Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VELEMENY—KOMMENTÁR Thursday, Jan. 15. 1981. 6. A TEMETÉSEK ORSZÁQA A “The Guardian” cimu angol hírlapban Richard Gott tudósítása jelent meg San Salvadorból, mely­ből az alabbi idézeteket közöljük. “El Salvadorról imi annvit jelent, mint temetések­ről imi. Szombaton két amerikai '^arvknoll apáca temetése volt, akiket mult héten gyilkoltak meg. A temetes a San Salvadortól északra fekvő kis Chalatenango község temetőjében volt. (Azóta két más amerikait is meggyilkoltak.) A templomból a két szürke koporsót kiviszik az útra. Gyászmenet van mögöttük és megindul a dom­bon lefele, a San Salvador-i érsek vezetésével, aki­nek elődjét is meggyilkoltak. San Salvador lakosai jól ismerik ® erőszakot. Amikor a spanyolok a 16. század végén odaérkez­tek, az odahordott európai betegségek és uj mező­gazdasági, földbirtoklási módszerek megtizedelték a lakosságot. A 19. században, a Spanyolországtól nyert függetlenseg után, a parasztság nagy tömegeit elűztek a földekről a kávétermelés kedvéért. A föld- birtokosok, kereskedők és velük egvüttmiiködők kis csoportja mérhetetlenül gazdag lett. Kávéjukat Angliából és később az Egyesült Államokból jövÓ luxuscikkekre cserélték be. A lakosság zöme, föld és tisztességes megelhetes nélkül, falun viskókban és varosban nyomortanyákon élt. 1932-ben, a nagy pénzügyi világválság idején,nagy forradalom tört ki, amit hatalmas elnyomás követett; ez újból megvál­toztatta El Salvador arculatát. A forradalom rosszkor történt és rosszul volt megszervezve. Egyik vezérét, Farabundo Martit el­fogtak és kivégeztek. Az akkori elnök, Maximilian Fernandez generális hadserege, példa nélküli gyil­kolást kezdett, harmincezer embert, a lakosság 3 százalékát ölték meg. Otven évvel később az ország bizonyos szempont­ból megváltozott. A kávén kívül gyapot és cukor is fontos exportcikk lett és jelentős ipari központok fejlődtek ki. San Salvador gazdag környékei, ahol a hires 14 kiváltságos csalad otthonai vannak, telje­sen amerikanizálódott életmódjuk teljesen eltér a A munkanélküliség a nyugati országokban ősregi, probléma. Többfele formában jelentkezik és több­féle oka van. A jelenlegi munkanélküliségét a meg­szűnt gvarak, a kereslet miatt egyes vidékeken be­záró gyárak, a más vidékre, vagv külföldre elköltöző üzemek okozzák. Ez nem uj jelenség, mindig is vele­járója volt a rendszernek az ipari forradalom óta, de jelentősege, a technológia szerkezetének megvál­tozása és a monopóliumok elhatalmasodása miatt, nagyban megnövekedett. A munkanélküliség különösen a munkasosztalvt sújtja es egyre fontosabbá teszi az ellene folyó küz­delmet. A gyár-bezárások es elköltözések, többek között, szétziláljak a munkás szervezeteket, a helyi es szakszervezeti gócpontokat és megnehezítik a munkasharcot. Tönkreteszik a városokat, me'vek a nagyvállalatoktól beszedett adóktól függnek, hogy a közszolgáltatásaikat fenntarthassák. A bezárások aláássák a demokráciát, amint a bankok és velük együttműködő politikusok különböző “pénzügyi ellenőrző hivata!ok”-at állítanak fel; ezek átveszik a csőd szelén álló városok kormánvzatát. Különösen az idősebb munkasokat érinti súlyosan a munkanélküliség, nekik a legnehezebb uj munkát tömegek életétől. De a gyilkosság veszélye még min­dig ugyanaz volt, beleszövődve minden szinten El Salvador életebe, ötven évi katonai kormányzat ál­tal megerösitve. Egyedül az idén (1980-ban) köze) 10.000 embert öltek meg. Egyik oldalon a gerillamozgalom mar többé-ke- vésbé egységbe lépett a Farabundo Marti Felszaba­dító Front-ban, amit az 1932. évi forradalmárról neveztek el. Sajat csapataikon kívül számtalan népi katonaság és szervezet is támogatja őket. Nicara­gua-! példára remélnek forradalmat kirobbantani, amelyben polgári szövetségesük, a Forradalmi De­mokratikus Front kerülne hatalomra. Ennek a szo­cialistákat, kommunistákat, kereszténv-demokrata- kat es az oligarchia egyes tagjait is magában fogla­ló egységfrontnak a vezetőit két héttel ezelőtt meg­gyilkolták, de azóta helyükbe ui vezetők kerültek. A másik oldalon vannak az El Salvador-i haderők és a nemzetőrök, számuk talán 1 7.000-et is kitesz. Papíron nagyon hatalmasnak látszanak, de a gya­korlatban nagyon gvenge lábon állnak. Politikailag megoszlanak. Sem a hadsereg, sem a nemzetőrök csoportjai nem képesek hatalomra emelkedni. Csak a jobboldal ereje növekszik, amely egv uj katonai puccsot tervez gonosz szélsőséges diktatúra felállí­tására. Lehetséges, hogy a jobboldali puccs még a baloldali forradalom előtt tör ki. A Carter-kormány és a jelenlegi amerikai követ, angol gyarmati kor­mányzó szerepét jatsszva, próbálja minden igyeke­zettel a jelenlegi kormányzatot uralmon tartani. De már az amerikaiak is megelégelték a jobboldali gyilkosságokat. A mult héten Washingtonból kikül­dött megbízottak kétségbeesetten próbáltak valami uj módszert kidolgozni. A gyilkosságoknak azon­ban nincs vége. Amint a Chalatenango-i temetésről elsétáltunk, a temető másik sarkában egy másik te­metés folyt. “Kit temetnek?” kérdeztük." Salvadort barátaink Petőfivel válaszolhattak volna. “Akárki, már nem földi rab, nálunk százszorta bol­dogabb!” találni. Nemcsak ipari, hanem kereskedelmi üzemek is megszűnnek, de a gyárbezárások kóvetkezmenvei azért fontosabbak, mert ezek a mitnkásszervezkedes központjai. Az ipari munkások szakszervezeti vív­mányai adjak az alapot az egesz munkásosztály elet- színvonalának vemelésehez, beleértve a szervezetlen munkasokat is. A szervezett ipari munkásság szolgál­tatja a legtöbb erőt a kongresszusban benyújtott haladó torvenykezesi kísérletekhez es a szervezett munkásság lesz majd az alapja egy uj politikai párt­nak. Legalább 15 millió munkahely sziínt meg az US- ban 1969 és 1976 között gyárbezárások miatt és az United Food and Commercial Workers Union tagjai 100.000 munkahelyet vesztettek el ót ev alatt, mi­kor 7000 szervezett elárusító üzlet szűnt meg. Az autóiparban egyedül a munkanélküli dolgozók száma több, mint 100.000. A több országra kiterjedő nagyvállalatok növeke­dése miatt ez a probléma még súlyosabbá vált. So­kan azt hiszik, hogy a gyárak csupán az északi varo­sokból költöznek el,pedig a déli városokban is ugvan ez all fenn. Habár igaz, hogy sok északi gyár költö­zött nyugatra vagy oly olcsó munkabérű helvekre, BÉKÉT A VILÁGNAK “BÉKESSÉGET A FÖLDÖN ÉS JÓAKARATOT AZ EMBEREKNEK!” Ezt az igét lehetett látni es hallani mindenütt az ünnepi héten. Egy héten át az 52-böl! Ezt az igét hirdeti a keresztény biblia, és ezt hirdeti a zsidó SHALOM és a Mohamedán SZÁLEM ALEIKUM is. De ezt kellene hirdetnie nem egy, hanem 52 hé­ten at minden egyháznak es mindazoknak, akik magukat isten szolgálóinak nevezik. De ezeknek hangját csak ak'-or lehet hallani, amikor békességet es belenyugvást hirdetnek az uralkodó kormányok cselekedeteivel szemben. Amikor a Pentagon nap, mint nap egyre borzalmasabb, ördögibben pusztító fegyverekre pocsékolja az ország, a nép kincseit es nem is burkolja, hogy háborúra készülődik, jól tudva hogy ez a háború az emberiség kiirtását jelentené, nem lehet hallani beket es jóakaratot követelő sza­vakat. A világ bekéje, az emberiség fennmaradása még soha nem volt olyan nagy veszélyben, mint ma,az atomfegyverek korában. Az atombombát eddig egye­dül USA kormánya használta, ledobva Hirosimára és Nagaszakira. A Szovjetunió ismételt számtalan felhívását az atomfegyverek korlátozásának meg- tárgyalasara és betiltására USA nem vette tudomá­sul, vagy kereken elutasította. Megtagadta a kijelen­tését annak, hogy nem fogja azokat elsőkent hasz­nálni. A sajtó következetesen agyonhallgatta, vagy pedig nevetségessé akarta tenni ezeket a javaslato­kat, hogy azok csak “propagandá”-t jelentenek. Mult ev szeptemberben a Világ Beketanácsa (World Peace Council) egybehívta a Világ Parlamentjét a Békéért Bulgaria fővárosában, Szófiában. A Be1'e Parlament­ben reszt vett 137 ország 2260 megválasztott kül­dötte. Ezek kozott képviselve volt 330 politikai part, a szakszervezetek hosszú sora, Nagybritannia minden jelentős szakszervezete, hivatalosan, egyhá­zak nagy számban, nemzetközi szervezetek és az ENSZ. Minderről egy szó sem jelent meg az USA sajtójában, igy az USA nagyközönsége nem is nyert tudomást erről a nagyjelentőségű világ békegyule- séröl. A világ népeinek nincs más választása, mint a Vi­lág Béke Tanácsa útmutatásával megragadni a Penta­gon es a háborucsinálol; .kezeit. A Világ Parlament­je a Népek Békéjéért ezt a felhívást intézte a világ­hoz: “Állítsuk meg azokat, akik a világot egyre kö­zelebb taszítják a nukleáris szakadékhoz. Tegyük félre mindazt, ami minket elválaszt és egyesüljünk a nukleáris háború veszélyének leküzdésére. Hallas­suk hangunkat, mint még soha ezelőtt.” V.O. mint Puerto Rico, Mexico, Dél-Korea, Taiwan vagv Singapur. Mindez azt jelenti, hogv a nagyüzemek szakszervezeti támadás alatt vannak es a szervezke­dési kiserietek is megnehezültek. Példaado törvénv- javaslatok két évi várakozási időt követelnek, mi­előtt egv üzem bezár, hogv ez alatt a bezárassál szemben más megoldást találhassanak. Ezeket a ja­vaslatokat nvugateurópai minták után terjesztet­ték elő. A nagvüzlet a sajat haditervet dolgozza ki. Ujra- iparositásrol beszelnek, ami az ö fogalmuk szerint adokedvezmenvt, vagv adómegszüntetést, az ifjúság alacsonv fizetésű alkalmazását, 'enyomott béreket, meggyorsított munkatempót, nagvobb “termele- kenvséget” jelent. A baloldali munkásmozgalom egvre nagvobb mértekben a bezáró gyáraknak váro­si, allami vagv szövetségi átvételét sürgeti. Sok he- Ivenazolaj- és az acélipar államosítását is követelik. GYÁRBEZÁRÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents