Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-25 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25. 1981. 10. Móricz Zsigmond ^ bo-ld&G, e>Mt&esi XXVI Hétfőn nem vót otthon, kedden hajnalba jött, hogy megnézi a reggeli fejést. Hát az a kutya tehén éppen akkorra tartogatta a nagy parádét. Hogy idegen ember is vót, úgy elkezdett táncolni, mint egy tanyasi a csárdába. Szegény édesanyám megint megütötte magát miatta, Imre bátyám meg nevetett: — Nem kell nekem ez a tehén, hallod-e, hiszen ez nem tehén, hanem sárkány. Elment, én ottmaradtam a tehénnel. Bemegyek hozzá, megveregetem a nyakát, beszélek hozzá szépen: — Netene, Hegyes, Hegyees. Mit akarsz. Velem akarsz te kibabrálni? Nem tudom, mi baja vót, vérrel forgott a szeme és nekem jött. öklelt. No hát, akkor méregbe jöttem. — No, Hegyes, ütött az órád, viszlek a vásárba. Bemegyek, mondom édesanyámnak, adja ide a tiszta gatyámat, megyek a vásárba. Felőtözök, kihozom a tehenet, de a mán akkor meg vót vadulva, a csordás is tutult, éppen hajtották kifelé a csordát, elkezdett bomlani. Neki a nagy tőgyfának, odaszorétott, a gatyámat laskára tépte, a sódaramat is odanyomta, még vérzett is. Fél gatyaszár oda. Megverem a tehenet, megkötöm, a tőgyfa ágához. Mondom édesanyámnak, hozza csak ki hamar a kötözőgatyámat. Nem is vót akkor több gatyám, csak ez a kettő. Egy vasárnapié, meg egy munkába való. Felveszem, úgy mentem egy felkötött szennyes gatyába vele a vásárbafele. Mikor eleresztettem a tehenet, akkor ott vót a sövény, egyenesen át a rekeszen, én is, hasra estem az árokba. Megfogtam akkor a tehen orracimpáját, beletettem a kötelet a szájába. — Megájj, nem jösz többet az udvaromba. A tiszteletes úr jánya, az öreg Málcsi kisasszony meg kinn állt a kapuba, kiabált: — Eressze el, György, megöli magát. Dehogy eresztem el. Vitt a Cserig. Felvágva, mint a tüzes ördög. Futni kellett vele lélekszakadásig. Ott megcsendesedett. Megyek vele a vásárba. Hát ott meg úgy áll, mint a bárány. Mingyán eladtam én kilencvenöt forintér. Ingyen se gondoltam, hogy annyit kapjak érte. Legfeljebb nyócvanöt, kilencvenet, de hetvenötér is odaadtam véna már. Tele vótam pénzzel, örültem. Jön Péter Ignác, adjak neki tíz forintot kőcsön, malacot akar venni, nincs elég pénze. Arra jön Tamburás Jankó, adjak neki öt forintot, gubát akar venni, nincs elég pénze. De mán engem megtanítottak. Ha odaadom, járhatok a pénzem után; nem adtam. Mióta a per vót, azóta keményebb lettem. Meg tudtam tagadni. Mán elmúltam tizenhét esztendős, tizennyócadikba jártam, má emberül kezdtem gondolkozni. Tudtam én mán, hogy az ilyen szegényféle emberek csak kérni szeretnek, megadni nem. De nehéz vót először megtagadni. De nincs nekem rakott sifonérom, nagy pénz nekem öt forint meg tíz forint. Hát elmentek, nagy vót a harag, hogy fiatal létemre olyan kemény vótam. Elindultam haza. Igende Paládon vagyok, gondoltam, már bemegyek Eszter nénémékhez, azóta se vótam itt, hogy az örökségrül megkérdeztem. Még meg- hajják, hogy itt jártam, és azt gondolják, haragszok, pedig nem haragszok én, mindenki maga tudja maga baját, Birta Gábornak is biztosan van elég a jóból. Otthon vótak: — Hát te hun jársz itt? — Vásáron vótam. — Mit vettél? Mondtam neki, hogy jártam a Hegyessel. De olyan figyelmetlen vótam, hogy elfelejtkeztem a vigyázás- rul, megmondtam, mennyit kaptam a tehénér. — Jó nektek — azt mondja Eszter néném —, köny- nyen éltek. Százasokat raktok élire, mert kettecskén vattok, semmi kőtségetek nincs. Édesanyád mán nem is eszik, nem fogyaszt, te meg ott eszel, ahun dógozol. Ottmarad neked az egész birtok, minden. De én nem kaptam otthonról még semmit. — Ugyan, Eszter néném — mondom —, maga panaszkodik, mikor nagygazda felesége. — Mi a nekem, csak a sok dolog. Leszakad a kezem szára, egész nap annyit kell munkálni. Ez a sok főd, ez a sok jószág, ez a sok púja. Égedelem az én életem csak. De azér, hogy nem segítségér jöttem, hanem pénz vót a zsebembe, egészen másképpen beszéltek ám velem. El kellett mondani az egész pert, elmondtam, hogy a fődet elvették, az árábul kifürdettek, de mán azóta is harminchét forintot fizettem kamatra. — Még derék ember lesz belőled, te fiú — mondta Eszter néném. — Mondok én neked valamit. Itt van egy jány, jóravaló kisgazda jány, Sárosi Annus, jó vón a neked. Fiatal még, az még megvárna. — Aj, Eszter néném — mondtam —, egy szennyes gatyaszárba vagyok, nem mehetek én jány után, kinevet. — Nem olyan jány a te. Elmegyek én veled. Még nevetett rajtam. — Úgy teszel, mintha te vónál az eladó jány, a szokott így szemérmeteskedni. Nem szégyen a, hanem tisztesség. Egy olyan tehennel nem is szabad másképp elmenni, csak kötözőgatyával. Nem a gatyát nézi a jány, hanem azt, ami benne van. Nem a kosár a fő, hanem a tojás benne. A szüléi, azok meg, ha megtudják, mér vagy szennyesbe, csak még jobban megszeretnek. De én nem mentem, hanem ő, hogy hogynem, kicsinálta, hogy elhivatta Sárosi Annát, hogy valami be- szélnivalója van vele. Jön a jány. Hű de megtetszett nekem rögtön. Szőke jány vót, nekem még szőkével nem is vót dógom, mert én mindig csak a barnákat szerettem. De ez olyan szőke vót hogy nagyon megtetszett nekem. Mondtam is neki mingyán: — Magának olyan a haja, mint a sárga arany. A kisjány olyan hosszúkás képű vót, fejér bőrű. Kék szeme vót, de olyan kék, mint a nefelejcs virág. Ügy nevetett, hogy felkapta a két kis vállát, a fiiéig és még a mejje is táncolt, mikor nevetett, de nagyon jól illett a neki. Eszter néném meg olyan ügyes vót, hogy magamba hagyott vele. — Tik csak beszélgessetek, nekem dógom van odaki. Gyertek, puják, segítsetek, a kis csirkéket be kell terelni, mert elviszi a kánya. így ketten maradtunk a szobában Annussal. Én mingyár bátrabb lettem. — Hát maguk itt laknak, Annuska? — Itt — nevetett a jány. — Nem is vót még ki a falubul, ugye? — Nem még. — Lássa, én mán nagy fődet bejártam, vótam Bereg megyébe, Ugocsa megyébe meg Szatmár városába. Meg jártam a kökönyösdi erdőn, meg vótam Fekete Ardón, nem is tudom, hol jártam már életembe. Itt is vótam mán egypárszor Nagypaládon. Annuska csak nevetett. Mondom neki: — Annuska, mondjon meg nekem bizodalmasan valamit.-Mit? — Van-i szeretője? Hűj, olyan piros lett a kisjány, mint a bazsarózsa. ' Lesütötte azt a két gyönyörű kék szemit, és elfordította az orcáját. — Nem is vót? Csak rázta a fejét. Akkor megöleltem úgy nagyon szépen, csendesen. — Hát engemet elfogadna? Nem rázta le a karomat, abbul láttam, hogy nem idegenkedik tőlem. Erre meg is csókoltam egy kicsit, de nagyon vigyáztam, hogy el ne hessentsem a kismadarat. C$éí WéfyMasszázs A helyi masszázs 10—15 percig tarthat, az általános pedig 50—60 percig is elhúzódhat. Ha jól végezték, hatásai már az első kezelés után jelentkeznek, de idővel egyre gyengülnek, végül meg is szűnnek. Tartós hatást a kezelések sorozatával érhetünk el. Ez legalább 10—15 kezelésből áll, de nem lehet több 20— 30-nál Masszírozáskor a „tiszta kezek” módszerét alkalmazzuk. Ha azt akarjuk, hogy a bőr simább legyen, finom porra, zsiradékra is szükségünk van. Erre a célra legmegfelelőbbnek a talkum (zsírkő) bizonyult, mert nem vegyül más anyagokkal, nem támadja meg a szöveteket, nem tapad a bőrhöz, viszont a verejtéket, a faggyút és más szennyeződést a bőrről felszívja. Az előbbiekben röviden már említettük a masszázs legfontosabb élettani hatásait. Hogy minél jobb hatást érjünk el, más eljárásokkal, módszerekkel is kombinálható. Ilyenek például a fizioterápiás gyógymódok, a hidroterápia, a hőterápia, elektroterápia és gyógytorna. Leghasznosabbnak a gyógytorna és a masszázs társítása látszik. E két tevékenység között a kapcsolat igen szoros és régi. A gyakorlatban a masszázs legfőképpen bizonyos izomcsoportok vagy izomkötegek tor- náztatásához társul, de jótékonyan hat az ízületek módszeres mozgatására és a szervezet fő funkcióira: a légzésre, a vérkeringésre, az anyagcserére stb. Szólnunk kell röviden a különleges masz- százsformákról is. Igen kedvelt a víz alatti masszázs. Ez történhet kézi masszázs vagy víz- sugármasszázs formájában, amikor a gyúró kezét a különböző hőfokú és vastagságú vízsugár helyettesíti. A víz alatti masszázs előnye, hogy jobb lazító hatást lehet elérni, ezáltal a fájdalom következtében kialakult reflektorikus izomfeszülés kisebb lesz. Végül, de nem utolsósorban a masszázs ellenjavallataira is fel kell hívnunk a figyelmet: nem alkalmazható azokban az esetekben, amelyekben heveny gyulladásra utaló tünetek vannak. Azokat a testrészeket, ahol a bőrön elváltozások vannak, méghozzá szőrtüszőgyulladás, bőrviszketegség, gennyesedés formájában, masszírozni nem szabad. Nem szabad alkalmazni a masszázst sokízületi gyulladás, csonttörés, ficam, izom- és szalagszakadás heveny időszakában sem. Azokat a helyeket is kerülni kell, ahol a véredények heveny gyulladására utaló tünetek uralkodnak, sőt a heveny tünetek lezajlása után is még hosszú ideig kerülni kell a masz- százst. Nem javasoljuk a masszázst lázas és súlyos szívbetegeknek, általános érelmeszesedés, rosszindulatú daganat és vérszegénység esetén sem. Havi vérzés alkalmával az első két nap kerüljük a masszírozást. Dr. GÄL Melinda fizioterápiás és rehabilitációs __________________ szakorvos | j KEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR* MEAT SPECIALTIES (formerly MERT I PORK STORE) , 150S Second Ave., New York, NY. 10021 * 7& fc 79. utcák Mcfitt. — T*laW Kli 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK
