Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-30 / 18. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 30. 1981. 5. . ------- - ->ni in-*n>iT"rf A VILÁG Magyar—amerikai történésztanácskozás Magyar történelem — világtörténet — ezzel az ösz- szefoglaló címmel tartottak nemzetközi történesz- konferenciat az egyesült államokbeli Bloomingtonban. A tanácskozást az indianapolisi egyetem bloomingtoni részlegén az idén januárban alakult magyar tanszék rendezte, élén Ránki György akadémiai levelező taggal, a Történettudományi Intézet ügyvezető igazgatójával. Magyar részről a konferencián reszt vett Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Berend T. Iván akadémikus, egyetemi tanár, Hanák Péter, a Történettudományi Intézet osztályvezetője, L. Nagy Zsuzsa és Juhász Gyula, a Történettudományi Intézet fömunkatarsai. A tudományos eszmecsere napirendjén három fó téma szerepelt: Magyarország es a törökök, Magyar- ország es a Habsburg-monarchia, Magyarorszag es a harmadik birodalom. Mindegyik témában egy amerikai es egy magvar referátum hangzott el, azokat vita követte. A bloomingtoni konferencián összesen mintegy ötven amerikai, magyar és európai történész vett részt. A konferencia anyagat — elsőnek angolul — nyomtatott formában is kiad{ák. A magyar történészek ezután a különféle amerikai egyetemektől kapott meghívásoknak í tesznek eleget, előadásokat tartanak a magyar történettudomány időszerű kérdéseiről. Melyek a legnépesebb országok? A legtöbb ember — 952 millió — Kínában él; a második legnépesebb ország India, 643 millió lakossal — ez tűnik ki a világatlaszból, amelynek 15. kiadását most jelentette meg a Világbank. Az elmúlt néhány év adataira támaszkodó összeallitás szerint a következő helyen a Szovjetunió áll, 261 millió fővel, majd az Egyesült Államok és Indonézia következik, 235, illetve 135 millió lakossal. Brazília a hatodik helyen áll a sorban, 119 millió emberrel. Japánban 114 millióan élnek, Bangladesben 84 millióan, Nigériában 80 millióan. Pakisztánban 76 millióan. Ezután az 50—65 millió lakosú országok következnek: Mexikó, az NSZK, Olaszország, Nagv- Britannia és Franciaorszag. — A kigyó megmarta emberek nyolcvan százaléka nem tudja pontosan megmondani, milyen fajta ki- gyo tamadta meg, ez az ausztrál orvosok tapasztalata. Egy melbourne-i szerumlaboratórium tudósai kifejlesztette vizsgálat most lehetóve teszi, hogy alig harminc perc alatt felismerjek, milyen kigvó- fajta marta meg az áldozatát. így az orvosok idejében be tudják adni a megfelelő ellenmérget. Svéd építészek energiatakarékossági okokból azt ajánlják, építsék a csala'di házakat a föld felszíne ala. Csak az a részük legyen a föld felett, mintegy 2—3 méterrel, amely delre néz, tehat napot kap. Igv a fűtésnek mintegy 20 százalékát megspórolják. Üjftsa meg előfizetését! • Veszedelmes nézetek Georgi Arbatov professzor, a Szovjetunió USA és Kanada Intézetének vezetője, az Egyesült Államokban volt nemregen, ahol reszt kellett volna vennie Bill Moyers tv-programján egy vitában az USA és a Sz. U. külpolitikai szakértőinek részvételevei. Mivel az amerikai hatóságok nem hosszabbítottak meg vízumát, a vita a szovjet részvevők nélkül folyt le. Arbatov itt-tartózkodasa folyamán resztvett a Nukleáris Háború Megelőzését célzó Nemzetközi Orvoskongresszuson. Rögtönzött beszedet “Egy Laikus Véleményé”-nek nevezte. Ebből idézünk néhány részletet: A szovjet nézet szerint a hadi versengés 1945 augusztus 6-án kezdődött, az első nukleáris bomba felrobbanásával Hirosimában. Ahogyan mi látjuk, nemcsak Japan, hanem a Szovjetunió is célpont volt. A bombának nemcsak az volt a célja, hogy gyorsan véget vethessen a második világháborúnak, hanem, hogy a háború utáni világrendszert is befolyásolja. Nem a második világháború utolso, hanem a hidegháború első sortüze volt. A hadi versengés történelme a következőket mutatja: 1. ) A politikai viszonylatok és a hadi versengés közti összefüggés radikálisan megváltozott. Történelmileg a rossz politikai viszonylatok következménye volt. Most a hadi versengés a rossz viszonylatok legfőbb forrása. Annak a szállóigének vege lett, hogy biztonsagot lehet vásárolni támadási vagy védelmi fegyverekre költött dollárokért. Ezt hinni ugyanannyi, mint hinni, hogy a nap forog a föld körül. Van egv másik vélemény is,, amely szerint a fegyverkezési korlátozáshoz először kölcsönös bizalom kell; és nem lehet kölcsönös bizalom manapság fegyverkezési korlátozás nélkül. 2. ) A fegyverkezési versengés rettenetesen költséges lett, nemcsak a nukleáris fegyverek rendkívüli drágasága miatt. Egyedül ezeknek a fegyvereiknek a létezese a kifinomult technológiai hadviselés korszakába vitt bennünket. A hadi versengés ezelőtt még soha sem kivánta meg a társadalom ekkora gazdasági es politikai mozgósítását, békeidőben. A hadi versengés, már az emberi élet szerint Ítélve is, sokba kerül, azokat számítva, akik rosszul tápláltság vagy kezelés hianya miatt idő előtt halnak meg. Hangsúlyozni akarom, hogy ez a probléma egyre rosszabb lesz. Mint közgazdász, biztosíthatom önöket, hogy mindannyian, az egész emberiség, sovány esztendőknek nézünk elébe. A gazdálkodás nehéz lesz. A hadi versengés egyre nagyobb luxus lesz, amit a valóságban már többé nem engedhetünk meg magunknak. Ez lett a legnagyobb üzlet. Ez azt is jelenti,-hogy a rendkívüli módón kifinomult, óriási alapokon nyugvó hadi versengés a gazdasági és politikai érdekeltségek revén és az élet, a gondolkodás militarizálásával épült fel. 3.) A nukleáris fegyverkezési verseny az emberi fennmaradásnak örökölt veszedelme. Hogy 35 ev után meg létezünk, az nem a bölcs politikusoknak, hanem a szerencsének kÖ8zónhetó,. Ezt a szerencsét nem lehet tovább nyújtani; különösen, hogy a jövőre vonatkozó reményeinket nem epithetiük a múlt következtetéseire. Látnunk kell, hogy a következő évtizedek sokkal veszedelmesebbek lesznek. Néhány szó arról, hogyan okulhatunk a történelemből, ha okulni egyáltalán képesek vagyunk: 1. ) Nukleáris háborúban nem lehet győzni. Ez ostoba elképzelés. Ha kinyitjuk az üveget es a szellem kiszabadul, a veszedelem es a bizonytalanság növekszik. Ezt tapasztaltuk a MIRV-ekkel és ugyanez történhetik a cruise missilekkel, és az MX-el. Jobb megakadályozni az uj fegyverek megszületését, mint következményeivel küszködni. 2. ) A nukleáris fegyverkezesi versengés azt mutatta, hogy mindezideig az elrettentés volt a legjobb mód, de mar nem lehetünk biztosak, hogy ez mindig igy lesz. Olyan erők vannak működőben, amelyek az elrettentés elvet aláássák. Ebből az egyetlen kiút csakis a fegyverkezes korlátozása és a detente, nem pedig az “elrettentés” fokozása vagy a korlátolt hadviselés. A nukleáris fegyverkezési versenynek óriási politikai és erkölcsi következmenyei vannak. Semmivel sem indokolható olyan nagy áldozat, mint az egész emberiség kipusztitása. Ez a legnagyobb felelőtlenség. Szavaimat a hires szovjet iro, Bruno Jasenkij könyvének idézetével fejezem be. “A Közömbösök Osszeeskövese ” cimü könyvének végszavát helyes most idézni. “Ne félj az ellenségeidtől. A legrosszabb, amit tehetnek, hogy megölnek. Ne félj a barátaidtól. A legrosszabb, amit tehetnek, hogy elárulnak. Félj ' a közömbösöktől. Ezek nem ölnek és nem árulnak el, de az ó tétlen beleegyezésüknek köszönhető, hogy árulás es gyilkosság létezik a földünkön.” — MAGYARORSZAG _ MALÉV REPÜLÉSSEL KEZDŐDIK KÖZVETLEN CSATLAKOZÁS A TENGERENTÚLI JÁRATOKHOZ FELVILÁGOSÍTÁSÉRT és hotel- REZERVÁCIÓÉRT forduljonMALÉV Hungarian Airlines NORTH AMERICAN AREA MANAGEMENT Room 2602, 630 Fifth Avenue, Rockefeller Center New York, N.Y. 10020 Tel: (212) 757-6480
