Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-12-11 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA - KÖZGAZDASÁG Thursday, Dec. 11. 1980. 3. Szeptemberben volt egy éve annak, hogy halva találták, nem a radványi sötét erdőben, hanem Pá­rizsban, egy Renault autó hátsó ülésen, Jean Seberg 40 éves amerikai filmszinésznót. Ifjú szivében — hiszen 40 éves korában még min­denkinek ifjú a szive — nem találtak hosszú hegyes tort. Szivében a bánat, a búskomorság mellett nem volt semmi. Ellenben az orvosi vizsgálat nagy meny- nyisegú altatószert és alkoholt talált a gyomrában. A rendőrség hamar megállapította, Hogy itt kérem, óngyilkossaggal állunk szemben? Nem úgy Jeqn Se­berg félje, Romain Gary, a neves regényíró. Nem állított ugyan négy alabárdost a tetem őrzé­sére, de tetemre hívta az Egyesült Államok titkos rendőrségét, az FBI-t. “Ide a gyilkost, bárha pecsétem Váddal az önön szivemig ér.” (Arany János: Tetemrehivás) Tetemre hívta Gary az FBI-t, mert az volt — állí­totta —, amely tíz évvel ezelőtt egy hamis hirt he­lyezett el a nagyuzleti sajtó pletykarovataiban, amely szerint Miss Seberg, aki akkor várandós volt, egy fekete ember gyermekét hordja méheben. Az FBI célja az volt, hogy e hamis hírrel tönkretegye a fe­kete polgárjogi mozgalmakkal rokonszenvező fiatal filmsztárt. Amikor Miss Seberg elolvasta e hirt, idő előtt vajúdni kezdett. A koraszülött, röviddel a szü­lés után, meghalt. Miss Seberget a történték annyira megviselték, hogy akárcsak az Arany ballada hősnője, ő is eszét vesztette. Minden evben, a szülés évfordulóján, ön­gyilkosságot kísérelt meg, mig végül sikerült az neki. önmaga vetett veget életének, de az értelmi szer­zője az óngyilkosságnak, helyesebben a gyilkosság­nak, az FBI. A történetnek ezzel nincs vége. December 3-an szerdán jött a hir, hogy Romain Gary is Öngyilkos­ságot követett el. O volt Miss Seberg gyermekének apja. Ki fog az b halálát felderítendő, uj tetemre­hivast hirdetni? TETEMREHIVÁS PÁRIZSBAN Jean Seberg BÁRHOL...CSAK NEM NÁLUNK Érdekes megfigyelni, milyen magatartást tanúsít az ország népe az MX interkontinentális rakétahor­dozó rendszer tervével szemben. A légiflotta vezetői ismét kijelentették, hogy szándékukban van a si­lókat felépíteni Nevada és Utah államokban. “Elképzelésünk az — mondja a légiflotta szószó­lója —, hogy Coyote Spring Valley, Névadóban és Milford, Utah-ban állítanánk össze a rakétahordozó­kat.” Igen ám, de Nevada és Utah állam kormányzói más véleményen vannak. “Mi támogatjuk az MX rakétahordozó rendszer felállítását, de nem a mi államunkban,” — mondják a kormányzók. Ugyan­akkor nem a saját véleményüket nyilvánítják, ha­nem az allam lakosaiét, akik időközönként az ille­tékes közegek tudomására adják, hogy ellenzik a rakétahordozó rendszer felállítását államukban. Nevada és Utah lakosainak véleménye a légiflot­ta vezetőit a következő kijelentésre serkentette: “Abban az esetben, ha Nevada és Utah lakosai el­lenzik tervünk keresztülvitelét, Texasban és New Mexicóban kell az MX rendszert felállítani.” A baj csak ott van, hogy úgy Texas, mint New Mexico kormányzója hasonló állaspontra helyezke­dett, mint Nevada és Utah kormányzói. Ok is azt mondtak: “Igen, mi támogatjuk az MX rakétarendszer felállítását, de... nem a mi államunkban. FORDULAT A ZSIDÓ KÖZÉLETBEN? Az amerikai zsidóság több számottevő vezetője felhívást bocsátott ki a zsidó intézményekhez egy országos konferenciára Washingtonban dec, 24-28 között. Részvételüket jelentették be a következő zsidó intézmények képviselői: American Jewish Congress, American Jewish Committee, B’nai Brith, Americans for a Progressiv Israel, számos amerikai zsidó folyóirat szerkesztője, egyetemi tanárok, diá­kok stb. A konferencia célja, az összehívók szerint, hogy az amerikai zsidóságot, mely egykor az élen járt az USA minden haladószellemü megmozdulásának szervezéseben, a polgárjogok védelmében, a dolgo­zok ügyéért, a kisebbségek küzdelmeinek támoga­tásában, ismét e nemes célok istápolása irányába mozgósítsák. Az év folyamán már történtek ilyen jellegű meg­mozdulások. Amikor Izraelben 350 ottani vezető fellepett a szélsőséges elemek (péld. Gush Emunim) ellen, melyeknek politikája most már állandó kabi­netválságot idézett elő Izraelben (nem beszélve a 170 %-os inflációról). Itt Amerikában 56 zsidó köz­életi vezető támogatta akciójukat. Több amerikai zsidó folyóirat, mint pld. a chica­gói Sentinel, a new yorki Sh'Ma, a zsidóság régi etikai ideáljai követésére szólítja fel Izrael vezetőit e's arra, hogy szakítsanak “az amerikai pénzügyi kö­rök álnok politikai érdekeltségeivel.” A kongresszust Samuel Norích, a Zsidó Világ- kongresszus alelnöke fogja megnyitni. A fő beszé­det Gerry Serotta rabbi, a Rutgers Egyetem Hillel- klubjanak lelkésze tartja. MIÉRT A NAGY IZGALOM? (A keserű iróniával készített mellékelt raiz, a Miami News kiváló művészének, Wright-nak az alko­tása, többet mond a közszellemröl, mint egy egész könyv.) “Sohasem hibádzik! Csak azért, mert a szenátus a buszolás ellen szavazott, csak azért, mert Greens- boroban felmentettek négy gyilkos nácit es Ku Klux Klan-tagot, nos meg egy-két ehhez hasonló eset, az olyanok, mint te, azonnal egy veszélyes uj irányzat kialakulását látják! Ne aggódj, ebben az országban meg mindig Lincoln szelleme uralkodik... vagy leg­alább is uralkodott...” SZÓ SINCS RÓLA NEW YORK, N.Y. Moynihan szenátor kijelentette, hogy amíg ó tagja lesz a szenátusnak, nem fogják megengedni, hogy Arafat vezetese alatt palesztinai arab állam alakuljon. Percy szenátor állítólag ilyes­miről is beszelt Moszkvában.

Next

/
Thumbnails
Contents