Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-12 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 12. 1981. 8. 1923-ban tehát újabb határon túli koncertek fog­laltak el a zeneszerzőt. Családi életében is döntő változás történt: első feleségétől elvált, majd házas­ságot kötött Pásztory Dittával, későbbi zongoramű­vész-társával. Fordulópontot jelentett Bartók zeneszerzői tevé­kenységeben az 1926-os ev. Ez a nagy, egészen uj stílusban komponált zongoradarabokesztendejevolt. Bartók ekkor már “anyanyelvi szinten beszélte” a nepzenet, ami azt jelentette, hogy a népzenétől lát­szólag független müvek is annak lüktetésére, hang- rendszerére, hangzáseffektusaira épültek. 1926-ban vegre bemutatták — igaz, hogy nem Magyarországon, hanem Kölnben — A csodálatos mandarint is. A bemutató botrányba fulladt, de 1927 meghozta a Lengyel Menyhért szövegkönyvé­re készült pantominnek is a sikert, a prágai bemuta­tó alkalmával. 1927 uj müve a III. Vonósnégyes és erre az évre datálo'dik Bartók egy, a későbbiek­ben döntő szerephez jutó koncertkórutja is: decem­berben elindult az Egyesült Államokba, első ottani vendegszereplésére. 1928 első két hónapját még a tengerentúlon töltötte, majd hazatérve.hozzáfogott es szeptemberben befejezte a IV. Vonósnégyes kom­ponálását. Októberben a III. Vonósnégyes első díjban részesült a philadelphiai Musical Fund Society pályá­zatán. Ez év decemberében a Szovjetunióba utazott^ egyetlen ottani hangversenyjcörutjára. 1931-ben kitüntetésekkel köszöntötték Bartókot 50. születésnapja alkalmából. Újra műsorra tűzték A csodálatos mandarint, a budapesti bemutató azon­ban ismét meghiúsult. Ebben az evben fejezte be a II. Zongoraversenyt es komponálta a Hegedűduókat. A harmincas evek első felében Bartók főleg tudo­mányos tevékenységgel foglalkozott. 1932-ben az arab zene nemzetközi kongresszusán vett részt Kai­róban, 1934-ben a bukaresti fonográf-archívumban tanulmányozta a roman népzenét. 1936 február 3-án megtartotta székfoglaló előadá­sát a Magyar Tudományos Akadémián, Líszt-problé- mak címmel. A Liszt-e v hangversenyeit a Halai tánc előadásával tette emlékezetessé. 1936-ban irta Miért es hogyan gyűjtVünk nepzenet? című tanulmányát, nyáron — bázeli megrendelésre — komponálta a Ze­ne huros es ütőhangszerekre és celestára cimú müvét. Ez ev novemberében gyújtott utoljára népzenét. Törökországban. 1938-ban Bartók energiáját elsősorban az kötötte le, hogy müveit a politikai események hatásara — eljuttassa Svájcba. Svájci tartózkodása idején, mi­közben az 1937 nyarán elkezdett Hegedűversenyen dolgozott, Bartók levelet kapott Szigeti Józseftől, melyben Benny Goodman megrendelését közvetít­ve “egy 6—7 percnyi klarinét-hegedű duót” kért a zeneszerzőtől “zongorakisérettel”. Az éppen tiz eves es neki ajánlott I. Rapszódiára gondolva hozzáfűzte még, hogy ideális lenne, ha a kompozíció “két ön­álló (és esetleg külön játszható) részből állna.” Bar­tók rövidesen nekikezdett a komponálásnak és szep­tember 24-ére be is fejezte a Kontrasztok című mű­vet, melyet 1939 januárjában, New Yorkban mu­tatott be Szigeti József, Benny Goodman és Petri Endre. 1938-ban és 1939-ben Bartók müvei újra és újra bejárták Európa nagyvárosait, a nagyobb hangver­senytermeket. 1938 novemberében Sacher újabb darabot kért tőle zenekara számara. A meghatáro­zott létszámú kamaraegyüttesre szánt mú, a Diverti­mento 1939 augusztusában, két hét alatt készült el. Népi életkép es concerto-technika ötvöződik egy­séggé a mu keretein belül, melyet a megrendelő és társulata 1940 júniusában mutatott be Bázelben. 1939 decembereben Bartók elvesztette édesany­ját. Gyásza megerősítette abban az elhatározásában, hogy — legalábbis a háború idejére — elhagyja Euró­pát. így az ebben az évben komponált VI. Vonós­négyes nemcsak a kvartettek, hanem az Európában keletkezett müvek sorát is lezárta az életműben. Erdélyorsz ágban "jártam..." Ezúttal a Bukarestben megjelenő “Hét” című ma­gyarnyelvű hetilap 1980-as számainak elolvasásával “jártam” Erdélvben. Marosvásárhellyel kezdem, azzal a várossal, ahol Bartók Béla is lakott, a hajdani Gecse Dániel utca 15. szám alatti házban. A mai Stefan cel Mare ut­cában. Ebben a varkastelyszerüen elzárt házban Bartók szívesen dolgozott es pihent. Élvezte a két- holdas Ziegler-kert nyugalmát. Vásárhelyen még hangversenyt is adott, nem sajat műveiből, hanem Beethoven, Chopin, Scarlatti, Liszt, művekből, igen nagy sikerrel. Sajnos 1962 óta sem készült el még a Bartók Béla emléket idéző tábla, amelyről Szegő Julia ironő bizakodóan beszelt. S erre jo alkalmat szolgáltat a közelgő Bartók évforduló. Marosvásárhely a hires Sütő András iro lakhelve. 0 egyben a vásárhelyi néptanács alelnóke is, aki na­gyon sokat tett es tesz az erdélyi magyarság kulturá­lis felemelkedéséert, Erdélyért, Marosvásárhelyért. Egyik nyilatkozatából megtudjuk, Marosvásárhely lakóinak több, mint a fele uj lakásokba költözött. Három negyedben 72 ezer lakas épült, a Kövesdom­bon újabb 40 ezer lakás épül. A kövesdombi üzle­tekben jobban lehet vásárolni, mint a belvárosban és “ha itt járok, sokszor arra gondolok, ebben a negyedben többen laknak már, mint a háború előtt egész Marosvásárhelyen ” — mondja Sütő András —, majd igy folytatja: Vásarhelv úgynevezett nagy vá­ros, zárt város, de tanul itt 18 ezer diák, es a napi in­gázókat is beszámítva, általában 200 ezer emberrel kell számolnunk. Kolozsvár. Erről a gyönyörű városról az,a. régi dal iut eszembe, amely igv kezdődik: “Szép Varos Kolozsvár, ott lakom a Számosnál...” A felszabadulás óta óriási fejlődésen ment keresz­tül. 1944-ben meg alig 100 ezer ember lakta, pia pe­dig majdnem 300 ezer. A kibontakozó iparfejlődés következménye a népesség gyors iramú felfutása. Uj gyárak és gyárreszlegek sora épült fel és az iparo­sítás mind nagyobb lendületet adott a lakásépítke­zésnek is. Amig 1954 és 1960 között nem egészen 3400 lakás épült fel, addig a mostani ötéves terv éveiben majdnem 25 ezer lakást adnak át, azaz éven­te ötezret. — A vizelosztó-hálozat hossza kétszeresére, a csa­tornahálózaté több, mint kétszeresere emelkedett, — nyilatkozta a város most nyugdíjba vonult alel- nöke, Bicsikovszki József. Majd igy folytatta: — A város lakossága ma civilizáltabban él, mint regebben. Mig néhány évtizeddel ezelőtt kivételnek számított a fürdőszobás, hideg-melegvizes, összkom­fortos lakás, addig ma már az ellenkezője a kivétel! — 1958-ban évente 86 autóbusszal 34 millió sze­mélyt szállitottunk, ma viszont 281 autóbusszal és 120 trolival 120 millió utast szállítunk. A fejlődés azonban a jelenleginél is sokkal jobbat követel. El­fogadható megoldást csak a tervezett fuggövasut mi­előbbi kivitelezése jelenthet. Ezt kell majd utódaim­nak minden eszközzel sürgetni... A szép városkép kialakítását fo életcélomnak tartottam, és örülök, hogy viszonylag sok ilyen megvalositas reszese le­hettem. A Kolozsvári Állami Magyar Szinhaz-ban a 188. évad folyik, azaz 188 esztendő óta van Kolozsváron magyar színjátszás. Műsoron van az amerikai Paul Foster darabja, az “I. Erzsébet”, “Robert Patrick”, amely Kennedy gyermekeiben tart tükröt kora tár­sadalma elé, valamint a “Piros bugyelláris”, “A kö­(folytatás a 9. oldalon) BARTÓK BÉLA ES REINER FRIGYES KARMESTER WESTPORT, CONN.-BAN. BARTÓK BÉLA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents