Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-23 / 17. szám

Thursday, April 23. 1981. 4. AMERIKAI MAGYAR SZO Levelek szívből jővő óhazai jókívánságok BUDAPEST. Tegnap érkezett meg az Amerikai Ma­gyar Szó III. 26-iszámaa Bartók évforduló alkalmá­ból, amelyhez mindketten szívből gratulálunk. Az egyik cikk jobb a másiknál. Mindjárt a lap elején, a harmadik hasábon “Bartók Béla üzenete” — egé­szen remek! De ugyancsak kiváló Gabriel Hackett Bartok-cikkenek magyar fordítása, valamint a Tóth Dezsővel készített interjú. A magyarországi vonat­kozású anyagból meg a Kossuth-levelezésről szóló cikk is nagyon erdekes es olvasmányos, mig az ame­rikai korképhez tartozó, a “Csigaemberek”-ről szó­ló cikk nyújt megkapó és megdöbbentő helyzet­képet. Nagy örömmel olvastunk a március 22-i bankett szép eredményéről, a fenntartó gárda lelkes támoga­tásáról es köztük sok jólismert név kiemelkedő sze­repléséről. Szivszorongva reménykedünk abban, hogy a lap fenntartására irányuló kampány és a ba­zár végül is meghozza eredményét! A Magyar Szó mind magasabbra szárnyaló szín­vonalához és az olvasótábor további áldozatkész támogatásához további sikereket es jó egészséget kí­vánva, üdvözli a szerkesztőséget: Striker György és Barbara DENVER, Colo. Nagy érdeklődéssel olvasom lap­jukat, akárcsak a rendkívül erdekes, nagy szakérte­lemmel megirt Évkönyvet. Csatolom egy évi elő­fizetésemet.Őszinte szívből szeretném remélni, hogy a lap kiadásával kapcsolatos nehézségek rövidesen kedvezően meg fognak oldódni. További szeren­csét, valamint kedves mindnyájuknak jó erőt, egész­séget kívánok. Dr. V. G. FARMINGDALE, N.Y. Bocsásson meg a főszerkesz­tő, hogy ilyen későn fejezem ki hálámat az 1981-es Évkönyvért, melyben kitűnő Írások vannak. A kónyv minden betűje értékes es tanulságos. Ezért a lap szer­kesztőjének jár mely hala. Köszönetemet küldöm azért, hogy nehezsegek mellett is küldik a lapot egy 88 éves olvasónak. Isten áldja megérte, kívánok jó szerencsét, jó egészséget az egész szerkesztőségnek. Nusi Sándor VIRGINIA. Üdvözletünket küldjük a Magyar Szó munkatársainak és olvasóinak. Sajnos betegségem miatt csak most tudjuk küldeni ezt a csekély össze­get (5.— dollárt)yaz orvos és a kórház elszedi pénzün­ket. Sajnálom, hogy nem tudunk többet küldeni, de nekünk ez a lap mindenünk. Rose és Frank Bor NEW JERSEY. Itt küldök 25 dolláros adományt lapomra. Ez az egyetlen élvezetem az eletben; ha nem jelenne meg, nagyon hiányozná. Szepesy Bertalan WELLAND, Ont. Itt küldök $ 20.—t a lap megújítá­sára. Kívánok jó egészséget és erőt a lap munkatár­sainak, hogy még sokáig legyenek képesek a Magyar Szót szerkeszteni, bár tudom, hogy velem együtt már nem fiatalok. De a lap nagyon hiányozna, ha egy hé­ten nem jelenne meg. Fe1ebaráti szeretettel Krajnák András “Amikor reggelenként felkelek, fáradt vagyok.” “Panaszkodtam a munkafelügyelönek, hogy a szám és a karjaim zsibbadtak.” “Amikor a fal felé men­tem, úgy ereztem, mintha a fal iónne felem.” Dyen és hasonló panaszokat hangoztatnak az or­szág minden részében dolgozo szobafestők. 400.000 szobafestő, cimfestö, silk-scrren-festö aromas szénhidrogént tartalmazó festékkel dolgo­zik, sokszor elégtelenül szellőztetett helyiségben, Időközönként sokan szédülésről és fejfájásról pa­naszkodnak. A festékgyárosok mostanában egyre nagyobb mennyiségben hasznainak benzolt és más mérgező anvagot termékeikben. Ez késztette Frank Raftey-t, a festők szakszerve­zetének országos elnökét, hogy ezt mondia: “A festömunkások sokkal komolyabb veszéllyel néznek szembe a mérgező festékanyagok miatt, mint az aszbesztmunkások vagy a bányászok.” Dr. John Froinds, az OSHA kormányalkalmazott- ia mondja: “Semmi kétség az iránt, hogy a festekek uj és egyre emelkedő egészségügyi problémát okoz­nak.” “Ezek a mérgező vegyszerek —mondotta Dr. Fro­inds — rákot és idegbetegséget okozhatnak.” A helyzet válságos, olyannyira, hogy a festők, az autómunkások, az AFL—CIO Központi Bizottsága külön bizottságokat állítottak fel a helvzet további kivizsgálására és javaslatok kidolgozásara, melyek hivatva volnának védeni a munkások egészséget. Mindazok, akik festékkel dolgoznak 11 evvel előbb halnak meg, mint az átlagember. Dr. Irving J. Selikoff, a Mount Sinai Kórház or­vosa 1.000 festőt vizsgált meg és ezeknek százaléka szédülésben szenvedett. A Johns Hopkins Egyetem orvosiskolaja áltál folytatott kutatás azt bizonyította, hogy nem ke­vesebb, mint 150 különböző mérgező vegyszert tar­talmaznak a festéktermekek. Az OSHA velemenve szerint 25 millió amerikai ipari munkás egészsége kisebb, nagyobb mértékben veszélyeztetve van. A Reagan-kormány egyik legelső ténykedése az volt, hogy felfüggessze a munkasegészséget védel­mező intézkedéseket. A festékekben levő mergezó vegyszerektől megbetegedett munkasoknak, akik munkaképtelenné válnak és betegsegelyert folya­modnak, 96 százalékát elutasítják és színleléssel vá­dolják. A festők ezrei, miután ezek a vegyszerek beszivá­rognák szervezetükbe, leromlott lelki állapotban, munkaképtelenné válva, variák életük végét. L. I. * 1 2 3 VALASZ T.T. OLVASÓNAK A RENT CONTROLLAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRE. 1. ) Ha a házban több, mint 6 lakas van, akkor a há­ziúrnak iogában van többet számítani a megürült lakásért, mint azelőtt,' ha kevesebb, mint 6 lakó van, akkor nincs ioga. 2. ) 1981. júniusban változás lesz a szabályokban. 3. ) Ha a háziúr minden lakásban változást eszközöl, mint pld. uj vezetékek lerakása, vagy egv lakásban uj frigidaire beállítása, akkor emelheti a házbert. 1981. április 30-án a 65 Liberty St. Manhattan rí­men a Housing Committee kiha'lgatast tart a N.Y. Állami Assemblv előtt, ahol megtárgyallak, hogy miiven változtatások legyenek a Rent Control tör­vényben, amely 1981. júniusban lejár. Akiket érde­kel, vegyenek részt a kihallgatáson. VESZÉLYBEN A BÉKE Idő szerint első ismeretforrásom a New York Times, amit olvasok nap, mint nap. Az titobbi hetekben, de különösen az utolso néhány nap, egy­re ijesztőbb mértékben mered rám ezekből az olda­lakból a háború fenyegető veszélyének reme. Szinte nem múlik el nap, hogy a NYT.ne közölne valamely személy kardcsórtetö, háborúra uszító megjegyzése­it. Ugyanakkor hitelt érdemlő személyiségek ellen­kező jellegű kijelentéseit egyáltalán nem, vagy eldu­gott helyen, megkurtitva közli. Ilyen volt például Thomas J. Watson, az IBM (International Business Machines) nagytekintélyű vezérigazgatója es a kö­zelmúltban az USA moszkvai nagykövetének kije­lentése az ABC-TV “Issues and Answers” cimü program kereteben, február 8-án. Ebben homlok- egyenest ellentmondott a Reagan kormányzat szov­jet politikájának. Többek között ezeket mondta: “Úgy vélem, sok téren az oroszok e's a mi érdekeink párhuzamosak, es hiszem, hogy lehetséges velük együttműködni; nagyon nehéz, de lehetséges, és ezert nem érték egyet azokkal a nézetekkel (Reagan es Haig.). Meg vagyok győződve, hogy be kell lat­nunk, megvan a hatalmunk, hogy egymást elpusztít­suk, és hogy abba kell hagynunk a fenyegetést es kér kedést. És ha megpróbálunk blöffölni, és termo­nukleáris fegyverekkel fenyegetni, az, véleményem szerint, hiábavaló igyekezet, mert ok teljesen egyen- lőek mivelűnk.” Ennél sokkal veszedelmesebbek azok a kijelenté­sek, amelyek a külügyminisztériumból erednek. Haig külügyminiszter, ny. tábornok, a Ház külügyi bi­zottsága előtt tett tanuságtételében (NYT 3/19) ilyeneket mondott: “...látjuk a szovjet erősödő haj­lamosságai a törvénytelen beavatkozási politikára, amely veszelyezteti a világbékét. ...életbevágó érde­künk a világbéke es stabilitás fenntartása.” Melyik istenség jelölte meg az USA-t, avilágbeke megőrző­jének és védelmezőjének, más kizárásával? Haig ki­jelentette (NYT 3/20) Kubára vonatkozóan, hogy helytelen lenne eleve kizárni katonai lépések alkal­mazását, valamikor a jövőben. Nagy izgalmat keltett diplomáciai körökben Ri­chard. Pipes, Harvard egyetemi szovjetológus, most a Nemzetbiztonsági Tanács tagja, a Reuter hírügy­nökségnek adott interjújában tett kijelentése, hogy a Szovjetunióval szemben nincs más választás, mint a háború, ha a Szovjetunió nem hajlandó feladni a kommunizmust. Hozzátette, hogy Genscher ny. né­met külügyminiszter, fogékony a szovjet meggyőzés­re. (NYT 3/20). Richard V. Allen, Reagan elnök titkára nemzet- biztonsági ügyekben, kijelentette (NYT 3/22), hogy nagy aggodalommal töltik el a Nyugat-Európaban elterjedő “kimondottan pacifista erzelmek.” Hozzá­tette, hogy arról értesült, hogy egyes országokban hallani lehet azt a “megvetendő jelszót, hogy in­kább vörös, mint halott (better red than dead).” Hogy mindezek elfogadó visszhangra találjanak a közönség kóreben, a propagandagepezet es a CIA gyártott okmányai gyakran közölnek bizonyítékot nélkülöző híradásokat a Szovjetunióról, hogy meg­előzték fegyverkezésben az USA-t, hogy uj, meg­semmisítő fegyvereket gyártanak,hogy kifogynak az olajból, tehát kénytelenek lesznek a Perzsa-óból ola­ját megkaparintani, hogy világhódító terveik van­nak, hogy támogatnak terrorista csoportokat, világ­szerte, hogy ok szítanak minden népi felszabadító mozgalmat, stb. y q TERJESSZE LAPUNKAT ÁRTALMAS

Next

/
Thumbnails
Contents