Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-14 / 20. szám

mssmm AMERIKAI MAGYAR SZÓ MÁJUS 16. Az első magyar munkáspárt megalakulása. 1880. 17. Több, mint száz évi küzdelem után a Legfelsőbb Törvényszék törvényellenesnek minősítette a tanulók elkülönitését az iskolákban. 1954. 17. Ligeti Miklós, Anonymus szobrának alkotoia, sziliét esnapia. 1871. 18. GoldmarkKároly zeneszerző születésnapja 1830. ÜDVÖZLET BUDAPESTRŐL SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSA Lusztig Imre, a Hugó Gellért Testimonal Committee titkárának Tisztelettel es szeretettel köszöntjük a magyar szakszervezetek neveben Gellert Hugó honfitársun­kat és elismerésünket feiezz'ük ki azért a nagyszerű tevékenységért, amelvet az USA békemozgalmában, a haladás érdekeben, a dolgozok érdekvedelméert olv áldozatosan vállalt, véghezvitt és az egesz világ haladó erői számára példát mutatott. Kívánunk neki erőt, egészséget, sok boldogságot és hogy számos példakövetóie folytassa tovább azt a harcot, amelvet ö ereiét nem kiméivé a demokrati­kus fejlődés, a béke, a népek megértésének előmoz­dítása érdekében kifejtett. Testveri üdvözlettel Szlovatsik Karoly a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. NEW DELHI. India képviselői 275 szavazattal 90 ellenében bizalmat szavaztak Indira Gandhi minisz­terelnöknek. Ez volt az első megnyilvánulása az erő­viszonyoknak a parlamentben az utolsó választások óta. WASHINGTON, D.C. A CIA vezetősége olyan fór- , vényt sürget, amely feljogositia arra, hogy házkuta­tást tartsanak bármely újságnál, amelyről gyanítják, hogy titkos CIA ügynökök nevet közli. Ez persze csak ürügy. Ha egyszer ilyen törvény lesz, azt fel­használhatják minden liberális lap zaklatásara. Brennan Sweet hegedűművész a Gellért Koncerten Lapunk régi olvasójának, Paul Sweetnek az uno­kája, Brennan Sweet,a St Louis Szimfonikus Zene - kar koncertmestere fellép a Gellért Hugo Koncerten, ahol Sarasaié közkedvelt Zigeunerweisen-jét fogja , \ ' » játszani a közönség nagv elvezetere. A fiatal Sweet többször járt Magyarországon, ahol nagy sikerrel szerepelt. Legyünk mindannyian a Robert Wagner Jr. High School nagytermében 220 E 76 St. címen vasárnap május 1 7-én délután 2 órakor. —«-* Hogyan lehet tönkretenni a nemzetgazdaságot Thursday, May 14. 1981. 3. A lakosság 71 százaléka támogatja Reagan elnök gazdasági tervét — olvasom a lapokban. A tv képer­nyőjén latom, amint a szenátorok és képviselők többsége hatalmas tapssal jelzi, hogy támogatják Reagan szövetségi költségvetés-csökkentési és 10 százalékos évi adóengedmény javaslatait. * íróasztalomon fekszik Lester Thurow, a Mas­sachusetts Institute of Technology (MIT) hires közgazdasági professzorának cikke, amely a N.Y. Re­view of Books május 14-i számában jelent meg. A cikk fejeimé: “Hogyan lehet tönkretenni a nem­zetgazdaságot?” jó lenne, ha minden olvasónk ta­nulmányozhatná ezt az Írást. Thurow professzor két kormány-okmányt kriti­zál Írásában. Az első szakaszban rámutat arra, hogv Reagan 1981-ben évi 142 billió dollárról 162 billi­óra javasolja a hadikiadásokat felemelni, 1985-re pedig 304 millióra. Hogy mit jelent a hadikiadások ilyen hatalmas emelése, azt csak úgy érthetjük meg, ha összehason­lítjuk azt a vietnami háború hadikiadásaival. 1965. es 70. között a hadikiadások 24.2 milliárddal, majd 26.9 milliarddal emelkedtek, ami 59 milliárdnak fe­lel meg inflációs dollárokban. E számokból a követ­kező tanulságot vonja le Thurow professzor: “Jelenleg a hadikiadásokat, a vietnámi időszak kiadásaihoz viszonyítva, háromszorosra akarjak emelni.” Rámutat arra, hogy Johnson elnök ellenezte az adóemelést, ami ellensúlyozhatta volna a hadikiadá­sokat. Erre vezeti vissza Thurow professzor a gazda­sági válságot, az inflációt. Majd igy folytatja: “Reagan elnök javasolja az adók leszállítását és a hadikiadások emelését.. E célkitűzés lehetetlen, elerhetetlen. Ha ragaszkodik ehhez, a nemzetgaz­daság tonkremenése elkerülhetetlen.” “A javasolt hadikiadások oly hatalmasak, amit nem lehet ellensúlyozni népjóléti költségek lé­nyeges csökkentése nélkül, melv veszélvezteti a társadalmi biztosítási rendszert.” Thurow professzor rámutat arra, hogy a hadiipar fejlesztése megkívánja mind a nversanyagtartalék, mind a szakmunkások összpontosítását és ez káros hatassal lenne a nemzetgazdaságra. A Reagan kormány javaslata a hadikiadásokra a következő 6 evre: 1981. 162 milliárd 1984. 256 milliárd 1982. 189 milliárd 1985. 304 milliárd 1983. 226 milliárd 1986. 343 milliárd Ha ezt a programot életbe akarja az elnök léptetni, azt csak hallatlan nagy adóemeléssel érheti el, ami a lakosság életszínvonalának csökkentését jelentené. Ha nem hajlandó az adót felemelni, akkor az inflá­ció a jelenleginél sokkal nagyobb lesz, ami ugyan­csak az életszínvonal csökkentését jelenti. MIT TESZNEK A SZÖVETSÉGESEINK? A múltban, amikor az USA felemelte a hadikia­dásokat, szövetségeseink is ezt tették. Ezúttal azon­ban ennek ellenkezője a helvzet. Japán és a Német Szövetségi Köztársaság nemcsak nem hajlandó emel­ni a hadikiadásokat, de azoknak csökkentését vette tervbe. Ennek következtében ezek az országok szi­lárdabb alapokra helyezik nemzetgazdaságukat. Tő­kéjüket es szakképzett munkásaikat nem fegyverek, hanem közszükségleti cikkek gyártására alkalmazzák. Ez a magyarázata annak, hogy a japán és német ipar uralja a világpiacot a rádió, tv, autógyártás terén. Reagan gazdasági javaslatának életbeléptetése meg nagyobb ftrt fog létrehozni az USA és szövetsé­geseinek nemzetgazdasága között. Az USA verseny- képessége még jobban fog csökkenni. (A G.E. nyil­vánosságra hozta, hogy 1983-ban beszünteti a feke­te-fehér televíziók gyártását.) “Mi a jelentősége, vagy előnye annak, hogy mi tudjuk a legmodernebb rakétákat gyártani, de nem autókat, televíziókat, rádiókat?” — teszi fel a kér­dést Thurow professzor. Reagan arra építi gazdasági javaslatait, hogy az elkövetkező öt évben 34 %-os emelkedést remél a nemzetgazdaságban. Ha azonban figyelembe vesz- szük, hogy a munkások termelékenysége 1965 óta állandóan csökken, ez a számítás nem más, mint homokra epitett kártyavár. Reagan elnök minden alkalommal uj, lényeges befektetésekről beszél. De tudni kell, hogy az alap­iparokba a befektetés eredménye a legjobb körülmé­nyek között is csak 5—10 év múlva fog jelentkezni. Érdekesen fejezi be kritikai cikkét Thurow pro­fesszor: “Az én erkölcsi felfogásom szerint helytelen el­venni a másállapotos nőktől az életfenntartási szükségleteket. Ezzel szemben Stockman ur ép­pen ezektől akarja elvonni a juttatásokat.” A javasolt költségvetési csökkentések nagy hibá­ja az, hogy a szegenv dolgozókat érinti, azokat, akik a nincstelenség határán állnak. Reagan terve, hogv a csökkentés e milliókat maid több munkára serkenti. A ielek szerint ennek éppen ellenkezőiét fogiuk. ta­pasztalni. Reagan gazdasági javaslatai nagyon komoly hely­zetet fognak teremteni az országban es ez megköve­teli, hogy minden javasolt hadikiadás-emelkedest felülvizsgáljanak es megállapítsak, hogv szükség van-e azokra? Ha ezt nem tesszük, nemzetgazdasá­gunk csődje elkerülhetetlen. Thurow professzor írása az alabbi két kormany- kiadvany kritikaia'. A Program for Economic Recovery from Executive Office of the President/Office of Management and Budget U.S. Government Printing Office, Febr. 18. 1981. 270 pp. $ 7.50 Fiscal Year 1982. Budget Revision from Executive Office of the President/Office of Management and Budget. US Government Printing Office, March. 1981. 159 pp. $ 5.00 KEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR’S MEAT SPECIALTIES (formerly MERfl PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 « 7ft fc 79. utcák Wtótt. — TeJaferr Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA tS FELVÁGOTTAK

Next

/
Thumbnails
Contents