Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-07-10 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM -LEVELEK Thursday, July 10. 1980. én /álom IGAZMONDÁS Néhány héttel ezelőtt szóltam a média (sajtó, tévé) szerkezetéről, és az abból eredő “nem létező”, de való cenzúráról. Ez a “cenzúra” kiválóan alkal­mas eszköz az uralkodó osztály (melynek a media szerves része) kezében a propaganda céljaira, tehat a koztudat kívánt tájékoztatására és a közvélemény kívánt formálására. Ugyanakkor a közhit úgy érzi, hogy pártatlan értesülésnek van birtokában. Ebben a működésben a média szerkesztői alkalmazzak a modern pszichológia tanításait. Különösen két sza­bályt gyakorolnak (de ezt már tudatosan): 1. ) Ne tégy határozott állításokat, mert azok bizo­nyítása követelhető. Mondanivalódat (híresztelés, hazugság, rágalom) helyezd “szavahihető”, “jól ér­tesült”, “hirszolgalati” (intelligence) meg-nem-ne- vezett személyek szájába. 2. ) Gyengeségeket es hibákat ruházz át az ellenfélre (“projection”); ez a közönség részére hihető, mert mentesiti lelkiismeretét: lám, a másik a hibás ­vagy, lam, a másik se jobb. Világos példaképét lát­tam ennek a New York Times junius 8-i számában. A negyedik oldalon a Szovjetunióról (SU) szólva: Amerikai hírszolgálati személyek mondták, hogy miga SU beváltotta Ígéretet, hogy kivon csapatokat, tankokat Kelet-Nemetországból, megerősíti csapa­tait Kelet-Európábán. Ez a megerősítés több, mint pótolja a németországi visszavonást. Hírszolgálati személyek mondják, több forrásból szármázó infor­mációk alapjan, hogy a SU elkezdte kelet-európai haderejének megerősítését, hogy azt mozgékonyab­ba, harcképesebbe tegye. Más “személyek” szerint ezek az erősítések kétséget borítanak Moszkva po­litikai céljaira (melyekre?). Mások szerint ezek a változtatások jelentősen feljavítják a szovjet erők megküzdő képességét a NATO védelmi erőkkel szemben. A NYT hiradás egy csomó számszerű ka­tonai részletet közöl, amivel szavahihetőbbé teszi a híradást. A hiradás egy szóval sem állítja, hogy a SU “támadásra” készül, de a szöveg modorával azt a hitet kelti. Nem mutatja ki azt sem, hogy a SU ezeket a katonai műveleteket saját és katonai szö­vetségesei területen folytatja, amihez teljes erkölcsi es törvényes joga van. Az USA katonai műveleteit más országok területén folytatja, amelyek elfogadá­sára azokat gazdasági eszközökkel és pénzzel kény­szeríti. ' Ugyanazon NYT szám 10. oldalán, a kubai kivan- dorlókról,menekülökröl szólva, a hiradas elmondja, hogy azok a kubai nehéz élettol menekülnek az USA-ba, az “ígéret földjére”! De nem mondja el, hogy Kuba nehézségeit az USA régen meghirdetett bojkottja és zárlata (embargo) okozza, ami az USA kormányzatának szándékos és tervszerű célja volt, és ma is az. A hiradás azt a hitet kívánja kelteni, hogy a gazdasági nehézségek Kuba szocialista rend­szeréből erednek, nem pedig a felszabadulás előtti, az USA által gyakorolt gyarmati egyterméku gazda­ság-politikának a következményei. Nem emliti ez a cikk azt sem, amit a “menekültek” is elismernek, hogy ma Kubában nincs munkanélküliség annak, aki dolgozni akar, hogy ingyenes az oktatás, hogy ingyenes és általános egészségügyi ellátás van min­denki részére. V.O. ELKÖLTÖZŐ ÜZEMEK Megszűnő, elköltöző nagyüzemek országos prob­lémát teremtenek. Sokezer munkást alkalmazó nagy, modem Ford gyártelepek bezárnak. Sok évi állandó munka után állásukat vesztett ezrek maradnak tét­len a mar eddig is munkanélküliséggel sújtott kör­nyékeken. Az egyik tanulmány szerint 1967 és 1978 között kb. 900.000 munkahely szűnt meg az észak­kelet és a kozepnyugat gyárbezárásai következtében. Az utóbbi időkben a U.S. Steel, a Youngstown Sheet and Tube és a Uniroyal zart be gyárakat, kül­dött szívtelen közömbösséggel sokezer munkást az utcára*, a Firestone is készül bezárni ohiói, califor- niai és pennsylvaniai gyárait. Az 1600 munkást al­kalmazó Zenith elköltözött Iowából es ehelyett Taiwánban és Mexicóban nyitott meg gyárakat. Csak a legnagyobb neveket említve, többek között a G.E., a Chrysler, a GTE Sylvania, a Prestolite, az Allen— Bradley, az ITE, a Textron, a White Motor és a Sherwin-Williams “szöktette” el gyárait. Egyes gyarak a U.S. más részéire költöztek, ahol sokkal alacsonyabbak a munkabérek, a munkanél­küli es betegségi javadalmazasok, és ahol a reakciós törvények és politikai nyomások a munkásszervez- kedest megnehezítik. Több, mint 250.000 fiatal nő dolgozik elektroni­kai gyárakban Kelet-Azsiában, olyan külföldi orszá­gokban működő amerikai nagyüzemeknél, mint Fairchild Camera, National Semiconductor, Texas Instrument, Motorola; ezeken kívül európai és japán tulajdonban lévő gyárakban. A General Electric Singapore-ban nyitott meg gyárakat, amelyekben gózvasalókat és kenyérpirító­kat keszitenek. Ezek jól megalapozott califomiai és pennsvlvaniai gyárakkal versenyeznek, ahol szer­vezett munkások, kivívott bérekért és munkakörül­mények mellett dolgoznak. A Fülöp-szigeteken amerikai vállalatok nő mun­kásaikat napi $ 1.70 kezdöfizetéssel veszik fel. Indonéziában napi 75 cent a kezdofizetés és két év után $ 29.25 a havi bér. Malaysiában a munkásnök, két évi gyakorlattal, havi 100 dollárt keresnek. Ezeken a helyeken a munkakörülmények olyan rosszak, hogy csak a nagy nyomor és az elnyomás miatt kényszerülnek szervezkedés nélkül, éhberért dolgozni. A fülöp-szigeti statárium, Indonéziában a félmil­lió ember legyilkolásával felállított diktatúra, Del- Koreában és másutt Ázsiában a gyilkossággal, kor­rupcióval fenntartott katonai diktatúrák szolgáltat­ják a legjobb légkört az amerikai gyárak részére. Ahol az elköltözésre a valóságban nem is gondol­nak komolyan, még ott is ezzel fenyegetik a munka­sokat, hogy hajlandók legyenek kevesebbel beemi. Nem ritka eset, hogy a munkások, csak miután fel­adták régóta fennálló munkakörülményeiket, tud­ták meg, hogy az egesz elköltözesi fenyegetés felre- vezetés volt. A gyárbezárásokkal szemben az egesz amerikai munkásmozgalomban nagy megmozdulásokkezdöd- nek. Egyre több szakszervezet követel olyan állami és szövetségi törvénykezést, ami megnehezítene a vállalatok elköltözését. Egyre több szakszervezeti szerződés köt ki erre vonatkozó védelmet, beleértve azt is, hogy a munkások, jelen fizetésúkkel.az újon­nan felállított gyárban dolgozhassanak. Fontos kö­vetelésük a szakszervezeteknek, hogv a kormány vonja meg az adókedvezményt az elköltöző vállala­toktól. Ezeken kívül arra is szükség van, hogy minimális munkanélküli javadalmazást állapítsanak meg az egész országban, hogy ne kereshessenek a gyárak “olcsó” államokat. Nem kevésbé fontos az is, hogy eltöröljék a Taft-Hartley törvényt, amely óriási ne- hezsegeket gördít a szervezkedés ele. Mindezeken túl, igazi, szövetségi alapokkal tá­mogatott munkateremtési programra van szükség. Nem lehet tovább engedni, hogy az ország egyik ré­szén a gyárak kihasználják az ország másik részén levő nagyobb munkanélküliséget és rosszabb kere­seti lehetőségeket. cóm jÖTTGk, KÖnnveL Mernek SARASOTA,Fia. A csehszlovák gép Budapestről New Yorkba röpítette, hogy feledhetetlen maradjon, ez a város mindörökre. A Kennedy röptérről este vittem be lányomat és férjét, akik először jöttek át az oceanon, hogy Amerika szépségeivel eltelve jus­sanak vissza az óhazába. Nekirugaszkodtunk es az esti fényben addig lo­holtunk, amig leroskadva bar, de törve nem, a West 51. utcában “csekély” 60 dollárért egy szobácskát kaptunk, ahol másfél perc alatt durmolva és hor­kolva az álmok világából csodáltuk a várost. Reggel a 34 emelet magas Szabadság-szobrot másztuk meg. Ugyanis a felvonó kb. 20 emeletnyi távolságra felvitt, de a csigalépcsőn lábizmunkra volt bízva a továbbjutás, egészen a fejpartaig. Repülőnk déli 12 órakor indult le Floridába, ahol megcsodálhatták az általam etetett mókusokat, madarakat és vadnyulat a palmaligetben, a kertünk­ben. Lubickolhattak a mindig meleg Mexiko-obolben. Megbámulhattak az annyi szépségét és kincset rejtő Disney World-ot es a Miamitól délre lévő Papagaj Jungle-t. Két hét után Clevelandba, majd Buffaloba mentünk át, hogy a csobogástól mindig ködben lévő Niagara vízesésben gyönyörködhessenek. Látva csaknem minden világérdekességet itt, Ke­let-Amerikában, búcsúztak: “Köszönjük neked, Te Amerika, amiért annyi széppel és jóval eltöltóttél bennünket.1 ígérjük, hogy nem felejtjük el soha!” Földes Zoltán m .........................-...............• Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér $ 3.50 ► . Engedjétek hozzám jönni a szavakat 3.— , Rigó és apostol $ 2.— Három dráma 3.80 < Szilágyi István: Ko hull apadó kútba 5.60 Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig 10.— < Zilahy Lajos: Valamit visz a viz 4.90 ] Két fogoly $ 12.— Halálos tavasz 8.— 1 * u Afegy véréit visszanéznek 7.60 > A létek kialszik 5.60 ) Janics Kálmán: A hontalanság évei ' • Illyés Gyla előszavával 22.— , Benkö Samu: Beszélgetések Kós Károllyal 3.60 * Kaphatót PÜSKi - COBV1N Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 • f Telefon: 212S79S893 | ■ I »»"»'* V V TT *"»•»"» V »"’> W » » » » ■ IV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents