Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-21 / 21. szám

RAGYOGÓ GELLÉRT ÜNNEPÉLY 600-AS TÖMEG A WAGNER H.SCH00LBAN Minden várakozást felülmúló, feledhetetle­nül szép ünnepély keretében ünnepelték meg Gellert Hugó baratai, tisztelői, magyarok es más nemzetiségűek az amerikai munkásmoz­galom kiváló harcos művésze karrierjének 70. évfordulóját. Ritkán fordul eló, hogy ilyen jellegű ünne­pélyen a közönség éppen úgy, mint a fellépő művészek annyira egybeforrjanak az ünnepelt iránti érzelmükben, mint az e csodálatos délu­tánon történt. Gellert Hugónak a világ minden részében vannak tisztelői: a 600 vendég az ünnepélyen kétségkívül sok millió ember érzelmét képvi­selte és szólaltatta meg a Gellert Hugónak nyuitott ovációval. Az ünnepélyről lapunk közeli szamaiban részletes tudósításokat fogunk közölni. A GELLÉRT ÜNNEPÉLYRŐL Azok a szerencsesek, akik resztvettek a má­jus 17-én tartott Gellért Koncerton, azzal az érzéssel távoztak, hogy itt valami rendkívüli szépet, az eddiginél különbet, magasabbrendüt elveztek. Talán ez volt az egyetlen összejövetel, ahonnan a termet zsúfolásig megtöltő, kb. 600 főnyi közönség teljes megelégedéssel távozott. A Gellert Koncert három pillérre épült. Az első es legfontosabb maga Gellert Hugo volt, aki széleskörű közkedveltségnek örvend a béke es haladas érdekében kifejtett önzetlen hét év­tizedes munkája révén. A másik alappillért hét szakszervezeti egvség adta: A World Federation of Trade Unions, a Furriers Union, a Hospital Workers Union Lo­cal 1199, a Teamsters Union, az 1UE Local 431 és Local 485, és a UE Országos Központ­jának dolgozói. Ok adták a gazdasági alapot, ami lehetove tette a koncert megszervezését, a gvónvóru Souvenir Journal kiadását. A harmadik alappillért a számtalan önkéntes munkás adta,akik közül csak ötót sorolunk fel: Ben Frumkin, Lee Heimlich, Fay Deák, Fish­man Duci és Muriel Nerenberg. ök időt és fá­radtságot nem kiméivé osztogattak a röplapo­kat, látogattak a gyűléseket és adták el a jegye­ket. Ezeknek az alappilléreknek köszönhető a nagy siker. E rövid cikkben nem szóltam egy szót sem arról, hogy miiven szerepet játszották a kon­cert rendezéseben Deák Zoltán, Norma Rogers, : László Kubinyi es sokan mások. Errol maid S mások számolnak be, de ha nem, akkor ismét ! tollat veszek a kezembe. Lusztig Imre SOUTH BEND, Ind. Az itteni Notre Dame egyetem diszdoktorrá avatta Reagan elnököt, IMuskie, volt külügyminisztert, Kurt Waldheim, UN főtitkárt, Webster FBI-fonóköt és Teddy Kollek jeruzsálemi polgármestert. Több, mint ezer egyetemi diák tüntetett az elnök avatása ellen. AMERIKAI 9 Ära 25<aat m i MAGYAR SZÓ Ént. w 2nd CUu Matter Dec. 31.1952 under the Act of Much 2.1879. at the P.0, of N Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 21. Thursday, May 2j. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 MILYEN ORSZÁG VAGYUNK? A képviselöház külügyi bizottsága a minap behív­ta Haig külügyminisztert, hogv atbeszeliek jelenlegi külpolitikánkat. A zárt ülés részletei kiszivárogtak és Anthony Lewis, a N.Y. Times rovatirója beszá­molt azokról, lapja május 17-i szamaban. Haig megmagyarázta a bizottságnak, miért szán­dékszik kormányunk katonai támogatást nyújtani Argentína önkényuralmi vezetőségének. Azért, mert egyeznek a nézeteink — mondotta Haig. Studds, massachusettsi képviselő megkérdezte a külügyminisztert, említsen egy nézetet,melyben megegyezünk velük, a kommunizmus ellenzésen kí­vül. “Ok is, mi is hiszünklstenben” — válaszolta Haig. Melvik Istenről beszélt Haig — kérdi cikkeben Lewis, — Torquemada istenéről? A zsidókat gyilko­ló kozákok istenéről? Streicher náci vezer istenéről? Az utóbbi ót évben Argentínában a jelenlegi ka­tonai diktatúra alatt olvan brutális antiszemitizmus dühöng, amiről tudnia kellene minden ertelmes embernek. Lehetséges e, hogy az amerikai külügy­miniszternek nincs tudomása a borzalmakról, ame­lyek náci Argentínában végbemennek? - kérdi Lewis - és ezzel az országgal sürgeti Haig a katonai együtt­működést. Haig válasza hihetetlen érzeketlenséget mutat a nácizmus iránt, ami borzasztó veszély egy állítólag civilizált országban. Az amerikai zsidóságnak. — figyelmeztet Lewis, döntenie kell afölött, hogy továbbra is hallgatólag tudomásul veszi azt, amit egy magasrangu kormány­tag hirdet az egyistenben való hitünk azonosságáról olyan kormánnyal kapcsolatban, amely eltűri az antiszemitizmus tobzódását. Timmerman argentínai zsidó újságíró kiszabadu­lása után elmondta, hogy bármennyire megkinozták is az argentínai nácik, semmi sem gyötörte jobban, mint az, hogy zsidó hittársai hallgatólag tűrték mind­azt, “nehogy megharagitsák a reakciósokat”. Haig most ki akarja terjeszteni az USA kormány- segélyt Guatemalára is. Az ottani terrorhoz kepest még az argentínai is elhalványul. Az elmúlt két év­ben háromezer embert gyilkoltak meg Guatemalá­ban. A keresztény-demokrata part 76 tagiat mészá­rolták le. Amerika népének válaszolnia kell e kerdesre: szűk séges-e társul szegődni kínzókhoz es gyilkosokhoz, azon az alapon, hogv ok is “hisznek az Istenben”? Mivé tenne bennünket ez a magatartás? Válaszol­junk e kérdésre: Milyen ország vagyunk? LEMONDASSÁL FENYEGET SCHMIDT A növekvő békemozgalom ellenzi a tervbe vett 572 Pershing rakéta elhelyezését az európai NATO országok területén es ez arra késztette Helmut Schmidt kancellárt, hogy kilátásba helyezze lemon­dását, ha a Szocialista Part tagsága folytatia az ellene irányuló támadást. “Micsoda beszéd azt állítani — hördült fel beszédében — hogv Amerika az ellen­ségünk, a Szovjetunió pedig a barátunk.” BONN. Manfred Coppik, a Német Szövetségi Köz­társaság Szocialista Partjának egyik képviselőié Frankfurtban tartott pártgyülésen ezt mondta: “Minden jel arra mutat, hogy a jelen helyzetben az Egyesült Államok magatartása veszelyezteti a világ békéjét.” Coppik képviselő visszhangozta azt a velemenvt, amit a Szocialista Part tagságának egyre szélesebb rétegei hangoztatnak. Libanon— puskaporos hordó A libanoni helvzet veszelyezteti nemcsak a ko- zep-kelet békéiét, de ha az Izrael-Sziria közti feszült helvzet összecsapássá fajul, fennáll a lehetosege an­nak, hogv a nagyhatalmak is belekeverednek. Két héttel ezelőtt az Izrael által támogatott reak­ciós falangisták Zhate vidékén támadást intézték a palesztínai eroditesek ellen. A bekefenntartó sziriai csapatok a szorongatott palesztinaiak segítségére siettek. Ebben a harcban izraeli hadirepülok két szi­riai helikoptert lelőttek. A sziriai hadvezetőség ezt követően Sam 6 jelzé­sű szovjetgyártmanyu rakétákat helyezett el. Izrael követelte azok visszavonását, de Szíria azt megta­gadta. A Reagan kormanv Philip C. Habib diplomatat küldte a közép-keletre, hogy tárgyalásokat folytas­son a két ország képviselőivel. Ez eddig eredmény­telen maradt. Közben az USA mozgósította hadi­hajóit e vidéken, hogv nyomást gyakoroljon Szíriára.

Next

/
Thumbnails
Contents