Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-06 / 42. szám
VÁRJÁK A VÁLASZT Az iráni parlament negv feltétel elfogadásától teszi függővé az amerikai túszok szabadon- bocsatását. 1.) USA tartózkodjon Iran bel- ügyeibe való beavatkozástól: 2.) adja vissza a sah és családja vagvonát; 3.) szüntessen be minden bírói eljárást Irán ellen, es 4.) szüntesse be az Irán elleni bojkottot. A Carter-kormanv tüzetes vizsgalat ala vette az iráni parlament feltételeit. Ali Rajai minisz- j terelnök sajtónyilatkozatban kijelentette, hogv a kővetkező lépes a washingtoni kormánvtól függ. Ha elfogadja a feltételeket, a túszokat szabadonbocsátjak. Ezzel egyidőben Khomeini hangsulvozta, hogy nem lehet megállapítani mikor kerül sor a túszok szabadonbocsatasara. Az USA es Iran közti tárgyalásokban az algériai kormány a közvetítő. A szélsőségesek, akik eddig fogvatartottak a túszokat, hajlandók őket az iráni kormány hatáskörébe átadni. KALIFORNIA ÉS AZ AUTÓVÁSÁRLÁS FREMONT, Cal. Mindössze 3000 munkás dolgozik az itteni GM autógyárban, a két évvel ezelőtti 7000 helyett. John Nano, szakszervezeti felelős szerint, jóformán semmi esély nincs arra, hogy az elbocsátott 5000 ember újból munkát kapjon. Javasolja, hogv a califomiai törvényhozás leptesse életbe a heti 35 órás munkahetet fizetéscsökkentés nélkül. Vegye a kormány tudomásul, hogy minden elbocsátott automunkäs öt másik iparágban dolgozó ember elbocsátását jelenti. Az autókereskedők raktarai tele vannak eladatlan kocsikkal. A Ford-kereskedók93 napig el tudnák látni a vevőiket autókkal, anélkül^ hogv egyetlen uj kocsit kapnának a gvártol. GM-nek 60, Chryslernek 102, American Motorsnak 98 es Volkswagennek 44 napra van eleg autója, utánpótlás nélkül. BŰN AZ EMBERISÉG ELLEN Azok, akik úgynevezett “korlátolt” atomháborút terveznek, arra felkészülnek, vagy arra vonatkozó stratégiát dolgoznak ki, “az emberiség elleni legsúlyosabb bün”-ben minősíthetők bűnösnek. Ezt a megállapítást tartalmazza többek között a Nepek Világparlamentje Szófiában nemrég lezajlott konferenciájának alapokmánya. E történelmi okirat szerint “minden emberi lenvnek, minden nemzetnek szent és elidegeníthetetlen joga van békében élni. A béke az emberiség felbecsülhetetlen értélül közös tulajdona, a haladás fő feltétele.’’ 143 országból jöttek el delegátusok a Bulgár Demokratikus Köztársaság fővárosába, hogv megvitassák a világhelyzetet és hitet tegyenek a béke szent ügye mellett. (folytatás a 3. oldalon) REAGAN GYŐZÖTT, A NÉP VESZTETT Győzelmet aratott Ronald Reagan, a Republikánus Part jelöltje a november 4-én tartott választáson. A Választási Tanács — Electoral College — 456 szavazatát nyerte el Carter 54 szavazatával szemben. Carter vereségét es Reagan szenzációs győzelmét azzal lehet megmagyarázni, hogy a szavazók nagv többségé torkig volt Carter elnökkel, aki minden igeretet, amit 1976-ben tett, megszegte. ígérete mind a munkanélküliség, mind az infláció felszámolását, a hadikiadások csökkentését, a leromlott városok újjáépítését, a kisebbségi milliók egyenjogának előmozdítását. Négv ev után a munkanéküliek száma nvolc millióra emelkedett — a hivatalos statisztika szerint —, az inflációt csak két számmal lehet kifejezni, a hadikiadásokat fölemelte, a kisebbségiek helyzete rosz- szabbra fordult es a nagyvárosok lezüllése tovább teljed. Ilyen körülmények között a polgárok a Republikánus Part jelöltjére adták szavazatukat, elfelejtve, hogy csak pár evvel ezelőtt e part vezetője, Richard Nixon kénytelen volt távozni az elnöki székből, alkotmányellenes tettei miatt. Fel kell tenni a kérdést: milyen az amerikai nép politikai meglátása, amikor szavazatát adja olyan jelöltre, aki az adó lenyeges — 10 százalékos — csökkentesét, a munkanélküliség es az infláció felszámolását, a hadikiadások lenyeges emelését, a nagyvárosok lezüllótt vidékeinek felépítését, az Egyesült Államok katonai elsőbbségre törekvését Ígéri? Be kell vallanunk, hogy az amerikai nép nagy többsége nem osztalytudatos, nem látja, milyen erők mozgatják a Demokrata és a Republikánus Pártokat es e pártok jelöltjeit. Az ország legreakciósabb elemei kerültek hatalomra Reagan megválasztásával. Számos haladó szellemű szenátor vereséget szenvedett. Indiánkban Bayh helvett a reakciós republikánus Dán Quayle, New Yorkban az ultrareakcios Alfonse M. D’Amato került be; South Dakotában veszített George McGovern. Mind a szenátus, mind a képviselóház reakció- sabb összetételű lesz, mint a jelenlegi. Érdemes felfigyelni a Connecticut-i eredményekre. A szavazók többsége Reagant választotta elnöknek, de ugyanakkor lehetetlenné tették, hogy a szenátusba jusson James Buckley, ultrareakcios republikánus jelölt, az ország olajvállalatainak nyílt szószólója. A tisztséget Christopher J. Dodd nyerte el több, mint 100.000 szavazattöbbséggel. New Yorkban a liberális Elizabeth Holtzman képviselő több, mint egy millió szavazatot kapott és ő nyert volna D’Amatoval szemben, ha Jacob Javíts visszavonul a jelöléstől. E kel példa arra enged következtetni, hogy ha a szavazóknak módjukban lett volna egy monopol- ellenes, nép érdekét szolgáló párt programját támogatni, úgy ennek lehetősége lett volna elnyerni a dolgozók és kispolgárok sok millió szavazatát. Végétért a választás, de a problémák megmaradtak. Az elkövetkező négy esztendőben,a Republikánus Párt gvözelme következtében ,minden jel szerint még nagyobb terhet próbálnak majd a dolgozók vállára helyezni. Az ipari és szellemi munkások, valamint a kispolgárok milliói kénytelenek lesznek saját elemi érdekük megvédésére lépeseket tenni életszínvonaluk további alaasasa ellen. AMERIKAI Ár« 25«tat AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397
