Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-09 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 9. 1981, 5. A VILÁG í SOÄ®/4 Magyar emlékérme Bartók Béla tiszteletére RACZ PÁL FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyülés teljes ülésen a namibiai kérdés vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képviselőie. Utalt arra, hogy a dél-afrikai kormányzat azért meri halogatni a namibiai ügy rendezését, mivel az urániumára és más nyersanvagaira igényt tartó nyugati hatalmak támogatását élvezi. Ezzel magyarázható a kérdés megoldására összehívott genfi konferencia kudarca is. A magyar kormanv álláspontja szerint Namíbiáért az Egyesült Nemzetek tartozik közvetlen felelősséggel és bármiféle rendezésnek az ENSZ keretei között kell végbemennie. A Délnvugat-afrikai Népi Szervezet a namibiai nép egyetlen iogos képviselőié, Namibia igazi függetlensége kizárólag e szervezet — a SWAPO — közvetlen és teljes részvételével jöhet csak letre. Tiltakozás Görögországban A legnagyobb görög ellenzéki part kerte, hogy a kormanv mondjon le, miután arról értesültek, hogy nukleáris gyújtófejeket raktároznak el Görögországban, melyek felett az Egyesült Államok kizárólagosan rendelkezik. A kormány nem tiltakozott közvetlenül a vadak ellen, melyeket eppen kritikus időszakban emelnek, mert közelednek a választások és mert most folynak tárgyalások Washington és Athen között ottani U.S. bázisokról. A legnagyobb ellenzéki part, a Panhellen Szocia- v lista Mozgalom vezetője, Andreas Papandreou szerint ezek a feilemények azt mutatiak, hogy a kormány Görögországot átengedte, az Egyesült Államok magántulajdonának. A Magyar Nemzeti Bank az 1967/36. sz. törvényerejű rendelet értelmében nemcsak a bankiegy-, hanem az érmekibocsátás funkcióiát is gyakorolja. E jogkóre’ben a magyarság történetének nevezetes évfordulói ieles történelmi személyiségek, művészek, tudósok tiszteletére emlékpénzeket hoz forgalomba. Most, 1981. márciusában Bartók Béla születésének 100. évfordulója ad alkalmat a megemlékezésre. Bartók Nagvszentmiklóson született. Iskoláit Nagyszentmiklóson, Nagyszóllösön és Pozsonyban végezte, a Zeneakadémiát Budapesten. Zongorista-tehetsége már gyermekkorában feltűnt, ugyanúgy, ahogy a komponáláshoz való vonzalma: első müveit kilenc esztendős korában szerezte. Korai művei még egyértelműen a romantika hatását tükrözik, Kossuth-szimfoniáia az utolsó romantikus magyar mú. Liszt, Bach, Beethoven hatása élete végéig elkíséri, időszakosan hat ra a kortárs-zene'nehanv nagy alakja (Richard Strauss, Sztravinszkij, SchÖn- berg). Igazi zeneszerzői zseniienek kibontakozasa a nép- dalgyujtö körutak során és hatására kezdődik: a népzene “melvrétegeinek” (a pentatónia es más ősi hangsorok felfedezése, a szomszéd nepek zeneienek ritmus- és dallamvilága) ötvöződnek életművében az európai zeneművészet legnagyobb eredményeivel. így lesz azzá Bartók, aki: a modern zene úttörője, az archaikus-népi es az európai kultúra egyesitő- ie. (E megvalósult szintézis rokonitja öt a kortárs Adyval). Az Allegro barbaro (1911) megkomponálása idején már teljes “fegyverzetben” áll előttünk Bartók: vonzódása a groteszkhez, a diszharmóniahoz, a fergeteges, idegenszerú ritmusképietekhez, s a kesernyés humor mind-mind ielen van ebben a zongora- darabban. A kékszakállú herceg vara, A fából faragott királyfi, a Táncszvit, A csodálatos mandarin, a roman kolindára irt Cantata profana, a Zene húros és ütőhangszerekre, a Divertimento, a két zongoraverseny és a hat vonósnégyes fémjelzi pályáját 1940-ig, kivándorlásáig. A fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált: itt születő utolsó müvei — honvágyának, elhatalmasodó betegségének és 1943-ig tartó' mellőztetéséqek közérzetét tükrözve — a harmónia és a boldogság utáni vágyat sugározzák (Concerto, Dl. zongoraverseny). Bartók Béla 1945. szeptembereben halt meg New Yorkban. Szülőhazája egyaránt tiszteleg a zeneszerző, a zongoraművész, a zenetudós és a zenepedagógus előtt a jubileumi érme kibocsátásával. Az uj ezüst érme névérteke 500 forint, sóivá 25 gramm, finomsága 640 %o. Az előlapon MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratban székely kopjafá és az Allergo barbaro néhány hangjegye látható. Itt helyezkedik el az értékjelzés és a kibocsátás datuma is. Az előlapot Bognár György, az Állami Pénzverő ékszertervezője készítette. A hátlapon középen — Bartók hires kalapos portréja nyomán — a zeneszerző profilját ábrázolta a művész, a háttérben a világtérképpel. A kórirat: BARTÓK BÉLA 1881-1945. Tervezője Kutas László szobrászművész “TUA RES AGITUR” Velence tovább süllyed 1966-ban katasztrofális méretű vizáradat öntötte el Velence utcáit. Az árapállval összefüggő vizszint- ingadozás azóta is rombolia, pusztítja a varost, ala- mossa házait, épületeit, Az elmúlt húsz esztendő alatt 12 centimétert süllyedt a város. Az évek múlásával no, sűrűsödik a veszedelem. 1980 októberétől decemberig a vizáradasos napok szama húsz föle emelkedett. A kormány 1973-ban törvényt hozott a város védelmére, a lagúna vizszintiének szabályozására, az ökológiai egyensulv helyreállítására, a dúledezó épületek restaurálására. Ámde a kormanv azóta tétlenkedik. Meg hozzá sem fogtak a laguna vizszinöe- nek szabályozását szolgáló három kapu megepitese- hez. A kétségbeesett lakosok, üzlet- es etteremtulai- donosok, akik eredetileg kormányellenes tüntetésre készültek, a del-itáliai földrengés után meg erről az utolsó, tettre sarkalló kísérletükről is lemondtak. A római kormány a katasztrófákat eddig is ürügyül használta a semmittevésre es a segelyősszegek be- zsebelésére. A valóban példátlan meretu földrengés okozta tömegszerencsétlenség most ketsegtelenü! minden más megoldásra váró feladatot háttérbe szorít. Nem hiszik ugyan, hogy a kormány hathatos lépéseket tesz a katasztrófa suitotta deli lakosság érdekében, de abban bizonyosak, hogy az o remenv- ségeiket a földrengés végképp romba döntötte. (folytatás az 1. oldalról) szaguk és a világ veszélyeivel és bajaival. Egyes “próféták” a szegényebb, kivált szinesek csoportjaira vetették magukat, aminek legrémesebb eredménye volt ezer személy guyanai kényszerű öngyilkossága. E szerencsetlenek elődeit korábbi századokban terelték az Uj Világba, amelynek leggazdagabb részeiben — mint California es New York államokban — elhanyagolt gettókban élnek, hová a fehérek többségé be se mer menni. Ilyen eltorzulását a városi élet problémainak nem lehet egyes nagyvállalatok “meditációs” szobájában meggyógyítani. Amugvis tudja mindenki, milyen állapotban vannak az amerikai (és más világrészbeli) varosok, a szakemberek pedig tudjak, miiven képtelen összegeket kellene rájuk költeni, ha az ui elnök nem akarná ezeket a költségeket leszállítani a hadügyi költségvetés novelese érdekében. De az óriási USA sok bajt inkább elbír, mint a többi u.n. ipari allam, vagy éppen a vagv száz u.n. fejlődő ország. Maga a kőolaj mai ára elviselhetetlen teher a világ államainak nagyrészére. Ma mar annyi sajgó pontja van a világpolitikának, hogy a saito már nem fenyeget naponta a Közel-keleten. (Izrael körül) uj világháborúval, mert a helyzet veszélyesebb a világ sok más részén. Even világhelyzetben elsőrangú fontossága van a gazdagabb országokból a szegényebb országoknak nyújtandó segélynek. De miután az ENSZ felhívta az előbbieket, hogy nemzeti jövedelmük szerény részét — 0.7 %-át — fordítsák a segélyekre, a legtöbb kormanv erre a célra sokkal kevesebbet fordít (az USA 0.22 %-ot ).Igy tehát a helyzetnek tovább kell romlania. Amikor tehát a legtöbb “fejlődő” ország életben- tartására nincsen elég pénz, ugyanezek katonai kiadásai meredeken emelkednek és igy a világ összes országainak fegvverkezési — katonai kiadasai ma mar napi 1500 miüió dollárra rúgnak. És az uj amerikai adminisztráció külpolitikájának legfőbb pontja, hogy ezeket a kiadásokat az eddigieknél meg gyorsabban emelje. Even körülmények között nem keE' bizonyítani, hogy a közügyek alakulásától függ a világ minden egyes lakosának a sorsa. Itt csak a fegyverkezesi politika súlyos következményeire utaltunk. Emellett azonban egész csomó fontos ország van, mint Anglia, Franciaország, Ausztria, Olaszország, stb., ahol a közelgő választásokon csak egy kis eltolódás is kormány-és rendszerváltozásra vezethet, ami felboríthatja a nemzetközi helyzetet. Meg sok minden fejleménv világszerte mélyreható változassál fenyegeti a világbékét, éppen ezért soha nem volt szükségesebb, hogy a közvélemény tudatában legyen annak, mi minden forog itt kockán, ami elöl a magánéletbe nem lehet menekiilni.
