Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-10-09 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA-IRODALOM-TUDOMÁNY Thursday, Oct. 9. 1980. j Paul Vilma már beküldte naptárüdvözletét Küldje be Ön is! / Lapunk első oldalán közöljük egyik régi kedves olvasónk, Paul Vilma meghatóan szép, szívből jövő köszöntését óhazai testvéreinknek. Természetesen nem tudunk mindannyian ilyen szivbemarkoló szép üzenetet fogalmazni az óhaza felé, de nem az a lé- j nyeg, csak az a fontos, hogy szívből jöjjön es kifejezze érzelmeinket, megörvendeztesse óhazai rokonainkat, ismerőseinket, barátainkat. Evek óta Évkönyvünk (Naptárunk) egyike azoknak a szeretteinket összekötő kapcsoknak, amelyek az amerikai magyarság és óhazai testvéreink, a dolgozó magyar nép között fennállnak. Legyen a mi üdvözletünk is része ennek a kapocsnak. Küldje be az Évkönyvre üdvözletét minél előbb, mert az idei évkönyvet (naptárt) szeretnénk előbb kiküldeni, ennélfogva hamarabb fogjuk lezárni. Használja fel az alábbi szelvényt üdvözlete beküldésére, ha azt még eddig nem tette. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E. 16 Street New York, N.Y. 10003 Tisztelt Szerkesztőség: i ( En is küldöm üdvözletemet az óhazaba a Magyar Szó 1981-es Évkönyve révén. Üdvözletem szövege: Ezért mellékelek $.........................................t. Név: ...................................................... Cim:....................................................... : ■t fff > f yy f p p f f t MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA'S TOURS A CRUISES 303 East 80th Street, NEW YORK, N.Y. 10021 Tel: (212) 535-3681 Izraelbe 699.-töl Charter Budapestre 498.» APEX Budapestről *54.Bécsbe 498—tói Egy éves nyitott jegy BUDAPESTRE $ 647.SPECIÁLIS TÚRÁK Arizona — Las Vegas — Los Angeles — Coloraw- Washington D.C. és Niagara Falls csoportvezetőkké . ROKONKIHOZATAL A LEGOLCSÓBB ÁRON: Az utazas bizalom kérdése. IKKA, TUZEX, COM- TOURIST küldés. Az összes bel- es külföldi légitar sasagok hivatalos képviselője. BARBARA BOUOK Eljegyzés a tengerrel Történelmi tény volt évszázadokon, sőt ezrede- ken át, hogy aid a tengereket meghódította, az uralmát kiterjesztette — még ha átmenetileg is — a világ nagy részére. A hollandok a “kereskedelem anyjának” nevezték a hajózást, mig korábban a velenceiek jelképesen is eljegyezték magukat a tengerrel. E városállam alapításának évfordulóján- minden év március 25-én, a dozse drágakövekkel ékes jegygyűrűt áldozott a víznek, amelvnek hatalmat es gazdagságát köszönhette. Ez a nap nagv ünnep volt Velencében. Ezer ágyilöves köszöntötte évről evre a felújított nászt. A tengerek később hűtlenek lettek Velencéhez, más urak szolgálatába szegődtek. Kolumbusz például felfedezte Amerikát, Velencet sem menthette meg többe a viz az idegen hadaktól — hogvan is számíthatott volna stratégiailag egy kis szigetállam —, de megmentette a pusztítástól a szépségé. Venezia, la bella! Éppen emiatt meg az utóbbi két világháború idejen sem kellett rettegnie a bombázástól és a hadműveletektől. EgY egész sor európai ország köszönhette fellendülését, fejlődését, hatalmát és hegemóniáját a tengereknek. Nem szólván a kikötővel rendelkező olasz városállamokról, — első sorban Genováról es az említett Velencéről — Portugália, Spanvolország, Svédország, Franciaorszag, Hollandia és Anglia sohasem rendezkedhetett volna be az időleges világuralomra, ha kereskedelmi es katonai flottája nem tár fel újabb és újabb meghódító területeket, szigeteket, országokat, sőt földrészeket. A harc a tengerekért tulajdonkeppen a keresztes háborúval (háborúkkal) kezdődött. Ezt D. Orbán pápa hirdette meg 1905-ben a clermonti zsinaton, illetve egv népgyűlésen a város kapui előtt. Jeruzsálem es a Szentföld fölszabadításáért hangzott el a szózat, s ki gondolhatta volna, hogy e háborúk jobbára rablóhadjáratokká fajulnak. Ekkor még csak a Földközi-tenger térségé került a hatalmi harc középpontjába, itt küzdöttek a ga- lvák es a vitorlások váltakozó sikerrel az uralomért és a zsákmányért majdnem három évszazadon keresztül, Genova, majd egy “százéves háború” után Velence' ekkor élte virágkorát. Csupán egy adat: a Velence Köztársaságnak 1423-ban 300 nagyobb és 3000 kisebb hajója vitorlázott a Földközi-tengeren, majdnem negyvenezerfőnyi személyzettel. A hajóépitésen és javításon tizenhatezer hajóacs te- vekenykedett. Velence helyet azutan más tengeri hatalmak foglalták el, a portugálok es a spanyolok, akik mar világméretekben gondolkoztak. Vasco da Gama Afrika megkerülésével átvitorlazott Kelet-Indiaba; közvetlenül előtte Kolumbusz fölfedezte Amerikát. A genovai tengerhajós már spanyol szolgálatban állott, éppen úgy, mint a portugál Magellan, aki talán a legkalandosabb körülmények között kerülte meg a Földet, a Tuzf óidon keresztül jutott át a Csendes- óceánra, egészen a Fülöp-szigetekig. Neki nem adatott meg a visszatérés öröme. Cebu szigetén végeztek vele mérgezett nyíllal a bennszülöttek. Öt hajójából mindössze egy vergődött vissza két év multan Spanyolországba, a “Victoria”, Afrika megkerülésével. Mindenesetre fűszerrel megrakodva, ami akkor olyan nagy kincsnek számított, mint ma az olaj. A vergődés szó szerint értendő. A tengerre szállt 265 főnyi személyzetből mindössze 18 élte túl — emberi roncsként — a világ körüli utazást. Spanyol- ország azonban elérte célját. A spanyol—portugál érdekszféra egyezményben az addig ismert egész Amerikát, Braziliát kivéve, valamint a Fülöp-szige- teket spanyol erdekteriüetnek minősítették. Spanyolország világhatalmi rangra emelkedett. Olyany - uyira, hogy V. Karoly német császár és spanyol király uralma idején Németalföld (a mai Hollandia és Belgium), valamint Olaszországjává részé is spanyol uralom ala került. Mindezt elsősorban a tengerek feletti hegemóniájának köszönhette. Ami végső soron a veszte is lett. A spanyol igát először a hollandok rázták le, ugyancsak hajóhaduk segítségével, majd az angolok semmisítették meg a hódításra induló hatalmas spanyol flottát (a “legyőzhetetlen armadát”), ami e világbirodalom hanyatlásának a kezdetét jelentette. Egy század multan Anglia következett. AZ ELŐÍTÉLETEKRŐL ■ W V v v * Nem csupán az egv evvel ezelőtt hatályba lépett, és a külföldiek megsértéséért nagy pénzbüntetéseket kilátásba helyező rendelet mutatja, hogy az állítólag annyira felvilágosult svédek ugyanannyi előitéletet táplálnák más népekkel szemben, mint az állítólag kevésbe felvilágosult népek. Igaz lenne, hogv a törökök tyúkjaikat a balkonon sétáltatják? Az előítéletekről szóló könyvben mindenesetre ezt olvashatjuk. Igaz lenne, hogy a görögök felszakitjak a parkettát es a helyén burgonyát termelnek? Ez is közszájon forog az átlagsvédek kozott. A finnek állítólag a fürdőkádban vágnak disznót, ott is sózzak be. A görögökről és a ju- goszlávokról olyanokat mondanak, hogy például két család részben lebontatta a lakásukat elválasztó falat, hogy közösen használják az egyik csalad telefonját. A görögöknek még azt is a szemükre vetik, hogy a W.C.-kagyloban mossák a lábukat, es a fürdőkádban gvüjtik a szemetet, a lakószobákban pedig kerékpárjaikat javítják. Úgy látszik, hogy a legsötétebb képet a cigányokról festették maguknak a svedek, akidet azzal vádolnák, hogy kisgyermekeket lopnak, a szemetet kidobják az ablakon, 'es öreg nagyanyáikat vízbe fullasztják, hogy “megszabadtd- janak tőlük.” Hasonló híresztelések már akkor is keringtek Svédországban, amikor nem is voltak még bevándoroltak: akkoriban az újonnan a városba költözött falusiak karara találtak ki ilyen történeteket. A hangulatkeltésnek ezt a formáját etnocentricitásnak nevezik. Egy népi közösség kialakult egysége, amelvnek viszonylag jöl megy a dolga, kigúnvolja azokat “ott kint”, akik tahát még nem integrálódtak a közösségbe. Ez a csordaszellem bizonyos kinövésé, amennyiben a sajat öntudatot a többiek lenézésevei erősitik, s rajuk kenik a saját hibáikat, hiányosságaikat. Újítsa meg előfizetését!
