Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-08-14 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÉPIRODALOM Thursday, August 14. 1980. 10 GALGÓCZl ERZSÉBET: XIV. Zsófia behunyta szemét, homlokát eltakarta s a keze élével összeszedte gondolatait. Suttogva beszélt. Nincs más bűnöm, csak a gyóngeség... Egy nagy emberbe vagyok szerelmes. Nemcsak beosztásánál fogva nagy ember, hanem... Jelleménél, fajsulyanal fogva. Nem is kellett volna ezt a pozíciót elfogadnia, már akkor is nagy neve volt a szakmában... Pannon­halmára járt a bencésekhez, aztán megismerkedett a marxizmussal, kommunista lett, s azt állítja: ez éppen olyan szolgálat. Két eve ismerkedtünk meg, hivatalos látogatást tett a múzeumban. Szép,, erős, sürÜi férfi, tudja, olyan, aki tizennyolc órát dolgo­zik egyhuzamban. Csupa eró, szenvedély, intellek­tus és valami megható gyerekes költői érzékenység... Nem is tudom, melyikünk választotta a másikát... Hogy ő miért engem választott, nem is értem. Be­osztásánál fogva is dúskálhatna a nőkben. De ha te- herautósöför lenne es izzadt trikóban járna, zsíros hajjal, akkor is meg tudna magának szerezni bárkit, akit akar... Még aznap levelet irt, hogy találkozni akar velem, de nem nyilvános helyen, mert ö azt nem teheti meg, legalábbis nem illik megtennie, ha­nem a lakásomon. Megírtam neki, hogy albérletben lakom. Behivatott a minisztériumba: hogyhogy nincs lakásom? Vidékről kerültem Budapestre, ót évig ta­nultam, azóta meg nem bírtam összegyűjteni annyi pénzt, amennyi egy lakáshoz kell Dehat egy mű­vész, hogy dolgozhat műterem nélkül. Aztán: lehet hogy ók tudnak valami megoldást... Tudtak. Kap­tam egy műterem lakást egy éppen befejezett magas házban. De hát közben hónapok teltek el. Levelez­tünk, mintha ö a fronton, en meg a hátországban él­nék... Rövid, de gyönyörű leveleket irt... Én eljár­tam mindenhová, ahol öt láthattam: kiállítások meg­nyitására, temetésekre, avatásokra, fesztiválokra, művészeti konferenciákra... Néha válthattunk néhány szót, harminc-negyven szempár kereszttüzében... — Zsófia úgy lehalkította hangját, mintha csak magá­nak vallana.— Amikor megcsókoltuk először egymást, megcsak egy sezlón volt az uj lakásomban es egy - festőállva^y. Imádtuk egymást. Nincs r'a más szó: imádtuk egymást! A testünk... mint a hegedű, meg f > , a vonoja... En nem tudtam, hogy ekkora boldogság létezik. Az én addigi szerelmeim tele voltak megal­kuvással. Megalkuvás? Hm... Nos, egyetemista gye­rekei vannak, de nem számit, elválik és összeháza­sodunk... Ezt csak egyszer igerte, de akkor se kellett volna elhinnem. Elhittem... — Zsófia nehezet sóhaj­tott. Hosszú szünet után folytatta: szerelmes vol­tam, kábult voltam, örökös elragadtatásban éltem, mintha ajándékba kaptam volna a földgolyót, bár­sonykék tengereivel, havasan szikrázó hegycsúcsai­val... Úgy ereztem,ó is... Eleinte... Ha akadt egy kis ideje, taxiba vágta magát es száguldott hozzám. Kávét ittunk, kis konyakot, de főleg... szerettük egy­mást... Igen... Szerettük egymást... — Zsófia elgon­dolkodott.—Olyan munkát szereztem, hogy több­nyire otthon dolgozhattam. Erre ő beszélt rá... Per­sze kényelmes volt neki... Aztán kivette a szabadsa­gát és elutazott. A feleségével. Emlékeztettem az ígéretre... Akkor már egy éve tartott a kapcsolatunk. Megmondta Őszintén, hogv nem. Persze nem is néz­nék jó szemmel, hogv elváljon, volt rá mar példa, hogy magas beosztású funkcionáriust leváltották emiatt.de ö fütyülne erre, mert neki nem ajándék a miniszterség, hanem teher, ö lenne a legboldogabb, ha megírhatná tervezett könyvét a magyar képző­művészet történetéről, de neki semmi baja a fele­ségevei, szereti, megszokta és egy kiváló házvezető­nőt veszítene a személyében. “ Ne tarts cinikusnak, Puszulyka, de én önző ember vagyok, mert drága az idő. Nekem nincs időm a szekrényből előkeresni az aznapi ingemet. Nincs időm megbeszélni, hogy mi legyen az ebéd. Nincs időm meghallgatni, hogy a takarítónő megint mit tört össze. Nincs időm ahhoz a hercehurcához, amivel a válás jár. Nincs időm át­költözni egy másik lakásba. Minden időmre és ener- giamra szükségem van a munkámhoz. Érted, szerel­mem?... De hát múlhat egy darab papíron a boldog-- ságunk?... — Zsófia hangja gyűlölettel telt meg — ak­kor kellett volna szakitanom, akkor kezdődött a po­koljárás... Nekem erről a szerelemről nincs emlékem, csak a szeretkezéseink. Soha nem voltunk együtt színházban... Nem söröztünk egy kertvendéglö me­leg alkonyatában. Nem sétáltunk a Várban, nem ül­tünk le az ódon kapuboltozatok alatt a kőpadra, a- hol minden budai polgár bort árult valaha... Nem töltöttünk együtt egy szombat-vasárnapot. Soha nem aludtunk együtt, soha! Egyetlenegyszer sem! — El­csuklott a hangja, várt egy kicsit, mig összeszedte magat. — Amikor akadt egy lyukas órája, félórája,föl­hívott, hogy jön, vagy föl sem hivott, taxiba ült és, es utána elrohant. Beszélgetni sem volt időnk. Tu­dom, hogy szereti a románkori építészetet, mert ar­ról tanulmányt irt, de fogalmam sincs, hogy all a káposztás kockával. Lassankint arra zsugorodott az életem, mint hogy dolgozgattam a műtermemben... üvegezett börtön... összkomfortos pokol... és vár­tam őt... A barátaim elmaradoztak, mert valahány­szor fölhívtak és megkérdezték, mikor találkozha­tunk, kénytelen voltam azt mondani: még nem tu­dom. Örökké keszenletben voltam, mint egy őrt ál­ló katona. Ha mégis föllázadtam és nem talált ott­hon, amikor egy értekezletről, vagy fogadásról hoz­zám szökött, akkor megbüntetett: két hétig nem lát­tam. En fölhívni se tudtam: otthon nem mertem, a titkárnője meg hallgatózott... Lehet, hogy bennem volt a hiba: nem vagyok türelmes Pénelopé termé­szet. Mást talán az is boldoggá tett volna, hogy var­hatja a ritka ünnepeket. Engem meqqyötört. Igaza volt; belőlem nem lett volna jó házvezetőnő-feleség, így persze egyre jóvötlenebbé vált, eqyre kilátásta- lanabba... Egy arc melle internalva, amely nein is az enyém... Beszuggeraltam magamnak, hogy a szöges- dróton túl van meg világ s van még lehetőségem a világban, és utolsó erőmmel ide menekültem. Hat­ha nem muszáj még meghalnom... Zsófia elhallgatott, s égó arcát mélyen a tenyere be temette. Alig hallotta az esperes megindult mor- molását: —... bocsásson meg neked es adja'meg a békét. FOLYTATJUK A DETROITI PETŐFI KOR Gyűléséit összejöveteleit rendezi a Bedikian Com: munity Hallban, 1077 Southfield Rd. Fort St.-tól keletre, Lincoln Park, Mich. Titkár-pénztámok:. Miklós György. Lapkezelök: Miklós György 1TÍ41 Dorchester St. Apt. 116. Southgate, Mich. 48195. Tel: 287-2856._ 1 A lappal kapcsolatos mindenféle- ügyektfiSiTördulja- nak bizalommal a lapkezelőkhöz. Detroit és környéke lap tudósitó: Lény Anna, Tel: LO 3-7276 HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ ? Delray Party Store, 7900 W Jefferson, Detroit ESEMÉNYEK NAPTÁRA Szept. 12-en este 7 orakor Taggyűlés, utana társas szórakozás Beteaitfk Becsi Rózsi tagtarsno súlyos égési sebekkel a Rochesteri Crittendon kórházban volt 3 hétig. Je­lenleg otthonában van javulófélben. Reméljük, hogy nemsokára teljesen felgyógyul. Miklós György, tudósító • MEGEMLÉKEZÉSEK El nem múló szeretettel emlékezünk meg a draga feleségről és édesanyáról,Miklós Etusrol,aki 1974. augusztus 4-én hagyott itt minket. Emlékét szivünk­be zarva örökké őrizzük. Miklós György, Gyurika es Bözsike Detroit, Michigan é Fájó szívvel emlékezünk meg a draga férj, édesapa, és nagyapáról, Szász Jánosról, aki 1976 aug. 13-án hunyt el. Emléket szivünkbe zarva őrizzük. Szász Rózsi és csaladja Lincoln Park, Mich. ÜDVÖZLET Üdvözöljük Daradics Tóni sógorunkat és család­ját Port Albemi, B.C.-ben és más ujkanadás magyar barátainkat. Üdvözöljük a szerkesztőséget, az ame­rikai és kanadai olvasókat. , , - n „ ™ Joseph es Betty loth Hamilton, Ont. ►!_ ' u l. , , > ] Suto András: Anyám könnyű álmot Ígér $ 3.50 « Engedjétek hozzám jönni a szavakat 3.— ] Rigó és apostol $ 2.— Három dráma 3.80 Szilágyi István: Ko hull apadó kútba 5.60 Kadar Gyula: A Ludovikátol Sopronkőhidáig 10.— . Zilahv Lajos: Valamit visz a viz 4.90 Két fogoly $ 12.— Halálos tavasz 8.-­A fegyverek visszanéznek 7.60 A lélek kialszik 5.60 Janics Kálmán: A hontalanság evei Illyés Gyula előszavával 22.— Benkö Samu: Beszélgetések Kos Károllyal 3.60 Kapható: PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 Telefon: 212-879-8893 HA OLVASNI KIVANJA A KISREGEN'/' ELŐZD KÖZLEMÉNYEIT, KERJE A KIADÓHIVATALTÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents