította 1957-ben, hogy Parkinson-kór esetén ennek az anyagnak a kiválasztásában beállt zavarról van szó. Ezt más tudósok is igazolták. Rájöttek arra is, hogy a Parkinson-kórban szenvedő beteg agyalapi dúcaiban sokkal kevesebb dopa- min van, mint azokéban, akik más betegségben halnak meg. A dopamin mennyiségének csökkenése, s ezzel egyidejűleg az acetylcholin meny- nyiségének növekedése az agyban idézi voltaképpen elő ezt a bajt. Dr. F. Ö. Newyorki magyarhentes TIBOR* MEAT SPECIALTIES (formerly MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 « 7* «» 79. utcák kWHt. — Tciaitwr Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK Átadták a 150 ezredik Ikarust Székesfehérváron átadták a felszabadulás óta gyártott 150 ezredik Ikarus-autóbuszt a Volán Tröszt képviselőinek. . Az első évben mindössze kétszáz kocsi készült, s még 15 évvel ezelőtt is evente csupán ezer autóbuszt gyártott az Ikarus. A most záruló ötéves tervben összesen 62.500 kocsi hagyta el a szerelőszalagokat, s ennek nvolcvan százalékát exportáltak. Ot év alatt 1.6 milliárd rubel értékű autóbuszt száll! - • tott az Ikarus a szocialista országoknak és 160 millió dollar értékű volt a gvár nvugati exportja. Nemregen a csúcson búcsúzott Sallai András és Regőczy Krisztina; a jégtáncospar világbajnoki sikerrel tette fel a koronát tizennégy éves palvafutá- sara. Aztán egy amerikai jégrevühöz szerződött. A minap Budapestre érkezett Krisztina es András, azaz Hanna és Dauilo, ugyanis Lehár Vig özvegyének adaptációjában ók a főszereplők. — A revúnel más világba cseppentünk. Igaz, itt is megfeszített a program. Mindennap edzés és előadás. Az augusztus végi premier óta 151 előadáson léptünk fel, az Egyesült Államok, illetve Mexiko 15 városában jártunk. Azt csináljuk, amit szeretünk: korcsolvazunk. A versenyek izgalmát most a fellépesek lámpalaza helyettesíti. Újságokat, programfüzeteket mutatnak, a címlapokon szerepelnek,mint a revu első számú sztárjai. — Merőben más képességeket igénylő műfaj — említi Krisztina —, Robin Cousins nyugtatott minket: úgy csináljatok, mint régen, mintha egy verseny utáni bemutatón szerepelnetek. Igaza volt. Szeretünk táncolni, szeretjük a jeget és az hamar átsegített bennünket a kezdeti nehézségeken. Volt mas is. Lake Placidben, a kulturális központban rendezett kiállításon András egy hortobágyi témájú festménnyel szerepelt és elismerést szerzett. Ha itt- - hon van, ideje nagv részét mestere, Szegvari Károly festőművész műtermében tölti. — Krisztina elment egy ismert New York-i színházba, ahol csak az első felvonás után tudta elfoglalni a helyet, annyira megrohanták az autogramké- rok — emlékezik András. — Meg aztán a fiatal amatőr tancosparok holgytagjai Krisztit utanozzaköltöz- kódesben, hajviseletben, mozgásban... A revu mellett azért figyelemmel kisérik a jégtánc stilusiránvzatait is, a versenyzőket és az uj tehetsegeket. Véleményük szerint a táncos stilus lesz a következő időszakban az uralkodó. Az elmúlt hetekben egy bemutató jellegi! versenyen vettek részt Washingtonban: ezen a világ nagy jégrevuinekismert szereplői indultak. Két csapat: a régiek es az újak csaptak össze. Ez az esemenv, egv kicsit visszaidézte a világversenyek hangulatát. Az ellenfelek, a szakemberek, valamint az újságok Regóczyek teljesit- menvet értékelték a legjobbnak. Szerződésük még egy fél évig köti okét a revü- hóz. S hogy mit hoz a jövő? Az biztos, hogv a nyáron huzamosabb időre hazajönnek... Fluck Miklós 9.
