Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-27 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMENY-KOMMENTAR Thursday, Nov. 27. 1980. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. KÉT VÁLSÁG IT. “NINCS TÖBBE BÚVÓHELY” Volt idő, nem is olyan regen, amikor New York város Manhattan, Brooklyn és Bronx kerületeben lakok elköltöztek Queensbe es Staten Islandra, abban a reményben, hogy ezzel megszabadulnak a betörések, rablások veszélyétől, a nemi erőszaktól és egyéb bűncselekményektől. New York rendőrségének jelentese azonban azt mutatja, hogy e lépésük hiábavaló volt. A jelentes beszámol arról, hogy Staten Islandon 1976 és ‘80 között a betörések száma 62.1 százalékkal emelkedett:586-tol 950-re. Queensben ugyanezen időszakban a betörések 42.5 százalékkal emelkedtek: 7.653-roll0.903-ra. A gyilkosságok, fosztogatások, autólopások és más bűnök statisztikáját a végtelenségig lehetne felsorolni es azzal bizonyítani, hogy New Yorkban a közbiztonság hianya a varos lakóinak egyik legnagyobb problémájává vált. Nem meglepő, hogy Robert J. McGuire, a város rendőrfőnöke ezt mondta: “MA MAR NINCS TÖBBE BÚVÓHELY.” Csodálatos azonban az, hogy olyan egyének vannak magas tisztségben, mint pld. Philip McGuire, a város vádugyészségének vezetője, aki úgy nyilatkozott, hogy “SENKI NINCS TISZTÁBAN AZZAL, HOG Y MIÉR T EMELKEDIK A B UNOZÉS. ’ ’ McGuire urnák első és legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy megtudja, mi az oka a bűnözés elterjedésének és hogyan lehetne azt korlátozni, a minimálisra csökkenteni. John Martin, a Fordham Egyetem társadalomtudományi professzora mondja: “Nézzünk a városra. Milyen változások voltak az utóbbi években? A kisebbségi szegény családok szama növekedett, ezzel egyidöben a fiatalok munkanélküliségé szinte határtalanná vált. A közoktatás es a szegények lakásviszonyai leromlottak. Mindezt egybevetve megkapjuk a magyarázatot a bűncselekmények emelkedésére.” Csupán a munkanélküliség felszámolása, a nyomorban élők életszínvonalának emelése, a lakás- helyzet javitasa hozhat javulást es közbiztonságot. WASHINGTON, D.C. A szenátus 78:9 szavazattal javaslatot fogadott el 1.6 milliárd dollár előirányzására, melyet a mérgező hulladékanyagok eltávolítására fognak felhasználni. ° .■<>■ Aíy rvnij; ., . !>;?2 Az imperializmus elveszítette monopolhelyzetűt a nemzetközi kapcsolatokban. Alaposan meginogtak politikai es gazdasági pozíciói. Mivel a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában erőteljesen érvényesülni kezdtek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, az imperializmus számara kevésbé volt lehetséges, hogy belső ellentéteink megoldását háborús konfliktusokban,ezen belül az imperialista országok közti háborús konfliktusokban keresse. A gyarmati rendszer tényleges felszámolása folytán az imperializmus fokozatosan elveszítette az ellenőrzést a legfontosabb nyersanyag- es energiaforrások fölött, korlátozódott a vezető tokesallamok - nak az a lehetősége, hogy a világpiacon diktáljak az arakat. A kapitalista gazdaság fokozottan nemzetközive válása és ezen belül uj formájának, a multinacionális társaságoknak a kialakulása, olyan ellentetek uj forrását hozta létre, amelyek főleg az imperialista vetélkedés három központjának — az Egyesült Államoknak, Nyugat-Európának és Japannak — a versengésében összpontosulnak. A fegyverkezési hajsza és a gazdaság militarizála- sa mindinkább kiélezi a kapitalizmus gazdasági es politikai problémait. A tudományos-technikai forradalom eredményeinek felhasználására alkalmazott monopol tőkés módszerek súlyosbítják a kapitalizmus alapvető ellentmondásának hatását, kialakítják a társadalmi-gazdasági konfliktusok újabb gócait. A fejlett tökésországokban a munkásmozgalom gazdasági es politikai harca fokozódott, kiéleződött, hatékonyabb lett, csökkentette a tőkéseknek azt a lehetőséget, hogy a válságnak és a belőle való kijutásnak a terheit áthárítsák a dolgozókra. Az Egyesült Államokban a katonai-ipari komplexum súlyos hatással van az ország tarsadalmi-gaz- dasagi életere. Az amerikai állammonopolista kapitalizmus torz jellege es a hetvenes évek közepén kialakult valsagjelensegek súlyossága, valamint a 80-as evekre kidolgozott komor prognózisok elsősorban abból fakadnak, hogy világviszonylatban itt a legmagasabb a militarízálás szintje, olyan magas, hogy össze sem lehet hasonlítani a 30-as évekkel. Éppen ebben keresendő az egyik legfontosabb oka annak, hogy az Egyesült Államokban a második világháború után gyakrabban voltak válságok, mint bármelyik más tőkés államban. Olykor hallani olyan véleményt, hogy a fegyverkezési kiadások serkentik a termelési aktivitást, kö- zetkezésképpen elősegítik a foglalkoztatottság növelését is. De, miként az Egyesült Államok tapasztalatai mutatják,ez ideiglenes tényező. Hatását gyorsan semmivé teszi a polgári fogyasztás csökkenése, ami annak a következmenye, hogy a fegyverkezes finanszírozása érdekeben nőnek az adók és emelkednek az árak. A háború utáni évtizedek folyamán az iparban annyira meggyorsult a monopo r.álás folyamata, hogy az Egyesült Államokban na az üzleti tevékenységnek a fele legfeljebb száz óriásmonopóliumra jut. Egyszersmind a bankszférában is gyorsul a tőkekoncentráció folyamata. A fináncoligarchia, amelyet húsz vezető bank képvisel, a társaságok — köztük hatalmas agrár-ipari komplexumok — tucatjait ellenőrzi. A vezető bankok vagyona tőbbszáz billió dollár. A bankok a pénzű; yi nyomás eszközét alkalmazva, arra törekednek, h gy egymással semmilyen kapcsolatban nem álló általatok sokaságát ipari konglomerátumokban egye its'ek, és igy megszerzik maguknak a monopolisztikus ellenőrzést a gazdaság fölött. FOLYTATJUK A lengyelországi eseményekkel kapcsolatban gyakran van hivatkozás az amerikai sajtóban a mi szabad szakszervezeteinkre. E hivatkozások nem igen említik a tényt, hogy az USA-ban a < dolgozóknak mindössze 25%-a van szakszervezetekben. Hogy milyen nehézségekkel jár a hátralevő dolgozók megszervezése, Különösen a deli államokban, azt a fenti rajz drámai erővel szemlélteti. Sok helven “földalatti” szervezkedes az egyedüli lehetőség. A rajz a Service Employes International Union (AFL—CIO) hivatalos lapjanak novemberi számában jelent meg. ANKARA, Danaciobasi kis török faluban felrobbant egy gáztartálv, mely 97 nő és gyermek életét oltotta ki. Az áldozatok egy eljegyzésen vettek részt* PEKING, Folyamatban van a hatvanas évek “kulturális forradalma” vezetosegenek, az úgynevezett “negyek bandájának” tárgyalása. A vádlottak között van Mao Tse-tung özvegye is. ,
