Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-05 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 5. 1981. 4. Reaganét irgalmatlan intézkedése, hogy még a bánya porától szétroncsolt tíidejü (black lung) munkások segélyéből is levág közel két billió dollárt ot év alatt, tiltakozásra késztette a Bányász Szakszervezet vezetőségét. Képünkön a csoport,élén Sam Church szakszervezeti elnökkel, a Fehér Ház előtt látható. A MÁSODIK SZEMINOL HÁBORÚ “LEVÉL AMERIKÁHOZ’ Néhány héttel ezelőtt a NATION folyóirat egyik szama E. P. Thompson, jól ismert angol történész és iró “A Letter to America” cimu Írásával foglalkozott. Thompson egyébként tevekeny az angol béke- és leszerelési mozgalomban. A “Levél” szemügyre veszi a jelen félelmetes irányzatot egy nukleáris világégés fele es felhívást intéz a nepek tómegellen- állására. Mindkét vonatkozásban a ’’Levél” dicséretes és időszerű. Thompson különösen hatásos az USA vezető intellektueljei és politikusai “barbár” álláspontjának lerombolásában, akik elfogadják a nukleáris háború gondolatát, és megelőző támadó lépéseket javasolnak stratégiai előnyök, értékes természeti kincsei' biztosítása céljából. Visszautasítja, teljesen meggyőző módon, az USA és Anglia-beli héjak érvelését, hogy a nukleáris háború korlátozható, es bar következmenyei lehet, hogy “kellemetlenek”, de kellő elővigyázattal távolról sem katasztró- falisak. Megjegyzi Brown volt védelmi minisztertől és Brzezinskitöl vett vonatkozó idézetek mellett, hogy “mint az USA gyakori látogatója, kénytelen vagyok jelenteni, hogy a világnak amerikai meglátásában veszedelmes hailam mutatkozik az őrültségre.” Ehhez hozzá kell tenni, hogy az uj elnök és külügyminiszter megjegyzéseiben nem mutatkozik semmi csökkenés ebben a hajlamban. Mi az, amit Th. és a haboru-ellenes mozgalom, amelynek egyik vezetője, követel? Azt Írja, az ó és a mozgalom “egyik célja létrehozni Európában egy nukleáris fegyverektől és bázisoktól mentes, bővülő zónát. Azzal a stratégiával szemben, amely Európát egy korlátozott háború színterének tekinti, mi Európát a béke színterévé javasoljuk tenni. Legalább is, szerényebb siker formájában, ajánljuk Europa szivében egy nukleáris fegyverektől mentes teret létrehozni.” Mint tórténettudós, Mr. Thompson megjegyezhette volna, hogy nuklearismentes zóna megteremtésének követelése Európában (Ázsiában, La- tin-Amerikában, Közép-Keleten, és Afrikában is) megtörtént a SzU-tól és a Varsói Szerződés tagjaitól érkezett beszédekben és hivatalos javaslatokban. Mint történész, Mr. Thompson bizonyara ismeri a SzU által tett javaslatokat olyan szerződésre, amelyben az aláírók ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy nem fognak elsőként alkalmazni atom, vagy nukleáris fegyvereket, bármilyen körülmények között. Mr. Th. bizonyara tudja azt is, hogy a Szovjetunió formálisan javasolta mindenfajta fegyverkezés átfogó 10 % -os csökkentését, világszerte, egy folyamat előkészületeképpen, amely általános es teljes leszerelésre vezet. A “Levél”-ben Thompson leírja az atom- es a nukleáris fegyverek fejlődését, es azok szörnyűséges voltát; ezt nem lehet elég gyakran elismételni, különösen az USA-ban. De megjegyezhette volna azt is, hogy ezen fegyverek fejlődésének minden jelentős fokozatában, a kezdeményezés az USA részéről történt. Ezzel szemben, a Szovjetunió sürgette, hogy további fejlesztés ne történjen, vagy pedig betiltas- sék. Ez vonatkozott az A-bombára, a H-bombára, a MIRV-re,az N-bombára. Ilyen tudatban, nem lehet a két szuperhatalmat egyként elitélni, mint egyformán bűnösöket! v r» OHIOI SZTRÁJKOK Ohio számos városában, többek között Clevelan- don, Ravennaban, Cincinnatiban és Ashtabulában, az iskolai autóbuszvezetők, illetve a tanítók sztrájkba léptek. A sztrájkok 70.000 tanulót érintenek. A sofőrök és a tanítók magasabb bérért és jobb munkaviszonyokért sztrájkolnak. Az amerikai feketék történelmének fontos része az 1835-tol 1842-ig tartó második szeminol-háboru. Időszerű erre most visszaemlékezni, de a tanulság belőle mindenkorra alkalmazható. Ez volt az akkori idők “vietnámi háboru”-ja, amiben feketék és ós- amerikaiak (indiánok) harcban egyesültek es egyre nagyobb számban fehér, demokratikus rokonszenve- zők is csatlakoztak hozzájuk. “Biztosak lehetünk abban, hogy ez néger es nem indián háború”, irta 1836 végen Thomas S. Jessup tábornok, a U,S. floridai hadseregének parancsnoka. Attól félték a déli rabszolgatartók, hogy a floridai fekete és ős-amerikai harcosok, a puszta létezésükkel, általános rabszolgalázadast lobbantanak lángra Georgiában es Carolinákban. Kétségtelenül ezert volt az, hogy a floridai mocsarakban több hónapi keménv harcok után, Jessup generalis elkeseredetten irta Washingtonba: ”Az ország csak ugv szabadulhat meg tőlük (a feketéktől es ős-amerikaiaktól), hogv kipusztitja őket.” A rabszolgatartók félelmei adnak magyarázatot arra, miért harcolt a U.S. nyolc hosszú éven át a szeminolok ellen; 2000 közlegény és tiszt esett el és 60 millió dollárba (ma ez talán $ 60 milliárd lenne) került. A deli rabszolgatartó arisztokratákat régen nyugtalanítottak a floridai szeminolok. Spanvol uralom alatt, egészen 1819-ig, az elszokott rabszolgák, akiknek sikerült Floridáig eljutniuk, ott szabadságot nyertek. Kévés spanyol es sok szeminol lakott Floridában es az elszökött rabszolgákat szívesen látták (folytatás az 1. oldalról) “Brezsnyev nyilatkozata nagyjelentőségű. A két nagyhatalom elnökei eleget kell, hogy tegyenek felelőssegüknek és tárgyalások utján kell megoldani a fennálló problémákat.” A fentiekkel kirívó ellentétben a Reagan kormanv javasolja az 1972 óta a két ország között fennálló “Fegyverkorlátozási Bizottság” március 25-re jelzett iilesenek elhalasztását, azzal a magyarázattal, hogy a kormány meg nem dolgozott ki fegwerkorlátozási programot. 1972 óta e bizottság minden évben kétszer ülésezett. Az elmúlt kilenc évben az ülést csak egyszer halasztották el két napra, közlekedési problémák miatt. Az USA külügyminisztérium egv volt vezető tagja, aki névtelen akart maradni, kijelentette: “Az az ös-amerikaiak. Ez volt az oka annak, hogy Andrew Jackson generalis es a U.S. hadsereg behatolt Floridába és kény szeri tette Spanyolországot, hogy azt feladja. Az elnyomatás nagy erővel csapott le a szeminolok- ra 1819 után és emiatt tört ki az Első Szeminol Háború. A második, legvéresebb indián háborút a U.S. történelmében az akkori elnök, Jackson “indián- eltávolito” politikája provokálta ki. Jessup generális szerint 1837-ben a “legrosszabb” volt az, hogy a feketék es ös-amerikaiak nem adták fel a harcot és utolso csepp vérükig harcoltak; “ugyanez állt azokra, akik nekik tanácsot adtak — akik alatt a vezető négereket értem.” Mint más háborúban, itt is árulás következett be. Osceola es más ős-amerikai és fekete vezetők fehér zászló alatt tanácskozásra gyűltek össze, de a katonaság elfogta őket. A kongresszusban az egyre szókimondóbb demokraták és a szeminolokkal szimpatizáló sajtó dühösen válaszolt. Egy akkori újság irta: “Nem vagyunk hajlandók részesülni az amerikai vezérkar kivívott ‘dicsőségében’.” Még nagyobb felháborodást okozott, mikor Osceola-t a hírhedt, malá- rias Fort Moultrie tömlöcbe vetették Dél-Carolioá- ban, ahol 1838 januárjában maláriában meghalt. A szeminol-háboruval rokonszenvező fehér demokraták szervezete, különösen New Englandban, a későbbi abolitionist mozgalomnak lett a része. Úgy is lehetne mondani, hogy a háború “újból kitört” 1861-ben. ülés elhalasztása rossz iel nemcsak a Szovjetunió, de szövetségeseink részére is, mert azt a benyomást kelti, hogv az USA-t nem érdekli a fegyverkezési verseny korlátozása.” LEZÁRNI AZ ATOMÜZEMET! A United Mine Workers vezetesevel számos szak- szervezet követeli, hogy a “Three Mile Island” atomerőmüvet zárják le véglegesen. A bányászok szak- szervezetén kivul felsorakoztak az autómunkások, a szÖvomunkások, a butormunkások, a vegyimunkások, a grafikai művészek, a vas- és fémmunkások szervezetei is. E szervezetek mozgósítják tagjaikat a március 28-án, szombaton az atomerőműben történt szerencsétlenség második évfordulóján Pennsylvania fővárosában, Harrisburgban az allami törvényhozó testület előtti tüntetésre.
