Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-30 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMENY-KDMMENTAR Thursday, Oct. 30. 1980. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1 st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. KANADA ALKOTMANYVITAJA I. CSŐDBE FŰLT KONFERENCIA A BŰNHULLÁMRÓL (folytatás az 1. oldalról! Egy társadalom, amely rettegésben él, elobb- utóbb a szakértőkhöz folyamodik megoldások vé­gett­Ne legyen meglepetés senki számara, ha az utcai bűnözést nem lehet megoldani sem rendőri, sem bí­rósági eljárás, sem ezer börtön építése réven. Ezek az intézmények a szemétkihordók szerepét töltik be, összesóprik a társadalom áldozatait vagy szeme­teit és eltávolítják azokat utunkból. Épp ideje, hogy az amerikai nép megértse a bűnö­zés okait. Nem titok, hogy a legtöbb utcai bűnöző a társadalmi ranglétra legalsóbb fokairól, a tudatla­nok, műveletlenek, iskolázatlanok, munkanélküli­ek, munkában már nem is alkalmazhatók soraiból kerül ki. Ezek legtöbbje olyan családokba született, ame­lyek kétségbeesett küzdelmet folytatnak, hogy egy­általán megéljenek, leírhatatlan lakásokban élnek, sohasem részesülnek megfelelő táplálkozásban, gyógyszerekben, állandó megkülönböztetésnek van­nak kiteve, szenvednek az oktalan, Ösztönös előíté­letektől. Ha egyáltalán járnak is iskolába, olyan is­kolák azok, amelyek nem teszik lehetővé a meg­felelő oktatást. Egyszóval meg vannak születésüktől kezdve fosztva rendezett eletkörülmenyektól, élet­céltól, az 'önmegbecsülés lehetőségétől. Nem szabad szemet hunyni a szörnyű elnyomás fölött csak azért ,mert bennünket személyesen nem érint. Ha tudomásul vesszük, akkor arra az elkerül­.1 . _ hetetlen kóvetkeztetesre jutunk, hogy minden csa­ládnak biztosítani kell olyan jövedelmet, amely megfelelő otthont teremt < minden gyermeknek, munkaalkalmat minden fiatalnak. Ez az egyedüli kiút a bűnözésből. ' Nem állítom, hogy megfelelő rendőrségi intézke­dések szükségtelenek. De ilyen megoldásokkal már évtizedek óta viaskodnak szakértőink és a helyzet egyre rosszabbodik. Az' igazi megoldás helyett a pánikba esett közvélemény az elrettentés módszere­it követeli: börtönt, halalbuntetest. Könnyű azt mondani, hogy a, társadalmi igazság­talanságok elkerülhetetlenek. Nehezebb átérezni azok türhetetlenséget és elegendő leüti erővel ren­delkezni megoldásuk éskiküszóbröíesiik érdekében. . ( N. Y. Times okt.í9. J *“••*** **•“**• Kanada most folyamatban lévő alkotmányügyi harcaval fejlődésének újabb sorsfordulójához érke­zett. Az október 6-an megnyílt parlamenti ülés első napirendjét az alkotmany-vita foglalta el, miután a szeptember első heteben Ottawában megtartott al­kotmányügyi konferencia a federális miniszterelnök és a tartományi főminiszterek között eredmenytele- nül bomlott fel. Ez a tény meg inkább elmelyitette az alkotmányválságot, ezért került az alkotmány kérdése a szövetségi parlament ele, amely hivatva lenne főleg azt eldönteni, hogy a szövetségi kor­mány egymagában jogos, hivatott-e jogi és erkölcsi alapon az alkotmányt Angliából Kanadaba “haza- honositani.” Trudeau miniszterelnök azzal a tervvel ment a szeptemberi alkotmányi konferenciára, hogy a ma­ga elkepzeléset szentesítse Kanada felépítéséről, amit úgy jelölt meg, mint egy “kétnyelvű allam”, a törtenelmileg követelobb es mai kornak megfele­lőbb, helyes megoldást jelentő “ketnemzetu állam” helyett. A tervezett alkotmány reformjába egyúttal javasolta egy “joglevél” beiktatását. Ezenkívül pe­dig módosításokat javasolt a szövetségi és a tíz tar­tományi kormány közötti jogviszony ujrarendeze- sére. Ez utóbbi, természetesen, a központi kor­mányhatalom erősítését irányozta elő es bizonyos módosításokat a tartományok önkormányzatára. Trudeau alkotmány-reformja azonban a “két­nyelvűség” kérdésével megkeriili Kanada nemzeti kérdésének alapproblémáját — az önrendelkezési jog kérdését. Ugyanis a franciáknak az a joga angol- nyelvű Kanadaban, hogy nyelvüket es kultúrájukat szabadon gyakorolhassak — bármennyire is fontos az, ahol igényt tártanak ra —, nem helyettesítheti az alapvető kérdést — a francia-kanadai nemzet ön­rendelkezési jogát és egyenlőségét Quebecben. Trudeau ezzel lényegében cserben hagyta a fran­cia-kanadai népet, akiknek a múlt évi népszavazás (referendum) alkalmával kedvező alkotmány-revízi­ót ígért, ha 2a “önállóság” kérdésére “Nem” szava­zattal válaszolnak. Ezzel azt is ígérte, hogv meggyő­zi angolnyelvű Kanadat az alkotmány-változtatás szükségességéről. Az alkotmányos vitában a francia­kanadai önrendelkezés alapvető kérdésének eltus- solása tehát elsőként mutatja a konferencia csődjét. Eredménye ennek pedig az lehet, hogy uj tüzet gyúj­tott a szeparatista törekvés alá Francia—Kanadában, tehát az elszakadás felé hajtva a franciákat. A miniszterelnök tervével szemben a tartományi fóminiszterek a maguk helyiérdekű elképzeléseit és követeléseit állították szembe. A tiz tartományi mi­niszterelnök többsége a “felújított föderalizmus”- sal azt szeretne elérni, hogy több hatalmat ruházza­nak a tartományi kormányokra, még több ellenőr­zést kapjanak a nyersanyagforrások és energiaforrá­sok kezelésében; mindez nyilvánvalóan az ország Ö88zesége és népe rovására. Ezzel az államhatalmi decentralizálással lenyegeben nagyobb hatalmat igyekeznek biztosítani a multinacionális korporáci­óknak, nemcsak a természeti és erőforrások kirab­lásában, de az ország egész gazdaságára vonatkozóan. Az alkotmány-reform legfőbb ellenzői,éppen ezek a vállalatóriások, tudatában vannak, hogy egy meg­újult alkotmány a központi kormány kezébe helyez­né a nyersanyag- és energiaforrások ellenőrzésének a fő felelősségét. E nagyvállalatok mögött az ame­rikai imperalizmus erői állnak, melyek egy gyönge és megosztott Kanadára spekulálnak, ami által még engedelmesebb gazdasági alárendeltségbe sodorhat­nák az országot, a nép függetlenségének, szuvereni­tásának rovására. A tartományi miniszterek kicsinyes, szűkkeblű érdekekért harcolnak, a magukénak tekintett “kis- kiralysagukban”, mivel ez szolgálja a pillanatnyi helyi es önérdeküket. Legkirívóbb példája ennek Alberta tartomány, ahol Peter Lougheed főminisz­ter úgy viselkedik, mint egy arab “olaj-sejk” a “sa­ját” albertai olajmezóin. Más tartományok is egve- di jogokat akarnak területük anyagforrásai fölött, tekintet nélkül az ország egyetemes érdekére. Trudeau hajthatatlan abban, hogy a “hazaho­zott” alkotmány reformját végrehajtsa. A miniszter­elnök végül is a parlament elé terjesztette alkot­mányügyi javaslatát, amire a parlamenti ellenzék most végtelen meddő szócsatkba kezdett, hogy a Trudeau-kormánynak van-e egyedi joga — a tarto­mányok jóváhagyása nélkül — az alkotmányt haza- szarmáztatni?! Ezzel Kanada egy súlyosabb fordu­lójához érkézéit el alkotmányválságának folyamatá­ban. {Kővetkező cikkünkben a lehetséges megoldás módszereit ismertetjük.) Durovecz András Ói. „ Terrorkisérlet BIRMINGHAM, Alá. Ismeretlen tettesek bombát helyeztek az itteni fekete lakosság egyik temploma bejáratába. Az odahívott rendőröknek sikerült a bombát leszerelni. Az utóbbi hetekben tíz fekete gyermeket gyilkol­tak meg ismeretlen tettesek, négy más gyermek el­tűnt. Buffaloban hat feketet gyilkoltak meg ismeret­len tettesek. Azok közül kettőnek kivágta a szivét a gyilkos, vagy gyilkosok. PITTSBURG, Pa. Az acélipari zakszervezet vezető­sége élésén elitélte a Ku Klux Klan tevékenységét. “A gyűlölet és megosztás rákfenéjét terjesztik né­pünk között,” hangúk a nyilatkozat egy része. A tütakonást a Szakszervezet elnöke, McBride irta alá. SAN SALVADOR A katonai junta zsoldosai meg­gyilkolták Ramon Walladares-t, az Emberi Jogok Szervezetének szószólóját. Ez év október 5-én halva talaltak a 30 eves Maria Magdalena Henriquest, a szervezet titkárnőjét. NEWYORKI magyar hentes (formerly Hilft PORK STORK) lSOSSteoadAfk, Not Yoefc, NY 10021 • fft.un. anlkkMW. — TaMem M.MRl I 4 V.atv-r % * t *-* *•«.-**» > v* r #>--* *'v-í?*r I 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents