Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-12-04 / 46. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA—IRODALOM -TUDOMÁNY Thursday, Dec. 4. 1980. 5. körgyvszEMle Utazás öt kontinensen ‘'Majdnem két évtizede minden évben legalább egyszer utón voltam, hogy távoli földrészek őserdő­inek, sivatagjainak, hegységeinek ismeretlen, apró talajállatait kutassam. A tudományos munka mel­lett mindig találtam rá időt, hogy jegyzeteket ké­szítsek, fényképezzek, érdekes állatok hangját mag­nóra vegyem. Csodálatos utiélmenyeimet igy pró­báltam megosztani az otthoniakkal” — Írja lebilin- • cseló, színes, uj kötetének előszavában Balogh Já­nos akadémikus, az állatrendszertan a talajzoológia nemzetközi tekintélyű professzora. A hatalmas anyagból egyelőre csak “előleget” kap az olvasó. Balogh professzor eredeti szándéka az volt, hogy valamennyi útját egyetlen nagyobb könyvben foglalja össze. Az utóbbi években a ter­mészettudományokban bekövetkezett nagy fordulat azonban gyorsabb lépésre sarkallta: számos más tudományágát hirtelen megelőzve a környezettudo­mányok, azok közül is a földrajz, földtan, környe- zetbiologia a világ érdeklődésének központjába ke­rült. A tudomány felismerte ugyanis, hogy miköz­ben a világűr meghódításán törtük a fejünket, némi­képp megfeledkeztünk annak a világnak mindennapi gondjairól, amelyen élünk, s ahonnan a kozmosz­beli utakra merészkedünk. “Talán azért is jó volt űrhajóba szállnunk, hogy az űrkabin ablakából visz- szapillantvarádöbbenjünk: milyen szép ez a mi Föl­dünk, es milyen gyorsan nőnek rajta azok a vöröses- sárga foltok, amelyek a kipusztult növényzet helyen terjedő sivatagokat jelzik.” A kötet öt kontinens, továbbá külön a sarkvidé­kek es Magyarorszag legégetőbb ökológiai problé­máiról ad sokoldalú, személyes élményeket sugár­zó s a jövendő korok előtti felelősségünkre utaló ké­pét. Afrikáról például a következő fejezetek szól­nak: A pusztuló, haldokló őserdő; A szavannán; Vándoruton az Atlaszhegysegben; Az éhség sivataga, a Szahara; A Hold-hegység folyója: a Nílus; Masszái pásztorok között; Látogatás a Krüger és a Serengeti állatparadicsomban; Magyarok Afrikában. Az Auszt­ráliáról és Óceániáról szóló fejezetek: Az ittfelejtett Ős világ; Kutatóuton a Nagy-korallzátonyon; A fur­csa madarak hazájában; A Husvét-sziget titka; A hawaii tűzhányókon stb. Csupa érdekes és tanulsá­gos leírás távoli földrészek es tajak bioszférájáról, a szerző mindig megkapó és érdekes, élvezetes stílusában. Sem a szerző, sem a téma nem szorul ajánlásra, az egyébként nagy, harmincötezres pél­dányszám aligha lesz hosszú eletü a könyvpiacon. LIVERPOOL. Anglia ezen iparvarosában 40.000-en vonultak fel, tiltakozva az állandóan és rohamosan emelkedő’ munkanélküliség ellen. A tüntetők plakatjain ilven feliratok voltak: “Le- a Maggie-kormánnyal,” “Védjük meg munkaalkal­munkat — le a Torikkal.” Michael Foot, a Labor Party újonnan megválasz­tott vezere mondotta: “Mi itt mindenki tudomására adjuk: nem turjuk, hogy a Thatcher kormanv egyre sulvosabb helyzetbe sodoija a dolgozókat. Ezt a kampányt elvisszuk az ország minden részebe e's felfokozzuk ténykedésünket mindaddig, amig a kor­mány iránvt változtat.” TERJESSZE LAPUNKAT BETHLEN GÁBOR A NAGY FEJEDELEM Bethlen Gábor művelődési törekvéseit akkor ért­hetjük meg,ha tudjuk, hogy akárcsak a politikában, a művelődésben sem csak Erdélyt nézte, hanem egész Magyarországot tartotta szem előtt. Nem vélet­len tehat, hogy Bethlen egyik legelső feladatának a romokban heverő Gyulafehérvár és a fejedelmi palota felépitését tartotta. Hatalmas építkezésekbe kezdett — ezek az egész uralkodása idején folytak es nem szorítkoztak csak a fővárosra. Vajdahunya- don, Varadon, Fogarason nagyszabású katonai erő­dítéseket is végeztetett. Alsórákoson, Alvincen kas­télyt, Váradon pedig ötszögű monumentális palotát epitett Valamennyi az olasz reneszánsz hatását tük­rözi, ez a késő reneszánsz virágkora Erdélyben. Építkezései hamarosan kővetőkre találtak a nagy csaladoknál. Egymás után emelkedtek a kerek sa- rokbastvas reneszánsz kastélyok mindenfelé. A Bethlen áltál meghonosított építészeti ízlés túléli a fejedelmet, s egy nemzedékkel később eljut a kö­zépnemességhez és a szabad székelyekhez. A há- romszeki, az Dlyefalvi vagy az árkosi templomeród mar ennek a stílusnak, népiesbe hajló változata. Szinte a semmiből kellett a gyulafehérvári ud­vart ujjáteremtenie. Az Erdélybe érkező külföldi diplomaták elismerő csodálkozással szóltak Gyula- fehérvárról, az ott folyó életről. A palota és beren­dezése ugyanis csak keret volt a pezsgő, vidám ud­vari elethez. Persze az udvari kultúra korántsem merült ki eb­ben. Bethlen nagy gondot fordított az udvarban szolgáló nemes ifjak képzésére, “nevelő oskolát” létesítve szamukra. Tudósok, irók, művészek gyü­lekeztek az udvarba, amely szamukra nemcsak irá­nyítást, hanem lehetőséget is adott. Négy ember­öltő után ismét volt központja a magvar műveltség­nek es művelődésnek, amely egyszersmind azt is tudatosította, hogv a magyarságnak, nem kell Bécs előtt szegyenkeznie. Ez a műveltség magyar nyelvű és kálvinista szí­nezetű volt. Erdélyben magyar volt a törvényhozás es a kormányzás nyelve, teljesen magyar nyelvű volt az udvar, s a vallási es tudományos müvek egy része is — a latin mellett — magyarul jelent meg. Bethlen tisztában volt azzal, hogy a műveltséget csak anya­nyelven lehet terjeszteni, ezert nagy megértesse! ka­rolta fel Erdély nem magyar népeinek, a szászoknak, és a románoknak anyanyelvi törekvéseit is. Az első román nyelvű bibliafordítás az ő támogatásával lá­tott napvilágot. Mar 1614-ben megalapította Gvulafehérvarott a fejedelmi könyvtárat (szerencsésebb országokban ebből alakult ki a nemzeti könyvtár), amelyet halá­láig nagy gonddal gvarapitott hazai és külföldi ki­adványokkal. (Megpróbálta Mátyás királynak a tőrök kezére került hires Corvina könyvtárát is megszerez­ni, de sikertelenül.) A könyvtár később megsemmi­sült, igy összetételét nem ismerjük. De a ránk ma­radt néhány példány aranyozott bőrkötése tanúsít­ja, hogy Bethlen a könyvek kóttetésére is gondot fordított. Bethlen nagy gondot fordított a világi értelmiség képesítésére. Ösztöndíjjal rendszeresen küldte a diá­kokat külföldi egyetemekre, ahogy akkor mondot­tak, akadémiákra. Hazatérésük után kinevezés, gyors előléptetés várta az arra érdemeseket. Hogv a tudo­mányos pálva társadalmi rangját emelje, a reformá­Bethlen Gábor pecsétje tus papokat és tanítókat, utódaikkal együtt megne- mesitette. Mivel a hollandiai és angliai egyetemeken polgári jellegű törekvésekkel megismerkedő e's haza­térő diákok nagy többsége nem nemesi származású volt, Erdélyben uj értelmiség kezdett kialakulni, mely Bethlen halála után egy uj, polgári irányba mutató fejlődés úttörőjévé válik. Bethlen kulturális alkotásai a XVTI. század hábo­rúiban sorra megsemmisültek. A gyulafehérvári fe­jedelmi udvart 1658-ban felperzselték a tatárok, a műkincsek elkallódtak, a művészek, mesterembe­rek szétszóródtak. A Kollégium — bar épülete, könyvtára, nyomdája többször megsemmisült, es Gyulafehérvárról Nagyenyedre kellett költöznie — fennmaradt, es Erdély tudományos es szellemi köz­pontjává vált. Százává! es ezrevel nevelte és képezte az erdélyi nemesség, i polgárság és parasztság fiait, magyarokat es nem magyarokat, református vallá- suakatés masokat, mind a mai napig Bethlen Gábor szellemeben, tudásra es masok iránt megértő emberi magatartásra. ■ $4.60^ rsei 22.— I • í 6. I 3.30 a 12.-» 12.— 12.— ■ 12.— I A nő a pokolban is az ür $ 10.- Pók 12. X. Édesanyánk Ó $10.— , Kapható: ] PÜSKI - CORVIN i I Hungarian Books & Records. 1590 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028 I telefon: 212-879-8893

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents