Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-12-18 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VELEMENY—KOMMENTAR Thursday, Dec. 18. 1980. A világ végénői van szó AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under ■ the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár^ félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmaster» Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. A nemzet igazi védelmezői Ken Van Dillon omagy, a Pentagon szószólója hiába konyorgótt a farmereknek a New Mexico Clovis városkájában tartott kihallgatáson: “Több, mint 15.000 munkást alkalmazunk majd az MX program felépítésére és 9.000 dolgozót foglalkoz­tatunk annak fenntartására. Az építés idején 1.2 milliard, a fenntartás idejen evente 250 millió dol­lárt költünk majd el a gazdaság fellendítésére” — mondta az őrnagy. A dollármilliók lebegtetese semmit sem változta­tott a több, mint 2000 farmer velemenyen. Egyhan­gúan es tántorithatatlanul nyilvánítottá véleményét Stuart Bias, fels'óiskolai tanár, amikor ezt mondta: “A hagyományok, melyek naggyá tettek ezt az országot, elpusztulnának, megsemmisülnének és számos hazafi elidegenülne, ha a Pentagon ragasz­kodna az MX rendszer itteni elhelyezéséhez. ” Hasonlóan nyilatkozott Carl King, a Texas Corn Growers Association elnöke: “Az MX rendszer felállítása nem más, mint az adófizetők pénzének elpocsékolása.” Csatlakozott a felszólalókhoz James Williams, a New Mexico Farm and Livestock Bureau képvise­lője. “E körzetben több tehén van, mint ember és ha az MX rendszert itt felépitik, alapjában megváltozik a helyzet es képtelenek leszünk földünket megmű­velni, mint tettük a múltban. Az MX felépítése nem erősítene, hanem gyengítené az ország védelmét. Az egyik legfontosabb védelem az élelmiszer.” Leroy Radcliff, a kihallgatáson megjelent far­merek egyike szólalt fel ezután: “Nekünk nem kell munkaalkalom. Mi dolgozunk földünkön látástól vakulásig, abban a hitben, hogy a sajat földünkön dolgozunk. Sohasem hittük vol­na, hogy jöhet valaki, mint te — és itt az őrnagyra utalt — aki elveheti tólünk földünket.” Texas és New Mexico farmerjei csatlakoztak Utah és Nevada farmerjeihez, akik szintén ellenzik az MX rendszer felállítását államaikban. |T t/6u JÍ/tA&ffy.- ' ==j *RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA I 1437 THIRD AVENUE, NEW. YORK, N. Y. (A 8t-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.3Ö-ig nyitva John Somerville, a new yorki City University nyugalmazott professzora, békeügyek szószólója, a The Churchman folyóirat novemberi számában megjelent cikkében többek között a következőket irja: Szereti Ön, ha a világ veget emlegetik? Hallgassa meg akkor Teng Xiao Ping-et, az uj Kina leghatal­masabb vezetőjét: “Világháború a nagyhatalmak kozott, a következő tíz évben, elkerülhetetlen.’’ (Interjú a Washington Post-ban, augusztus 3l-en.) Ó maga teheti ezt elkerülhetetlenné, mivel barátsá­gos katonai viszonyban van a nagyhatalmak egyike­vei és számtalan hatarviszályban áll a másik nagy­hatalommal. Csapataik ellenségesen 'altnak egymás­sal szemben sok ezer merföldes közös határaik men­ten lövésre vagy gombnyomásra készen. Mindamellett Teng megnyugtat bennünket: “A há­borút hagyományos fegyverekkel fogjak megvívni, mert mindegyik fél tudja, hogy ha nukleáris fegyve­reket használnak, az egész világ elpusztulhat.” Közben elnökünk, mint katonai fővezére a Teng- hez hadi ügyekben barátságos nagyhatalomnak, már 1977-ben bejelentette a világnak az ENSZ pó­diumáról, hogy első ízben fog használni nukleáris fegyvereket abban az esetben, ha “nukleáris vagy hagyományos” fegyverekkel támadják meg bármely “szövetségesünket.” Ezért, ha Teng azt mondja el­nökünknek, hogy “szovjet erők megsértették hatá­rainkat” ' es elnökünk kijelenti, “ez szövetségesünk elleni támadás”, akkor megint a világ végének lehe­tőségéről hallunk, akár tetszik, akár nem, hacsak elnökünk meg nem tagadja ezt a politikát. Csak néhány nappal a Teng-inteiju előtt mondot­ta honvédelmi miniszterünk: “Képesek vagyunk hosszú, korlátolt nukleáris háborút folytatni.” Ez valamilyen megnyugtatásnak látszik, iáig azt nem kérdezzük, hogyan szándékozunk nukleáris háborút korlátozni azután, hogy elkezdtük? Valóban, a mi­niszter kijelentése óta nem ismételték-e el számta­lanszor a másik oldalon, mint pld. a legutóbbi Világ Béke Parlamentben, hogy nukleáris háborút soha nem lehet “korlátozni?” Értésükre adják, hogy ha mi bármilyen nukleáris fegyverrel csapunk le rájuk, ők visszaütnek mindenükkel, amijük van. Az is világos, hogy mihelyt akármelyik nagyha­talom kijelenti, hogy hajlandó elsőnek nukleáris fegyvereket használni, az egész kölcsönös elriasztás fogalma, amivel Teng akart megnyugtatni minket, teljesen érvénytelenné vált. Az egész világ tudja, talán csak az amerikai közön­ség nem, hogy a másik fél már felajánlotta 1976-ban Varsóban, 1979-ben Budapesten es Moszkvában 1980-ban egy kölcsönös egyezmény aláírását, a Var­sói Szerződés és a NATO között a nukleáris fegyve­rek első használata ellen es ezeket a javaslatokat a U.S. kormány elutasította. Mindenki, meg Teng is tudja, hogy csakis nukleá­ris háború vethetne veget az emberiség világának — aminek a kilátása nem szolgál nukleáris elriasztásnak olyan vezető személyiségek részére, mint Carter, Brown, Reagan és Anderson, mert egyikük sem mutatott érdeklődést első nukleáris csapást betiltó egyezmény iránt. Szabad kezet akarnak ahhoz, hogy a világnak veget vethessenek. Ha azt akarjuk, hogy vége legyen a világnak, hall­gassunk es ne tegyünk semmit! De mit tehetünk, kérdezik sokan. Azzal lehet kezdeni, hogy elmond­juk vagy megírjuk az igazat bárkinek, kezdve az el­nöktől, a hadugy- és külügyminiszterig, szenátoro­kig és képviselőkig, hogy jelenlegi nukleáris fegy­verkezési és nukleáris háborús politikánk nem más, mint politikai őrület, mely egyenesen a világ elpusz­tulásához vezet. Figyelmeztessük a politikusokat, hogy csakis a kormányzottak beleegyezésevei kor­mányozhatnak es, hogy a kormányzottak nem egyeztek bele világuk elpusztításába. Hangsúlyoz­zuk, hogv ha maradt meg valamennyi józan eszük, jelentsek ki, hogv hajlandók egy első nukleáris csa­pás elleni nyilatkozatot aláimi. Ennél kevesebbel nem elégedhetünk meg. ( ^ fenti rajz, amely a Washington Star-ban jelent meg, meglepően őszinte betekintést nyújt a republi­kánus párt és a pénzvilág vezetőinek véleményébe Reaganról. Kiviláglik ebből, hogy valóban csak kira­katnak használták fel és megválasztása után ők fognak kormányozni és - osztozkodni a 600 billiós költ­ségvetésből cseppenő, csurrano százmilliókon.

Next

/
Thumbnails
Contents