Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-10-23 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Oct. 23. 1980. 2 Levelek TRUDEAU JAVASLATAI LOS ANGELES, Cal. 85. születésnapom volt nemrégen es leányom összehívta a csaladot. Harmincán voltunk és draga négy dédunokám is jelen volt, szüleikkel. Küldjék a naptart, mellékelek erte 5.— dollárt. Küldök néhány ujságkivagást Magyarországról. A Senior Citizen Centerbe járok ebédelni és asztalunknál négy magyar van, akikkel jól elbeszélgetek, amikor csak lehetséges. Remélem, hogy sok uj olvasót tudnak szerezni a lap részére és a legjobbakat kívánom, különösen a nehezen dolgozó munkástársaknak a lápnál. Ruhig Rose Gratulálunk kedves Ruhig Rose munkástársnönk- nek 85. születésnapja alkalmából es még sok boldog évet kívánunk. KANADA. Mint régi szakmabeli, gratulálok önnek nivos lápjához. Az On nevét mar régen ismerem, meg Klar Zoli bácsi idejéből. Hiaba, aki az iras, a betű szerelmese, az utolsó leheletéig ezzel foglalkozik. Satory Szerk. megjegyzése: Értékeljük a lapra vonatkozó elismerő sorait, de mint a betű szerelmesét, az az érzésem, hogy egy másik Deák Zoltánnál téveszt össze. Nekem ugyanis sohasem volt semmilyen kapcsolatom Klar Zoli “bácsival.” Mindazonáltal, köszönjük sorait. WALLACEBURG, Ont. Itt küldöm lapom megújítását, adományt a tamogatasra es üdvözletét a naptarba. Egy naptart kérek az óhazába küldeni, egvet meg részemre. Tudom, hogy kicsit megkéstem, de vártám, amig összegyűjtöm a pénzt, mert nem akarom felmondani lapomat. 1930-tol olvasom ezt a sajtót, úgy hozzám nőtt, hogy mindig várom. A postaforgalom miatt néha a guta kerülget, mert nagyon rendetlenül kapom a lapot, néha semmit, máskor meg kettőt egyszerre. Meg a hazai Magyar Híreket is előbb megkapom, de mégis előbb jön meg, mint a kanadai Uj Szónk; az 4-5 hétig ér ide Torontóból. Egv nap alatt gyalog meg lehet tenni ezt az utat. Kovács F. Lőrinc CLEVELAND, O. A lappal meg vagyok elégedve, csak szeretnék meg több cikket Magyarországról. Unokáim, akik egyetemre járnak, állandóan emlegetik, hogy mi lett a Heritage-el. Érdeklődéssel olvasták és most azért egy kicsit hiányzik nekik. Ttt jegyzem meg, hogy akiket érdekel a Felvidék sorsa, vagy akik kassaiak, érdekes cikket olvashatnak Kassáról (Kosice) a New World Review 1980. szept-okt.-i számában. Az a Hir járja, hogy Trudeau az angol parlamentre fogja erőszakolni a kanadai alkotmányválság “forró krumpliját.” Pierre Elliot Trudeau, Kanada miniszterelnöke alapvető alkotmanymodositásokat terjeszt a parlament elé, tudatában annak, hogy e módosítások nagy ellenállásra talalnak majd az ország tiz tartományának vezetői részéről. A módosítások lényege, hogy milyen lesz a szövetségi kormány es a tartományok közti erőviszony. A módosításokat a tartományok lakosainak többségi szavazata kell, hogv jóváhagyja. Az egyik módosítás a “Canadian Charter of Rights and Freedoms” lenne, (az amerikai alkotmány utánzása), amit a tartományi vezetők elleneznek, azzal a magyarázattal, hogv az a parlament rovásara a bíróság hatáskörét kiszélesítené. Vagyis, véleményűk szerint, nem a politikai törvényhozó testületek, hanem az igazságügyi közegek hoznának BEIRUT^ Az iraki gyalogos csapatok behatoltak Iran olaj központjának, Abadannak külső kerületebe. Ezt megelőzően tüzérségi támadást intéztek az ott állomásozó iráni csapatok ellen. A teherani rádió bevallotta-az irakiak előrenyomulását es felszólította az ország lakosait, hogy fogjanak fegyvert es segítsenek visszaverni a behatoló iraki csapatokat. Két iráni rep'ulő bombákat zúdított Irak fővárosára, Bagdadra. A légi támadás kiterjedt Sulaimaniya-ra, az ország északi térségeben és Aziziya-ra, mely az ország középső területén fekszik. S. Krauthammer Az Ügyvezető Bizottság napirendre tűzte a Heritage ujra-meginditásának kérdését. Szerk. Újítsa meg előfizetését! MANILA, A Fülöp-szigetek fővárosában bomba robbant az Amerikai Utazó-társulatok konvencióján. 3.500 delegatus volt a konvenciós teremben. Ugyancsak jelen volt Ferdinand E. Marcos, az ország elnöke és Richard W. Murphy, USA nagykövet I is. A robbanás következtében tiz delegatus és nvolc helyi lakos megsérült. A konvenciót beszüntettek es a delegátusok azonnal elhagyták az országot. A robbanásért Marcos diktátor ellenzői vállalták a felelősséget. alapvető politikai döntéseket. Az uj alkotmány biztosítaná a vallasszabadsagot, a szavazójogot, a költözési szabadságot az élethez, a szabadsághoz és egyéni biztonsághoz való jogot. Az uj dokumentum lehetővé tenne a tartományokban élő kisebbségek reszere, hogy gyermekeiket saját nyelvükön iskoláztassak, ha azok kellő szambán vannak. Megrögzitené a jelenleg is érvényben levő “egyenlöségi” elvet, amely szerint az ország vagyonát elosztanák a tartományok között olyképpen, hogy minden tartomány lakosai részesüljenek kellő szolgáltatásban. A szegény tartományok kapnának szövetségi támogatást. Bárhogyan is fog végül az alkotmánv kialakulni, azt a londoni parlamentnek kell jóváhagynia. Ez azonban az utolso eset, hogy erre szükség lesz. A BÍRÓSÁG ELÉ VISZIK... TORONTO, Ont. Öt tartomány elnöke a bírósághoz folyamodott, hogy megakadályozza Trudeau miniszterelnök aJkotmanymódositási javaslatait. Ontario, New Brunswick es Saskatchewan tartományok elnökei megtagadták közreműködésüket. William Davis, Ontario miniszterelnöke kezdettől fogva támogatta Trudeau javaslatait. Richard Hatfield, New Brunswick es Allan Blake- ney, Saskatchewan miniszterelnökei bíznak abban, hogy tárgyalások utján kilátás van az egységes álláspontra. Sterling Lyon, Manitoba miniszterelnöke, aki az ellenzek élén áll, azzal vádolja Trudeau miniszterelnököt, hogy Kanadát át akarja alakítani központosított országgá. Az ellenzéki miniszterelnökök a tartományi bíróság ele tárjak kérelmüket, mert a szövetségi bírósagot csupán a szövetségi kormány jóváhagyásával tudnak igénybe venni — amit Trudeau valószínűleg megtagadna. Közben Trudeau azon szorgoskodik, hogy a képviselőim es a szenátus jóváhagyja javaslatait és ezzel felfegyverkezve 1981. elején Londonban megkapja Anglia törvényhozó testületének támogatását is. SEMLEGESSÉG? “Az irán-iraki harcban semleges álláspontra helyezkedünk” — ismételte Edmund S. Muskie, USA külügyminisztere az ABC TV “Issues and Answers” programján. De hozzátette: “Eme álláspontunkat megváltoztatjuk aszerint, ahogyan a helyzet a körzetben változik.” A helyzet “változása” alatt az amerikai túszok szabadonbocsátásat értette. Muskie e kijelentése ellentmond azon ígéretének, amit Gromiko, szovjet külügyminiszternek tett, amikor hangsúlyozta az USA semleges álláspontját az irán-iraki háborúra vonatkozóan. Ha az USA megváltoztatja álláspontját es vagy az egyik, vagy a másik fél támogatására veti latba a térségben lévő haderejét, akkor teljesen uj helvzet áll elő, amelv veszélyeztetheti a világ békéjét. Úgy e térségnek, mint az egész világnak érdeke, hogy az irán-iraki háborút elszigeteljék es megakadályozzák, hogy újabb országok támogassák bármely felet; oda kell hatni, hogy tűzszünet álljon be a harcoló felek között; ezt béketárgvalásóknak kell követniük, melyek vége tvetnek a habomnak. .
