Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-25 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 2. 1981. 5. A;t Durovecz András GAZDASÁGI SZORITOBAN-KANADAI RIPORT “IZRAEL KIRÁLYA” (folytatás az 1. oldalról) harci kiáltásuk: “Begin, Izrael királya!” Petah Tik- vában szélsőséges likudisták betörtek a munkáspárt hivatalába és felégették a párt választási irodalmat. Az üzletek kirakatait, ahol Peres képét függesztettek Id, betörik, olyan autók kerekeit, melyeken munkáspárti jelszavakat visznek, elvágják. Járókelőket, akik Peres-gombot tűznek kabátjukra, inzultálják az utcákon. Jacobo Timerman, az argentin fasizmus áldozata, aki Izraelben él, roppant aggodalommal figyeli az esemenyeket, Izrael útban van a fanaticizmus es totalitáriánizmus fele, jelentette ki a Times tudósítójának. Ha Mr. Peres most aggódik az izraeli fasizmus vészéivé miatt, azért o csaknem annyira felelős, mint Begin. O is ott ült a hatalom székében. Begin híveinek kezdődő fasizmusa nem légüres térben fejlődött ki, hanem az izraeli vezető körök eddigi politikájából. A Magyar Szó következetesen hangoztatta Izrael létjogosultságát és sürgette annak nemzetközileg intézményesített biztonsági garanciáját. Számunkra nem meglepetés az izraeli fasizmus veszélye. Elkerülhetetlen következmenye az az Izrael sorsat intéző pénzügyi és gazdasági érdekeltségek eddigi politikájának. Az a véleményünk, hogy még mindig nem túl késő az izraeli demokrácia teljes ösz- szeomlását megelőzni és Izrael békéjét és függetlenségét biztosítani. Ehhez az eddigi politika gyökeres megváltoztatása szükséges. Napjaink legnagyobb gazdasági rákfenéje, ami vasmarkába szorította észak-amerikai kontinensünket is es változatlan hevességgel végzi tovább pusztító munkáját, kanadai gazdasági életünkben egy furcsán veszedelmes jelenséget hozott létre. Először is, általános jelenseg az, hogy kanadai családok millióit aggasztja, mitévők legyenek, ahogy az infláció mind mélyebbre eszi be magat életnívójukba. A hitelkamatok, valamint a hazhi- telek (mortgage) kamatratai az uj házigénylok tömegének álmát döntik romba; a kiskeresetűek és nagycsalados dolgozók részére lassan luxusszamba megy a heti élelmiszerszámla. Mindezekkel szemben mutatkozik azutan az említett furcsa jelenség: valóságos vásárlási laz ütötte fel a fejét. Hogyan, miért, arról a napokban adtak tájékoztatót a jelenséghez értó bankvezérek. Szerintük a nép hitelvásarlasi lazban van — mint mondják —, a rekord magas kamatráták ellenere is, mivel elterjedt az a felfogas, hogy ha most nem veszik meg azt, amire vágynak, akkor soha többe nem lesz arra lehetőségük. Kimutatják, hogy a még nagyobb inflációtól való félelemben, a kanadai vásárló közönség 4 es negyed billió (milliárd) dollárral többet költött el hitelbe vett autókra, bútorokra, más házi kellékekre és utazásokra, mint egv evvel korábban. Az utóbbi időkig — mutatják ki — a bankok, pénzintézetek, biztositó vállalatok és a hitelkártyava- sarlások az egy év előtti 32 es fel billióról több, mint 40 billió dollárra növekedtek. Ez azt jelenti — mondják —, hogv Kanada mindenegyes polgára — férfi, nő, gyermek — személyenként $ 1.534.14 erejeig adóssággal terhelt. Félelmetes összeg 22 millió pár százezer polgárra MAGYAR NÉPM CSERÉPÁRUKAT EXPORTÁLJA HUNGAROCOOP szövetkezeti külkereskedelmi vállalat 1370 Budapest, P.O.B. 334 1 r L. i”" BUD APE ST átszámítva. Sokan, akik még kaphatnak hitelt (nyilvánvaló, hogy valami fedezettel rendelkezni kell), az utolsó fillérig kimerítik hitelképességüket, úgy számítva: utánunk jöhet az özönvíz. Ez az elképesztő kamatráta és a szükségleti cikkek botrányos áremelkedése — miközben enyhülésre nincs kilátás — és az ezt kiséró vásárlási láz annak a jele, hogy a nép bizalma válságba jutott a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben A nép egyszerűen nem hisz abban, hogy javulás következhet be a közeljövőben. A kóros gazdaságot figyelők között persze akadnak olyanok is, akik mindjárt készek gyors “gyógyszert” javasolni a bajokra, mint például a tori parlamenti ellenzék, amely csodalattal tekintett Ronald Reagan elnök gazdasági javaslataira es mindjárt javasolta is a kanadai parlamentnek. De a kísérletet szóra sem méltatták. Szerintük is csak biztosítani kell a monopoltöke szuperprofitjat es levágni a társadalmi költségeket. E “csodatol” mar talpra is áll a beteg gazdaság. A monopóliumok tovább hizlalása, a köznép életnívójának levágása éppen olyan esztelenség itt, mint déli szomszédunkban. Persze a kormány sem képes lényeges megoldást hozni és újra a bérfagyasztás bevezetését kezdik hangoztatni. A húsz százalékra felsrófolt kamatráta, ami kormánykörök szerint a száguldó infláció megfékezését szolgálja, mindenek előtt hiányokat idéz elő, ami következésképpen további áremelkedésekhez vezet. így a magas kamatok es emelkedett lakbérek következtében nagyszámú fizetésképtelenség állt be, s megindultak a foglalások és kilakoltatások. Hasonló helyzetbe jutottak a kis- farmerek tömegei, akik a nagy bankkamatok miatt tömegével jutnak termelési csődbe. A következményi foglalás, kilakoltatás. Mind gyakoribbak az újsághírek, ahogy városban, farmon szembe- szállnak és verekednek a foglalásra, kilakoltatasra érkező sheriffekkel es legényeikkel. Az ónálló kisemberek csődbejutása az elmúlt tiz évben megtízszereződött; 1970-ben volt 2732, 1980-ban 21.025. A romló állapot természetesen kihat nemcsak a dolgozó nép életszintjere, de például egészségi állapotára is. A munkahelyen történő halálozások, sérülések, súlyos betegségek költségei — gyógykezelés, kórház, betegsegélyek — egy évi költsége elérte az egy és fél billió dollárt. Jelenleg százezer munkás részesül rokkantsági segélyben. Ennek a további eredménye pedig a termelés- veszteseg, ami most meghaladja az évi 2 billió dollárt. Enyhülésre pillanatnyilag semmi kilátás, a kormány segélyigéreteket tesz, a dolgozo rétegek pedig harcokra készülnék. WASHINGTON, D.C. Casper W. Weinberger, USA hadügyminisztere rendkívüli nyomást gyakorolt az itt látogató Joji Omura japán hadügyminiszterre, hogy Japan lényegesen emelje fel a hadikiadásokra szánt összeget. Omura azonban ragaszkodott álláspontjához, mondván: “Alkotmányunk es nemzetgazdaságunk nem engedi meg, hogy a keresnek eleget tegyünk.” LUXEMBURG, Europa nyugati országai azon szorgoskodnak, hogy olyan tervet dolgozzanak ki, amely lehetove tenne a Szovjetunió reszere csapatainak kivonását Afganisztánból.
