Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-14 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA - KÖZGAZDASÁG Thursday, August 14. 1980. néma áhítat A republikánus elnöki jelölest elfogadó be- gzede végén Ronald Reagan, a volt hollywoodi színész, egy perces “néma áhitat”-ra szólította fel a konvenció vásári kereplőkkel, sipokkal, dobokkal lelkendező, színes szalmakalapos közönségét Egy percnyi néma ahitattal adózott ez a közönség a “vasfüggöny” mögött szenvedő zsidóknak, keresztényeknek, Ázsia, Kuba es Haiti gályarabjainak és az afgán “szabadságharco- sok”-nak. Egy percnyi néma áhitat semmi esetre sem arthat a fentieknek. Csak azt nem értjük, hogy miért volt ilyen szűkmarkú Mr. Reagan. Ha már némán imádkozott b és közönsége, nem foglalhatták volna bele ájtatosságukba azt a tíz millió gyermeket is, akik szerte a világon éhenhalnak vagy éhen fognak halni a “szabad” világban? . Nem lehetett volna csendes imát morzsolni az ezernyi latin-amerikai, belee'rtve Romero salvadori érsek lelki üdvéért is, akik áldozatai lettek a gyilkos reakciónak? Nem lehetett volna megemlékezni Dél-Afrika rabszolgasorban tartott 17 milliónyi fekete läkosarol, akiket nap-nap után öldököl Reaga- nék ottani barátainak erőszaka? Es tálán egy külön perc emlékezés lehetett volna az egész emberiségért, melynek élete inagyobb veszélybe jutott Reagan és társai fokozott fegyverkezést sürgető esztelen háborús programja következtében? ■ I . III. I ■!' — BILLY ÉS JIMMY Carter elnöknek sok bosszúságot és nem csekély kellemetlenséget okoz kissé bardolatlan fivérének, Billynek politikai és pénzügyi bakafántoskodása. Pár évvel ezelőtt megbarátkozott Kadafi líbiai diktátorral, aki nyomban 200.000 dollárt adott neki barátságuk megpecsételésére és holmi politikai szívesség tételére. Carter elnök ahelyett, hogy megtiltotta volna neki, hogy azzal a 200.000 dollárral a zsebében a Fehér Ház közelébe merészkedjen, elküldte Kadafihoz, hogy segítsen a Teheránban fogva tartott amerikai túszokat kiszabadi tani. így történt, hogy a közelmúltban egy óra hosszat kellett az elnöknek a televízión magyarazkodnia Billy és Kadafi kapcsolatairól. Hova mennek a $ billiók ? „Mind jobban terjed az a vélemény, hogy a világ rá-, szed bennünket, az amerikai népnek elege van abból, hogy pénzét külföldi segélyekre fecséreljék eL” Bill Young republikánus képviselő nem áll egyedül fenti véleményével az amerikai Kongresszusban, ahol egyre több honatya száll síkra a katonai és gazdasági segélyprogramok megkurtítása mellett. Még az 1980—1981-re előirányzott 10,5 milliárd dolláros külföldi segélyprogramot sem akarják jóváhagyni a Kongresszusban. Sokan a balul végződött iráni segélyprogramra hivatkoznak: Perzsia 1946 óta 1,3 milliárd dollár gazdasági és katonai segélyben részesült. „Mintapéldája annak, hogyan nem szabad támogatni egy fejlődő országot” — vonta le a következtetést Don Bunker, demokratapárti képviselő. A Kongresszus manapság már nemcsak a hitelkeret összegét faragja le, de azt is megszabja, hogy melyik országnak nyújthat támogatást a kormány. Erőteljesen visszafogták a nemzetközi pénzintézeteknek folyósított amerikai hozzájárulást is. Az idei segélyprogram mindössze 0,3 százaléka lenne az USA bruttó nemzeti termékének, jóval kevesebb tehát arányában, . mint Norvégiáé, Franciaországé, vagy Angliáé, de a Kongresszus mindmáig még ennek az összegnek a jóváhagyását^ megtagadta, katonai segélyt osztotOd, 600.000 gallon halálos folyadék Miközben a közvélemény figyelme hol a Love Csatorna vidékere, hol a New York közelében levő Indian Point-i atomtelepre, hol a Long Island-i, vagy Elizabeth, N.J.-i radioaktív fertőzésekre összpontosult, alig volt említés teve egy kis városka, a New York allam észak nyugati csücskében lévő West Val- ley-ról. 600 ezer gallon radioaktiv folyadék van elraktározva itt, benne 170 tonna használt atomtelepi nukleáris rúd. Ha ennek a felhalmozott mérgező anyagnak csak egy kis hányada kiszivárog a környezetbe, ezrek elete, egészsége válhat áldozatává. Hogyan került ez a halálos halmaz ezen elszigetelt mezőségre? 1960-ban hirtelen nagy népszerűségre tett szert az atomtelepek építése. A kormány minden lehető támogatást megadott az építkező közüzemi villany- es gázgyáraknak. Arról is biztosította őket, hogy az atomenergia készítése közben elhasznált hulladékot megvásárolja tőlük es abból majd kivonják a plutóniumot, hogy azt újból felhasználhassák. Időközben bebizonyult, hogy ez az eljárás igen költséges és veszélyes. Ezen a “nekem se ingem, se gatyám” elv alapján lezárták a gyárat az ott felhalmozott irdatlan mérgezett atomenergia-salakkal. Az üzemben néhány alkalmazott tartózkodik (nehogy valamilyen vállalkozó szellemű kalandor kirabolja). A cég, amely eredetileg üzemeltette a telepet, most megunta a karbantartással járó költségét fizetni és át akarja azt adni az allamnak. Ám ennek a roppant veszélyes anyagnak az eltávolítása rendkívül költséges és New York államnak épp elég fejfájása van a költségvetéssel, nem szeretnének újabb költekezésbe bocsátkozni, hanem a szövetségi kormány nyakába szeretnék varrni a telep feloszlatását. Közben pedig észak-nyugat New York idillikus szépségű vidékén ott trónol a 600.000 gallon rádio- aktiv folyadék. Ha a tartályok valamelyike megrozs- dasodik, vagy valamilyen sérülés éri, az Elizabeth, N.J.-hez hasonló katasztrófa színhelyévé valhat a vidék. CARTER A DEMOKRATA PART ELNŐKJELÖLTJE A Demokrata Párt konvencióján a delegátusok 1.936 szavazattal 1.390 elleneben úgy döntöttek, hogy kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki megnyerte a többséget az előválasztásokban. E döntés biztosítja Carter elnök ujrajelölését a szerdán lezajló választásban. Kennedy szenátor telefonon gratulált Carter elnöknek, de kinyilvánította, hogy folytatja a harcot a program gazdasági részének módosításáért. ■ ■ ■ ■ — TERJESSZE LAPUNKAT.* Tavaly az USA 102 országban összesen 13,8 milliárd dollár gazdasági és bből egyedül Izraelnek és .Egyiptomnak 4,6 milliárdot juttatott
