Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-27 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM Thursday, Nov. 27. 1980. 4. AZ ANGYALI SZÉN Deák Zoltán beszéde a nov. 8-i Miami-i emlékünnepélyen. “Hajdan az én ajkaimat is érintette, akarcsak bölcs Izaiásét, szénnel az Úr, lebegő parazsával. lUgy vallatta a szivem, a szén izzó, eleven veit. Angyal fogta fogóval s én igy szóltam: Nézd, imhol vagyok en, hivj engem is hirdetni igédet. Es akit egyszer az Úr elküldött nincs kora annak, nincs nyugalma. A szén, az angyali, égeti ajkát.” Angyali kéz érintéséhez hasonlította nagy költőnk ,Radnoti Miklós a pillanatot, amelyben egv ember lelkeben hirtelen kisaijad a tudat, hogy nemcsak önmagunkért vagyunk a világon, nemcsak családunkért, szeretteinkért, hanem embertársainkért. Ugyan mitévők volnánk, ha valamilyen ismeretlen végzet arra itelt volna bennünket, hogy egyedül létezzünk e planétán! Fogadjuk el kétségbevonhatatlannak Radnóti Miklós e megrázó önvallomását: náci munkatáborban, napi 12—14 órai rabszolgamunka utánbarakjá- ban, félhomályban irta e sorokat, faggatva önmagát. 1944 őszen, Jugoszláviában, a zagubicai hegyekben. Mar csak két hónap választotta el akkor a márti- romsagtol. Az elet es a halai mesgyéjén facsarta ki e megrendítő sorokat léikéből, végső számadást végezve önmagával, felmérve élete értelmét, célját mérlegelve, hogy helyes utón járt-e, hiszen ő is választhatott volna más életmódot, könnyebbet, biztosabbat, kényelmesebbet... mint olyan sokan masok. Es ekkor megértette, hogy valamikor — hogy mikor, azt pontosan tálán o sem tudta — megérintette az ajkat az “angyali kéz.” Az angyal, akire Radnóti Miklós e fennseges költeményében (Nyolcadik Ekloga), a magyar költészet egyik legcsodálatosabb kiteljesülésében hivatkozik, nemcsak próféták, nemcsak költők, nemcsak népvezerek ajkait érinti. Megérintheti és megérinti az, nem is ritkán, egyszerű, magunkfajta emberek ajkát, szivet is. Megérintette az emberszeretetet, a kótelesseg- tudást jelképező angyali kéz ama két szeretett barátunk ajkát, lelkét is,'akiknek tiszteletére ma itt összejöttünk: Práger Jenőét és Schafer Vilmáét. E láthatatlan angyali kéznek e “lebegő parázsnak” érintése késztethette Práger Jenót arra, hogy 1934, 35, 36 telén bejárja sajtónk kicsiny kultur- csoportjával, közép- és kelet Amerika csaknem minden magyar kolóniáját, szám szerint 72 várost és községet, hogy a magyar zene, népdalok és munkas- dalok napfényét árassza az azokat annyira áhitozo magvar dolgozók, banvaszok között. E lathatatlan kéz érintése késztethette arra, hogy a depresszió idejen népszerű zenekarával Önkéntes munkával járuljon hozzá az éhezők számára szükséges népkonyhák fenntartásához. Ez a lathatatlan kéz késztette arra, hogy nagyarányú koncerteket rendezzen a fi, világháború alatt, melynek teljes jövedelmet fogadott hazank hadi erőfeszítésének támogatására fordította, melyért személyes elismerő levelet kapott Roosevelt elnöktől. Ez hozta ot már kezdettől fogva közénk, a hala- dószeMemii amerikai magvar sajtóhoz, melvnek éveken át ügyvezetője is volt. Ez késztette ót magyar rádió-órák létesítésére, melyekén a II. világháború éveiben kitartásra buzdította, Bartók Béla részvételevei, a magyar népet. Ez késztette arra, hogy Miamiba költözése után építse, erősítse a baráti kapcsolatokat Amerika es a magyar szülőhaza között, a két ország közti utazások rendszeresítésével. Zsenge ifjúkorában ugyanaz az angyali kéz érintette meg Schafer Vilma ajkát is, hogy szót emeljen és minden erejével segítse egvengetni az első világháború verzivatarában annyit szenvedett magyar nép útját a jobb jövő felé. Mint olyan sok másnak, neki is el kellett emiatt hagynia szeretett . szülőhazáját. Mint oly sok más, ö is elmondhatta Ady Endrével: “Kenyér jár nekünk a ránkdobált kőért, S nem önmagunkért, mind többen küzdünk A leendőkért, az ékes jövőért.” Schafer Vilma az amerikai magyar emigráció történetek kiváló kutatömunkása volt. Tanulmánvai, melyeket kedves férjével, Emillel együtt az amerikai magyarság történetéről irt, nemcsak lapunk színvonalát emeltek, de maradandó emlékművet és forrásanyagot képeznek a jövő nemzedék tudósai számára is. Práger Jenó és Schafer Vilma egész felnőtt életűkben azonosították magukat és szoros kapcsolatot tartottak fenn lapunkkal. Az áltáluk annyira szeretett és hűségesen támogatott lap sok ezres olvasótábora kegyeletes megemlékezésének adott itt ma kifejezést. Felmérhetetlen örökséget hagyott ránk Práger Jenő és Schafer Vilma, a minden emberi értek teremtóje, a dolgozó emberiség tisztelete, sze- retete, megbecsülése örökséget. A béke szent ügvé- nek örökséget. Magyar szülőhazánk és annak nagv- szerí/i kultúrája, szeretete istapolásának örökségét. A kimondott szó elhangzik, tovatűnik. A papír, melyen e megemlekezes megjelenik,elsárgul, elporlad. De azok emleke, akikről e szavak szóltak, nem fog soha elhervadni. Azok lelkében, akik valaha is hallottak Prager Jenot muzsikálni, zsongni fognak a halhatatlan magyar melódiák napjaink végtéig. És élni fog baratai lelkében Schafer Vilma kedves mosóivá es a tudás,a felvilagositás^nely “angyali kéztől” érintett ajkarol az evek folyamán elhangzott. I Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 s A Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— | II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 ■ I Nyirö József: Székelyek 8.— j Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— X Halhatatlan élet 12.— j Szalay Lajos: Hatvan rajza " 4.— I Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | ? Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A nő a pokolban is az úr $ 1 0.- Pók 12. Édesanyánk Ó $ 1 0.— | I Kapható: j í PÜSKl - CORVIN j I Hungarian Books & Records. 1590 2nd.*Ave. New York N.Y. 10028. I Telefon: 212-879-8893 I ív á / HELSINKI ÉS MADRID E sorok Írásakor ülésezik az a konferencia Madridban, melyen 35 ország, 33 európai ország, az USA és Kanada képviselői vesznek reszt. A konferencia feladata az 1975-ben létrejött “Helsinki Egyezmény” (H.E.) végrehajtását szemügyre venni, és annak további bővítését megtárgyalni. A H.E. eredeti célja az európai országok — és az egesz világ — béke iránti törekvéseit megkönnyíteni és istá- polni, az országok közötti viszonylatok javításával, es a felmerülő viszályok rendezésének módjaival, A H.E. sokoldalú határozatainak, melyeket mind a 35 állam képviselői aláírtak, az emberi jogok védelme csak az egyike volt. Az egyik határozat az volt, hogy a résztvevő államok az egyezményt népeikkel a legszélesebb terjedelemben ismertetik, minden hírközlő közeg alkalmazásával. Ezt a szocialista országok maradéktalanul teljesítettek, sok millió példányban kinyomtatva és terjesztve, teljes szövegében. A nyugat-európai, NATO-országok, de kiváltképp az USA kormánya elmulasztotta ezt megtenni, a sajtó csak rövid kivonatokat közölt a H.E.-ból, úgy hogy az USA lakosságának túlnyomó része nem szerzett tudomást annak teljes tartalmáról. így sikerült az USA propaganda gépezetének a nagyközönség körében azt a — hamis — felfogást elterjeszteni, hogy Helsinki főleg csak az emberi jogok védelmével foglalkozott es a Szovjetunió következetesen sérti az emberi jogokat. Az USA sajtó és politikai személyek szónoklatai elfüggönyözik az emberi jogok sérelmeit, amelyeket az USA által támogatott, USA baráti országok kormányai elkövetnek, és ezek névsora hosszú,’ ezekben nem néhány tucat emberről van szó, hanem ezrekről és milliókról. Csak néhányat említek, ezek köztudomasuak: Chile, amelynek fasiszta kormányát Wall Street pénzé és közegei helyezték hivatalba, Del-Korea, Pakisztán, Iran (a volt sah idejen), Guatemala, Nicaragua (Somoza alatt), El Salvador, Del-Afrika, Törökország. Nem szólva az USA-ban elkövetett emberi jogok serelmeiről, a feketék és idegen nyelvűek ellen elkövetett, szinte mindennapos brutalitásokról, a bennszülött amerikai indiánok ellen elkövetett jogfosztásokról. Vajon, a kenyérkeresetet nyújtó, munkához való jog, az egészséghez való jog nem emberi jogok? A munkanélküliség nem emberi jogok megvonása? Az USA képviselői Madridban, az USA kormánya felelősségének elkendőzésére Afganisztánt hangoztatják. De elhallgatják, hogy az Iránban elvesztett katonai állomások pótlására, Afganisztánban akarták azokat elhelyezni, a Szovjetunió határa menten, es erre a célra puccsot készítettek elő Afganisztánban, egy USA-barát kormány beültetésére. Ezt előzte meg a Szovjetunió segélynyújtása a fenyegetett kabuli kormány részére. Ezért a nagy harag Afganisztán miatt. így kell értelmeznünk a Mad- rid-i közleményeket. A Varsói Szövetséghez tartozó államok javaslatokat bocsátották aMadrid-i konferencia elé, amelynek célja: 1.) megszüntetni egy nukleáris háború veszélyét Európa területen; 2.) javaslatokat tenni a mindennemű fegyverkezés csökkentésére, vagy korlátozására; 3.) határozatot hozni egy konferencia minél előbbi összehívására, az Európában megvalósítandó katonai leszerelés megtárgyalására. Ezeket kell a Madrid-i konferenciának megtárgyalni! Ezekben nyilvánul meg a különbség a NATO es a Varsci Szerződés allamai között. un 51 ilA V. o:
