Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-18 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, June 18. 1981.

8.

varat épít

A SOPRONI SZOBAFES TO

— Magyarországon helyszíni beszélgetés a Taródi Vár építőjével Ismeretes, hogy Magyarország történelmében igen fontos szerepet játszottak a magyar végvárak. Nyugat—Magyarországon a XIII. szazadban épült Kőszeg büszke várában Jurisics Miklós várkapitány 1532-ben 25 napig vedte a 400 fos seregével a várat és Bécs fele visszavonulásra kenyszeritette a törökök sokezer főnyi seregét. Ez a vár ma is Magyarország egyik legszebb látványossága. Néhány éve restaurálták. — Sopronnak is volt vára, de ma már csak egy fal- resz látható a Lenin körúton, a hajdani Várkerületen.

Ha a turista Sopronba érkezik, természetesen első útja a 700 éves város belvárosába vezet, de nem mulasztja el a Löverek aljabari, a soproni hegység Ná- dormagaslatan épülő Taródi vár megtekintését sem. A fenyképezogeppel a kezemben én is felkerestem a várat. *

A fakkal körülvett területen tárult elém a vár bejárata, a lánccal felvonható híddal együtt. A bejárati boltív felett egy nagy lőrés látható, alatta a Taródi címer es ez a felirat: “TARÓDI VAR, 1951.” Az evszám a vár építésének kezdeti időpontja. Lent jobbra egy buzogányt tartó törökverő szobra látható. A vár udvaraba lepve egy hölgy fogad a többi látogatóval együtt, aki az önkéntes adományok átvétele után eligazít bennünket, hogy merre menjünk. Miután szétnéztem, keresem a várnak az építőiét is, aki eppen az egyik varfalon rakja a köveket. A megtört arcan látszik, hogy életében igen sokat dolgozott. Kérésemre megpihen és leül a várudvar egyik malomkövére es beszélgetünk. Kérdéseimre megfontoltan az alábbiakat mondja:

— Taródi Istvánnak hívnak, foglalkozásom szobafestő. 55 éves vagyok, 7gyermekem van. Ifjúkoromban, 1945-ben egy favárat építettem, s innen ered a várépités ötlete. 1951. tavaszán vettem itt a Lővé- rekben egy kertet és egy megnagyobbított favárat építettem fel. Kilenc-tiz évre rá fiaimmal kerékpárral bejártam az országot. Felkerestem a meglévő várakat és tanulmányoztam az építés technikáját. Végül is a Nográd megyei Somoskői var lett a modell és megkezdtem a favár lebontását, illetve a kővár építését.

— Ne kérdezze, miért igv néz ki ez a var? A varnak ugyan van műszaki tervrajza, de ez aztán ugv változott, ahogyan a területet nagyobbitani tudtam. A mai 2.000 n. öl területet öt részletben vásároltam meg, ebből a falakkal körülkerített része ma 1.200

n. öl. (négyszögöl ).

— Az építkezési anyaghoz való hozzájutás is nagyban befolyásolta a várépités ütemet. Bontási anyagokat, köveket, téglákat, felszámolt temetők sírköveit szedtem össze itt Sopron környékén. Amit itt lát és beépítettem az elmúlt 20 ev alatt, az nagyjából 200 vagon követ és téglát tesz ki.

— Az 1960-tol felépített részek kozott van a mi oszkomfortos lakrészünk, a 16 méteres kaputorony és a 17 méter magas megfigyelötorony. A lakrészben 2 lakás és több megtekinthető helység van. Ezekben varjellegu tárgyak, antik bútorok és népművészek alkotásai lathatók.

— A varamban különböző rendeltetesü helyiségek épülnék. Van benne Lovagterem, Boroshaz, Várfürdö, Vár-kut es alagut-rendszer. A kút 15 meter mely és a falába épített csigalépcsőn lehet lemenni. Az alagút rendszer 200 méter hosszú es olyan széles, hogy egv talicskát eltolhatok benne.

— A nagyteremben a var építésének mozzanatait láthatta, 1959-tol fényképeken lett megörökítve. Egy termet Sopron város tiszteletere régi soproni

Taródi vár, Taródi István

városképekkel rendeztem be. Itt látható a Taródi var levéltára, amely egy hatalmas lakatokkal lezárt óriási falada.

— Azt kérdezi, minek építeni? Nem a törököket varom, hanem ez nekem a kedvtelesem. Célom, a szabadidő hasznos eltöltése és fut az alkotási vágy. En,kerem, a spontan építészetnek vagyok a hive, es ez a várómon meg is latszik. Az amatör tervező en vagyok es egyben Taródi István a kivitelező is!

— Nem tudom megmondani, mennyi pénzt költöttem el a várépitésre. Kezdetben a saját pénzemet fektettem be, ma a látogatók önkéntes adományaiból épitkezek. Itt végeredményben nem a beépített anyag az érték, hanem az építkezésre raforditott munka. Teljesen magánerőből építek. Az üzemben naponta ledolgozom a 8 órát es utána a csaladom vagy néha a munkatársak segítségével epitem a várat. Külső segítséget csak azokhoz a munkákhoz veszek igénybe, amelyeket magam vagy csaladommal nem tudok elvégezni. PL, ha köveket kell ide- szállitani, vagy ha a magasba kell ezeket felemelni. A látogatók adománya alapján kisiparos kategória szerint fizetem az államnak az adót.

— Természetesen, nem mindenki egyformán vélekedik ezzel a várépitéssel kapcsolatban. A kezdet kezdetén a soproniak igen furcsa szemmel nézték. Elnevezték Bolond • várnak, mindenki csak igy kereste es emlegette. A Taródi vár név hosszú ideig ismeretlen fogalom volt. Igen sok újság foglalkozott már velem, bemutatták a várat, különböző véleményekkel. De ennek ellenére a vár tovább épült és épül. Láthatta az egyik teremben kifüggesztett jelmondatomat: “Boldog az az ember, aki alkotásban leli oromét!”

— A Taródi várnak végleges terve ma sincs. Úgy gondolom, hogy 5 ev múlva, amire 60 eves leszek es nyugdíjba vonulok, befejezem az epitkezest.

Addig isimig itt tartózkodtam, jóttek-mentek a látogatók, magyarok, külföldiek egyaránt. Volt, aki csak egy feltételezhető kézfogasra jött, hogy ezzel is tisztelegjen az emberi akaratot megtestesítő várépítő előtt. Ezen a verőfényes őszi vasárnapon tóbb- százan zarándokoltak a Taródi várba.

Végül is meg kell mondanom, Magyarországon az emberekben vegyes érzelmeket váltott es vált ki ez a Taródi féle Vállalkozás. Bármennyire elismerhető a közel 30 év munkája, velemenyem mégis az, hogy másba kellett volna fektetnie az ambicióiat. Mert a várnak sem történelmijein építészeti értéke nincs. Annak ellenére, hogy nagyon sok értékes bútor van benne, de ezek szertelensége miatt is mesz- sze áll a muzeális értéktől. Nagyon is meglátszik, hogy mindent spontán csinál! A takarítasat is!

BÉLYEGGYŰJTŐKNEK

KANTOR ISTVÁN ROVATA

Ez év legjelentősebb nemzetközi bélyegkiállitása zajlott le május 22-29 között Becsben, WIPA’81 elnevezéssel. Ez alkalomra Dudás László grafikusművész egy emlékblokkot tervezett, melyen az 1933-ban megtartott kiállítás négy jellegzetes kiadványa látható. Az emlékblókk névértéke 20 Ft. Az Állami Nyomdában készült 300.000 fogazott és számozott példányban. A vágottból 17.200 számozott került forgalomba.

Az Evfordulok-Esemenyek elnevezésű kiadvány újabb bélyeggel szaporodott. A Rokkantak Nemzetközi Eve alkalmával a posta egy 2 Ft.-s bélyeget adott ki 1 Ft. felárral.

Wider komm Ervin tervezte a tolókocsiban ülő személyt, akit egy férfi tol. A bélyeg május 15-en került forgalomba. Készült a Pénznyomdában, ahol 824.400 fogazott és 8200 fogazatlan példányt nyomtak.

Amerikából érkeztek hüllők a Pálmaházba

A budapesti Állatkert Pálmaházában a New York-i Bronx állatkert hullökűldeményekent nemzetközileg védett fajaival gyarapodtak a látnivalók.

Három dzsungelsikló, két amerikai szivárvánvos boa, három kicsi Mississippi alligátor és két Kenyában befogott nílusi varánusz érkezett.

r~~~—-—*——i

I Cső ári Sándor: Nomádnapló $ 4.60 |

Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— j , ' - II.Rákóczi Ferenc: Vallomások,

| emlékiratok ®—

I Emlékiratai 3» 16.90 Kiáltványa 3.30 I

NyirÖ József: Székelyek " 8.—

Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.—

f Üz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» '

| Halhatatlan élet 12.— |

| Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— j

i Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— i

' Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.—

1 A né a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.—

| Édesanyánk Ő $ 10.— f

| Kapható: |

j PÜSKI - CORVIN !

Hungarian Books & Records.

1596 2nd.* Ave. New York N. Y. 10028■ A

| Telefon: 212-879-8893 I

1____________________________^____*